Ugrás a tartalomhoz

Vámosoroszi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vámosoroszi
A műemlék református templom légifotója
A műemlék református templom légifotója
Vámosoroszi címere
Vámosoroszi címere		 Vámosoroszi zászlaja
Vámosoroszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterVégh Endre (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4966
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség451 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 41′47.983333°N 22.683333°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 41′47.983333°N 22.683333°E
Vámosoroszi (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Vámosoroszi
Vámosoroszi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Vámosoroszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosoroszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vámosoroszi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye keleti részén, a Szatmári-síkságon, az ukrán határ közelében fekszik, lakott területét a Tapolnok patak szeli ketté.

Szomszédai: észak felől Fülesd, északkelet felől Kölcse, kelet felől Csaholc, dél felől Kisnamény, délnyugat felől Darnó, nyugat felől pedig Kisszekeres.

A határos települések közül Csaholc, Fülesd, Kisszekeres és Nemesborzova is 4-5 kilométernyi távolságra fekszik; a térség más fontosabb települései közül Beregsurány 27, Csengersima 18, Cégénydányád pedig 15 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központjában keresztezi egymást a Mánd-Rozsály közt nyugat-keleti irányban húzódó 4132-es és a Zsarolyán-Fülesd közt dél-északi irányban vezető 4133-es út, ezeken érhető el a környező települések, illetve a 491-es főút felől is. Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő közúti elérési útvonala a 491-es főút, amelyről Mándnál célszerű letérni a 4132-esre.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Kisszekeres megállóhelye.

Története

[szerkesztés]

A település nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor nevét Uruczy (Oroszi) alakban írják. A falut ukrán (orosz) telepesek lakták, s vámszedőhely volt.

A 14. században birtokosai a Kölcsey és a Matucsynai családok voltak.

1419-ben a falu egy részét Zsigmond király Báthori Istvánnak és fivérének, Benedeknek adományozta, míg másik felét Kusalyi Jakcs István kapta meg.

1524-ben Drágffy János országbíró lett birtokosa.

1633-ban Bethlen István és Péter birtokaként tartják számon.

1810-től több birtokosa is volt, így a Domahidy, Tolnai, Szenichey, Mándy és Gulácsy családok is.

A 17. század második felében a Luby, Maróthy, Fábri és Rédhey családok voltak a falu tulajdonosai.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu teljesen elpusztult.

1945-ig birtokosa volt még a Staudinger és a Chisteph család is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
515
517
517
500
449
460
451
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,9%, református 76%, görögkatolikus 2,6%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 0,6% (16,7% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% ukránnak, 0,2-0,2% bolgárnak és ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,4% volt római katolikus, 68,6% református, 3,3% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,7% evangélikus, 4,7% felekezeten kívüli (18,9% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma a 15. században épült, késői gótikus stílusban. Az egyhajós, homlokzati tornyos épület műemlék. A templomban a középkori, naiv festményeknek tetsző festett faliképek találhatók. Festett fabútorzata a 18. századból való.
  • A község népi építészetét képviselő szárazmalmát a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállították, ahol megtekinthető.

Ismert személyek

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]
  • Inántsy-Pap Elemér (1881–1964) ügyvéd, kincstári ügyész, miniszteri osztályfőnök, Szatmár vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, országgyűlési képviselő (1939–1944).[19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 10.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 10.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 10.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  12. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  13. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  14. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 9.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 6. p.
  15. ↑ Vámosoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Vámosoroszi Helységnévtár
  18. ↑ Vámosoroszi Helységnévtár
  19. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár honlapján; hozzáférés: 2023. szeptember 11.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vámosoroszi&oldid=27417778”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy