Ura
| Ura | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Csengeri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Karácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4763 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 503 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 37′47.816667°N 22.616667°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 37′47.816667°N 22.616667°E | |||
 Ura
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Ura weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ura témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ura község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye délkeleti részén helyezkedik el, a Szatmári-síkságon. A környező települések közül Csengerújfalu 2, Csenger 8, Tyukod 5, Nagyecsed 14, Porcsalma pedig 12 kilométer távolságra található.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton közelíthető meg, Porcsalma felől a 4923-as, Csenger felől pedig a 4924-es úton.
Története
[szerkesztés]Ura nevét 1374-ből említik először az ismert oklevelek, ekkor Wra alakban írták. A település ősidők óta az Uray családé volt, bár 1646-ban báró Károlyi Ádám is részbirtokos volt Urán. Az 1900-as évek elején gróf Tisza Istvánnak, Uray Bálintnak és báró Uray Margitnak volt itt birtoka.
A falu teljesen az Ecsedi-láp szélére épült, mely állandóan elnyeléssel fenyegette. A település a 18. század elején el is pusztult a láp miatt. 1724-től 1800-ig puszta volt és lakatlan.
A faluban református magyarság telepedett meg újra, majd az 1800-as évek elején építették fel kicsi fatemplomukat, mely helyett 1902-ben építettek újat. Az 1855-ös nagy áradáskor az egész község víz alá került.
Ura az 1900-as évek elején 610 lakosú, 68 házból álló kis település volt. Lakosai közül 268 református, 229 görögkatolikus, 48 római katolikus, és 60 izraelita vallású lakossal.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Mosolygó Miklós (független)[3]
- 1994–1998: Mosolygó Miklós (független)[4]
- 1998–2002: Mosolygó Miklós (független)[5]
- 2002–2006: Mosolygó Miklós (független)[6]
- 2006–2010: Mosolygó Miklós (független)[7]
- 2010–2014: Mosolygó Miklós (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2015: Mosolygó Miklós (Fidesz-KDNP)[9]
- 2015–2019: Karácsony Sándor Zoltán (független)[10]
- 2019–2024: Karácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Karácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2015. március 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert a települést a rendszerváltás óta megszakítás nélkül, közel negyedszázadon át vezető, és az előző év őszén hetedik ciklusára is újraválasztott Mosolygó Miklós polgármester 2015. január első napján elhunyt.[12][13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 638 | 622 | 610 | 592 | 526 | 508 | 503 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,8% cigánynak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 42,4%, görögkatolikus 37,6%, felekezeten kívüli 1,3% (11,9% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% románnak, 1,1% cigánynak, 0,2-0,2% ukránnak és németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,8% volt római katolikus, 35,7% református, 29,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 2,9% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református templom - Az 1800-as évek elején épített kis fatemplom helyett 1902-ben építettek újat.
- Görög katolikus templom. Ura görögkatolikusai a 18. század végétől a csengerújfalui parókiához tartoztak. Templomukat 1932/33-ban építették a Szentháromság tiszteletére. A latin kereszt alaprajzú épület bizáncias falképeit Pásztor Miklós festette. 2011-ben pályázati segítséggel a templomot felújították, a félbemaradt tornyot magasították, október 30-án Kocsis Fülöp megyéspüspök szentelte fel. 2013–14-ben új ikonosztázion készült. Önálló parókiaként működött 1962–1988 között. ( Forrás: www.nyirgorkat.hu )
- Hősök emlékpark, amelyet 2023. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján adtak át.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ a b Ura települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. március 29. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Ura: időközi választás lesz (magyar nyelven) (html). szon.hu, 2015. január 21. [2020. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ura Helységnévtár
- ↑ Ura Helységnévtár
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Csengeri járás települései | |||
|---|---|---|---|
 | Csenger · Csengersima · Csengerújfalu · Komlódtótfalu · Pátyod · Porcsalma · Szamosangyalos · Szamosbecs · Szamostatárfalva · Tyukod · Ura |  | |
