„Belence” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Roma –> Romák |
|||
(29 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Román település infobox |
{{Román település infobox |
||
|román név = Belinț |
|||
|magyar név = Belence |
|||
|kép = Adler - Corul din Belinţ, condus de Miclea Nistor.jpg |
|||
⚫ | |||
|képméret = 260 px |
|||
⚫ | |||
|képaláírás = A bélinci kórus a 20. század elején |
|||
⚫ | |||
|címer = |
|||
| rang= község |
|||
|zászló = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| polgármester= Gheorghe Laza ([[PD-L]], [[2008]]) |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|rang = községközpont |
|||
| község népesség= 3045 |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
| magyar lakosság= 7 |
|||
|népesség = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|magyar lakosság = 14<ref>[http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=3665]</ref> |
|||
⚫ | |||
|népsűrűség = |
|||
⚫ | |||
|népsűrűség forrás = |
|||
⚫ | |||
|tengerszint feletti magasság = 104 |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|térkép_n = |
|||
|térkép_e = |
|||
|szöveg pozíciója = |
|||
|weboldal = www.belint.ro |
|||
}} |
}} |
||
'''Belence,''' 1910-ig '''Bélinc''' ({{ny-ro|Belinț}}, {{ny-de|Belintz}}) falu [[Románia|Romániában]], a [[Bánság|Bánátban]], [[Temes megye|Temes megyében]]. |
|||
==Nevének eredete== |
|||
'''Belence''' ([[román nyelv|románul]] ''Belinţ'', [[német nyelv|németül]] ''Belintz'') község [[Románia|Romániában]], [[Temes megye|Temes megyében]]. Községközpont, [[Babsa]], [[Grúny]] és [[Kiszető]] tartozik hozzá. |
|||
A ''Bélinc'' név [[Kiss Lajos (nyelvész)|Kiss Lajos]] szerint egy 'Bél mellékiek' vagy 'Bél vidékiek' jelentésű [[Délszlávok|délszláv]] többes számú alakból való. Ennek hátterében egy korábbi magyar ''Bél'' helynév sejthető, amelyet az 1285-ben a környékről adatolt ''Becl'' falunév is igazolni látszik. 1368-ban ''Belenche,'' 1467-ben ''Belynce'' alakban említik, majd 1554-ben egy [[defter]]ben mint ''Bilinč'' jelenik meg. 1723–25-ben ''Belinz.'' A 20. század elején az egyik középkori írott alak felelevenítésével „magyarosították” nevét. |
|||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Lugos]]tól 14 km-re északnyugatra, a [[ |
[[Lugos]]tól 14 km-re északnyugatra, [[Temesvár]]ról 45 km-re keletre, a [[DN6-os főút (Románia)|6-os főút]] mellett fekszik. |
||
== |
==Lakossága== |
||
===A népességszám változása=== |
|||
[[1910]]-ben 2618, többségben román lakosa volt. [[2002]]-ben 1638 lakosából 1619 [[Románok|román]], 7 [[Magyarok|magyar]], 7 [[németek|német]], 3 [[Ukránok|ukrán]], 1 [[Szerbek|szerb]] és 1 [[Romák|roma]] nemzetiségű volt. |
|||
A lakosság száma 1880 óta szinte folyamatosan csökken, ez a tendencia csak a [[második világháború]] után torpant meg mintegy három évtizedre. A fogyást az első időszakban az [[egykézés]] okozta és csupán a települési [[exogámia]], a [[Kastély (település)|nagykostélyi]], [[grúny]]i, [[Temesforgács|ohábaforgácsi]] és [[Kiszető|kiszetói]] házastársak beköltözése miatt nem volt erősebb. |
|||
===Etnikai és vallási megoszlás=== |
|||
* 1880-ban 3270 lakosából 3046 volt román, 85 német és 28 magyar anyanyelvű; 3142 [[Román ortodox egyház|ortodox]], 66 [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] és 57 [[zsidó vallás]]ú. |
|||
* 2002-ben 1638 lakosából 1619 volt román nemzetiségű; 1547 ortodox, hatvan [[Pünkösdi-karizmatikus mozgalom|pünkösdi]] és 18 római katolikus vallású. |
|||
== |
==Története== |
||
1604-ben a császári hadak a falu mellett megverték [[Bocskai István]] és [[Bethlen Gábor]] hadait. 1739-ben és 1788-ban leégett, 1796-ban vonták össze utcarendbe. 1767-ben, az [[Temesillésd|aliosi]] telepítés után ideköltöztek az ott élő románok, majd 1786-ban a [[Daruvár (Románia)|daruvári]] románok költöztek a falu délnyugati részébe. Közben 1776-ban már 250 házból állt. 1782-ben Defcsics Miklós és Conrád Mihály vették meg a kincstártól, 1802-től a 19. század közepéig pedig a Doktorovics család birtoka volt. 1821-ben [[olténia]]iak költöztek be. 1885-től [[Román ortodox egyház|ortodox]] [[esperes]]ség székhelye volt. |
|||
{{források}} |
|||
A Bánát–Körösvidék Szociális Intézet az 1930-as évek közepén komplex falukutatást végzett a faluban, amelynek eredményét monográfia formájában adták ki. Ebben az időben a 4107 [[Kataszteri hold|holdas]] határból 2751 hold volt szántó és 631 legelő. A házak 97%-a [[Borona (építőanyag)|boronából]] készült, 72%-át cserép, 28%-a zsúp fedte, 96%-uk volt döngölt padlós. 53%-uk volt két, 43%-uk egyszobás, 38%-ukhoz tartozott árnyékszék. A munka kevéssé erkölcsösként, vallásilag közömbösként írja le a bélincieket, gazdálkodásukat pedig gondatlannak. Kevés állatot tartottak és a házak elé nem ültettek virágokat. A felnőtt lakosság elenyésző hányada gyónt a megelőző évben. A kutatók által meglátogatott két vasárnapi liturgián mindössze 274, illetve 92 fő jelent meg. |
|||
== Látnivalók == |
|||
* [[Román ortodox egyház|Ortodox]] temploma 1787-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06185 sorszámon szerepel.<ref>{{RO műemlékek|TM}}</ref> |
|||
== Érdekességek == |
|||
* Egy Bélincen az 1936-os kutatás keretében gyűjtött balladát használt fel [[Ligeti György]] korai, magyarországi korszaka egyik fontos művének, a Concert românesc-nek (Román koncert) ballada tételében.<ref>Constantin Tufan Stan: György Ligeti și balada ''Miorița.'' ''Muzica'' 2012, 2. sz. [https://www.ucmr.org.ro/Texte/RV-2-2012-4.pdf] {{pdf}}</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Források== |
|||
* Institutul Social Banat-Crișana: ''Anchetă monografică în comuna Belinț.'' Timișoara, 1938 |
|||
*{{ReiszigTemes}} |
|||
==További információ== |
|||
* hímzett bőrtüsző a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből [http://public.neprajz.hu/neprajz.01.04.php?bm=1&kr=B_571_%3D%22Belinc%22]{{Halott link|url=http://public.neprajz.hu/neprajz.01.04.php?bm=1&kr=B_571_%3D%22Belinc%22 |date=2020-05 }} |
|||
[[Kép:Banat Josephinische Landaufnahme pg070.jpg|bal|thumb|260px|A falu (''Bellentz'' néven) és környéke 1769–72-ben, [[Magyarország első katonai felmérése|Magyarország első katonai felmérésén]]]] |
|||
{{Temes megye települései}} |
{{Temes megye települései}} |
||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
||
[[Kategória:Temes megye települései]] |
[[Kategória:Temes megye települései]] |
||
[[Kategória:Temes vármegye települései]] |
|||
[[en:Belinţ]] |
|||
[[eo:Belinţ]] |
|||
[[it:Belinţ]] |
|||
[[nl:Belinţ]] |
|||
[[pt:Belinţ]] |
|||
[[ro:Belinț, Timiș]] |
|||
[[vo:Belinţ]] |
A lap jelenlegi, 2024. március 26., 23:58-kori változata
Belence (Belinț) | |
A bélinci kórus a 20. század elején | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Belence |
Rang | községközpont |
Községközpont | Babsa, Grúny, Kiszető |
Irányítószám | 307045 |
Körzethívószám | 0256 |
SIRUTA-kód | 155804 |
Népesség | |
Népesség | 1317 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 14[1] |
Népsűrűség | 20,84 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 104 m |
Terület | 63,20 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 44′ 59″, k. h. 21° 45′ 57″45.749596°N 21.765946°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 59″, k. h. 21° 45′ 57″45.749596°N 21.765946°E | |
Belence weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Belence témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Belence, 1910-ig Bélinc (románul: Belinț, németül: Belintz) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Bélinc név Kiss Lajos szerint egy 'Bél mellékiek' vagy 'Bél vidékiek' jelentésű délszláv többes számú alakból való. Ennek hátterében egy korábbi magyar Bél helynév sejthető, amelyet az 1285-ben a környékről adatolt Becl falunév is igazolni látszik. 1368-ban Belenche, 1467-ben Belynce alakban említik, majd 1554-ben egy defterben mint Bilinč jelenik meg. 1723–25-ben Belinz. A 20. század elején az egyik középkori írott alak felelevenítésével „magyarosították” nevét.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól 14 km-re északnyugatra, Temesvárról 45 km-re keletre, a 6-os főút mellett fekszik.
Lakossága
[szerkesztés]A népességszám változása
[szerkesztés]A lakosság száma 1880 óta szinte folyamatosan csökken, ez a tendencia csak a második világháború után torpant meg mintegy három évtizedre. A fogyást az első időszakban az egykézés okozta és csupán a települési exogámia, a nagykostélyi, grúnyi, ohábaforgácsi és kiszetói házastársak beköltözése miatt nem volt erősebb.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1880-ban 3270 lakosából 3046 volt román, 85 német és 28 magyar anyanyelvű; 3142 ortodox, 66 római katolikus és 57 zsidó vallású.
- 2002-ben 1638 lakosából 1619 volt román nemzetiségű; 1547 ortodox, hatvan pünkösdi és 18 római katolikus vallású.
Története
[szerkesztés]1604-ben a császári hadak a falu mellett megverték Bocskai István és Bethlen Gábor hadait. 1739-ben és 1788-ban leégett, 1796-ban vonták össze utcarendbe. 1767-ben, az aliosi telepítés után ideköltöztek az ott élő románok, majd 1786-ban a daruvári románok költöztek a falu délnyugati részébe. Közben 1776-ban már 250 házból állt. 1782-ben Defcsics Miklós és Conrád Mihály vették meg a kincstártól, 1802-től a 19. század közepéig pedig a Doktorovics család birtoka volt. 1821-ben olténiaiak költöztek be. 1885-től ortodox esperesség székhelye volt.
A Bánát–Körösvidék Szociális Intézet az 1930-as évek közepén komplex falukutatást végzett a faluban, amelynek eredményét monográfia formájában adták ki. Ebben az időben a 4107 holdas határból 2751 hold volt szántó és 631 legelő. A házak 97%-a boronából készült, 72%-át cserép, 28%-a zsúp fedte, 96%-uk volt döngölt padlós. 53%-uk volt két, 43%-uk egyszobás, 38%-ukhoz tartozott árnyékszék. A munka kevéssé erkölcsösként, vallásilag közömbösként írja le a bélincieket, gazdálkodásukat pedig gondatlannak. Kevés állatot tartottak és a házak elé nem ültettek virágokat. A felnőtt lakosság elenyésző hányada gyónt a megelőző évben. A kutatók által meglátogatott két vasárnapi liturgián mindössze 274, illetve 92 fő jelent meg.
Látnivalók
[szerkesztés]- Ortodox temploma 1787-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06185 sorszámon szerepel.[2]
Érdekességek
[szerkesztés]- Egy Bélincen az 1936-os kutatás keretében gyűjtött balladát használt fel Ligeti György korai, magyarországi korszaka egyik fontos művének, a Concert românesc-nek (Román koncert) ballada tételében.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Institutul Social Banat-Crișana: Anchetă monografică în comuna Belinț. Timișoara, 1938
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
További információ
[szerkesztés]- hímzett bőrtüsző a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből [3][halott link]