Ugrás a tartalomhoz

Temeskenéz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temeskenéz (Satchinez, Knees)
A falu látképe a román és a szerb ortodox templommal
A falu látképe a román és a szerb ortodox templommal
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségTemeskenéz
Rangközségközpont
Irányítószám307365
SIRUTA-kód158537
Népesség
Népesség2829 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság27[1]
Népsűrűség46,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület98,88 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′ 36″, k. h. 21° 02′ 23″45.943333°N 21.039722°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 36″, k. h. 21° 02′ 23″45.943333°N 21.039722°E
Temeskenéz weboldala
SablonWikidataSegítség
A római katolikus templom

Temeskenéz, 1904-ig Knéz (románul: Satchinez, korábban Chinez, németül: Knees, szerbül: Кнез) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Földrajz

[szerkesztés]

Temesvártól 25 kilométerre északnyugatra fekszik, tengerszint feletti magassága 98 és 106 méter között váltakozik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét 1333-ban Kenes, 1421–27-ben Kenez, 1479-ben Knez, 1554-ben Kınızi, majd 1666-ban és 1717-ben ismét Kenez alakban említették. A 18. és a 19. században Knéz alakban állandósult (1723, Knes), majd a 20. század elején élesztették föl középkori nevét, a vármegyére utaló előtaggal ellátva. Román neve a sat ('falu') és a chinez ('kenéz', de egyben 'kínai' is) szavak összetételéből való.

Népesség

[szerkesztés]

A népességszám változása

[szerkesztés]
 
Temeskenéz lakossága évenként
Év Lakossága Románok Németek Szerbek
1840 k. 3182 ? max. 470 ?
1881 3366 1816 1171 217
1900 3310 1889 1237 115
1930 2666 1342 974 148
1966 2689 1748 552 104
1976 2912 2070 411 79
1992 2670 2245 75 37
2002 2818 2395 65 27

Etnikai és vallási megoszlás

[szerkesztés]

1840-ben 2673 ortodox (román és szerb), 470 római katolikus és 39 zsidó lakosa volt. 1910-ben 3024 lakosából 1671 volt román, 999 német, 210 szerb, 89 főként cigány és 54 magyar anyanyelvű; 1959 ortodox és 1051 római katolikus vallású, míg a zsidók száma négy főre apadt. 2002-ben 2818 lakosából 2395 vallotta magát román, 308 cigány, 65 német, 27 szerb és 19 magyar nemzetiségűnek; 2471 volt ortodox, 203 pünkösdi vallású, 84 római katolikus és 37 baptista.

Története

[szerkesztés]
A falu (Knees néven) 1769–72-ben

A középkorban főként Csanád vármegyéhez tartozott, és Kinizsi Pál egyik lehetséges származási helyének tartják. A mellette egykor feküdt Kenézrekeszén (1390, Kenezrekeze) 1480-ban vár állott. A török hódoltság alatt szerbek lakták. A 18. század eleji háborúkban lakossága meggyérült, 1717-ben csupán tíz házat írtak össze benne. A szerbek mellé 1753-ban nagy- vagy kisszurduki románok települtek. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. A kamara 1796-ben huszonhárom német családot telepített a románok és szerbek közé. A betelepítés a következő évtizedekben folytatódott.

Az utcarendbe szervezésekor, 1819-ben a német lakosságot a falu délkeleti peremre telepítették, 64 házba.[2] Az új római katolikus gyülekezet 1823-ig, temploma elkészültéig a billédi plébánia filiája volt. 1838-ban 209 jobbágytelket számlált. Ekkoriban főként búzát és kukoricát termeltek benne és nagy mennyiségben tenyésztettek juhot. Határának 62%-a volt szántó, 18% rét és 11% legelő. A terület kb. 85%-ban úrbéres föld volt. 1848 november közepén itt foglalt állást Nagysándor József Georg Rukavinával szemben, aki Temesvár és Arad között igyekezett összeköttetést teremteni. A hónap 20-án Nagysándor a túlerő elől Zsombolya felé vonult vissza. 1885-ben gyógyszertár nyílt benne.[3] 1951-ben a Bărăganra hurcolt németek házaiba moldvai és dobrudzsai telepeseket költöztettek, majd 1956 és 1961 között újabb román családokat telepítettek be. Német (sváb) lakossága az 1970-es években és 1989 után elhagyta. A római katolikus plébánia 1992-ben szűnt meg.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A falu és Baracháza közötti Temeskenézi mocsarak a Bánát madárparadicsoma. 1942-ben, vegyes gémpopulációja miatt nyilvánították védett területté, és eddig 132 madárfajt figyeltek meg itt. Jelenleg egy 122 hektáros fészkelőterületből és egy 1072 hektáros pufferzónából áll.[4]
  • A Grădiște határrészben (é. sz. 45°56’10’’, k. h. 21°1’26’’) valószínűleg 13–14. századi földvár sáncai, amelyet a helyi hagyomány Kinizsi Pálhoz köt.[5] A romániai műemlékek jegyzékében a TM-I-s-B-06082 sorszámon szerepel.[6]
  • Román ortodox temploma barokk stílusban, 1804-ben épült.
  • Római katolikus temploma 1822–23-ben épült, és Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelték föl. Toronysisakja régen a mainál lényegesen karcsúbb és magasabb volt.
  • Szerb ortodox temploma 1889-ből való.

Gazdaság

[szerkesztés]

A falutól délnyugatra és délkeletre 1965[7] vagy 1968 óta kőolajat termelnek ki. A község területének 81%-a szántó és 6%-a legelő.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1846-ban Emanuil Ungureanu ügyvéd, bankár és mecénás.
  • Itt született 1942-ben Martin Roos temesvári római katolikus püspök.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Benjamin Landais: Nations, privilèges et ethnicité: Le Banat Habsbourgeois; Un Laboratoire politique aux confins de l’Europe éclairée. Strasbourg: Association Presses Universitaires de Strasbourg, 2023, 177. o.
  3. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o.
  4. A madártani rezervátum leírása Archiválva 2021. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
  5. Liviu Măruia et al.: ArheoGIS: Baza de date a patrimoniului arheologic cuprins în Lista Monumentelor Istorice a județului Timiș; rezultatele cercetărilor de teren. Cluj-Napoca, 2011 Archiválva 2013. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
  6. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  7. szerint. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy