Ugrás a tartalomhoz

Dragomirest

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dragomirest (Dragomirești)
Fatemplom
Fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségCsukás
Rangfalu
KözségközpontCsukás
Irányítószám307401
SIRUTA-kód158822
Népesség
Népesség356 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság222 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 32′ 39″, k. h. 21° 57′ 07″45.544097°N 21.951983°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 39″, k. h. 21° 57′ 07″45.544097°N 21.951983°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragomirest témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dragomirest, 1911 és 18 között Dragomér, Dragomirestye (románul: Dragomirești, ukránul: Драхомирешти) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Lugostól 18 kilométerre délkeletre fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A Dragomér/Dragomir személynév román képzős változatából való. 1439-ban Dragomerfalwa, 1542-ben Dragomeresth, 1573-ben Dragomirest alakban említették. 1909–11-ben a község döntése ellenére változtatták meg nevét Dragomér-ra.[2]

Története

[szerkesztés]

1439-ben és 1444-ben Zsidóvár tartozékaként szerepel. 1717-ben harminc házzal írták össze. 1844-ben a görög eredetű Janitsáry Miklós komáromi kereskedő kapta meg birtoka negyedrészét, és hozzá dragomirestyei előnévvel nemesi oklevelet.[3] Rajta kívül ekkor a Raics és a Vlahovics családok birtokoltak benne.[4] Elköltöző román lakosságát 1964–65-től Máramarosból érkező ruszinok váltották fel. 1779 és 1880 között Krassó, 1880 és 1926 között Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.

1880-ban 532 lakosából 478 volt román, 25 magyar, 8 német és 21 egyéb (cigány) anyanyelvű; 504 ortodox és 11 római katolikus vallású.

2002-ben 390 lakosából 366 volt ukrán és 21 román nemzetiségű; 237 ortodox és 149 pünkösdi vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 96. o.
  3. Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1851. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy