Nyírcsaholy
| Nyírcsaholy | |||
 | |||
| A főutca részlete a görögkatolikus templommal és a római katolikus templom tornyával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Mátészalkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhász Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4356 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2122 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 65,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 54′ 12″, k. h. 22° 20′ 09″47.903210°N 22.335850°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 12″, k. h. 22° 20′ 09″47.903210°N 22.335850°E | |||
 Nyírcsaholy
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Nyírcsaholy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírcsaholy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nyírcsaholy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Mátészalka déli szomszédságában helyezkedik el, a város központjától 6 kilométerre, a Kraszna folyó közelében. A további szomszédos települések: északkelet felől Kocsord, délkelet felől Nagyecsed, dél felől Fábiánháza, délnyugat felől Nyírkáta, nyugat felől pedig Nyírmeggyes.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton a 4918-as úton érhető el, Mátészalka vagy Fábiánháza érintésével. A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Nyírcsaholy megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 49 332-es számú mellékút teszi lehetővé-
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét szláv eredetűnek tartják, más vélemény szerint puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Története
[szerkesztés]Nyírcsaholy nevét az oklevelek 1213-ban említették először, majd 1270-ben p. „Chahol” néven volt említve a Káta nemzetségbeli Panyit fia Györggyel, a Csaholyi család egyik ősével kapcsolatban, akit a Kraszna vármegyei Derzsiki Derzsik vádolt meg erőszakoskodásai miatt.
Panyit másik fia „Magas” Lénárd 1221-ben a Kraszna vármegyei Csizér birtokosaként volt említve.
1251-ben egy oklevél szerint a Csaholyiak ősei Tunyog birtokot az itt felépült Csaholyi Szűz Mária tiszteletére szentelt monostornak adományozták.
1270-ben a település a Káta nemzetség csaholyi ágának birtokaként említették „p. Chahol” néven, a csaholyi ág itt felépített monostorát1325-ben, más vélemény szerint 1527-ben „Chahalmonustrea” néven említették először. Az egykori monostor emléke a falu Monostoroscsaholy (Monostoraschahol) elnevezésében maradt fönn. A Csaholyi családnak Csaholy nevű birtokai voltak még Monostoroscsaholy-on kívül Közép-Szolnok vármegyében fekvő Magyarcsaholy, Oláhcsaholy és a mára már elpusztult Középső-Csaholy is.
Monostoroscsaholyon és a szomszédos Szalkán volt a nagy csaholyi uradalom központja, és mint ilyen, a forgalmasabb helyek közé számított, vásárjoggal is rendelkezett.
1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Pál nevű papja ekkor négy, 1333-ban három, majd 1334-ben ismét négy garas pápai tizedet fizetett.
1429-ben Zsigmond király udvari hívei, Csaholyi István János nevű fia és Csaholyi László boszniai török ellenes harcukért és ottani fogságba esésükért új adományt nyertek valamennyi birtokukra, így a közelben fekvő Szalka, Hidaskocsord, Nagykocsord, Tunyog, Jármi, Parasznya, Györgyteleke, Sonkád, Botpalád, Csenger, Jánosi és más birtokaira is.
A 17. században több csapás is érte a települést: a környéken bóklászó törökök és a német hadak teljesen elpusztították a csaholyiak erődített végvárával együtt, és 1604-től az 1800-as évek elejéig csak puszta volt.
1944-ben a holokauszt során több tucatnyi zsidó családot hurcoltak el a településről Auschwitzba, ahol túlnyomó többségük életét vesztette.
1960. február 26-án zajlott le a nyírcsaholyi asszonylázadás az erőszakos téeszesítés ellen. 300-400 elkeseredett asszony tüntetett a kollektivizálás ellen és azért, hogy az erőszakkal kikényszerített termelőszövetkezeti belépési nyilatkozataikat visszakapják. Megkíséreltek behatolni a tanácsházára. A hatalom mozgósította a rendőrséget, akik erőszakkal, gumibotozva oszlatták fel az összegyűlt nőket majd számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen. A legsúlyosabb büntetés két év börtön és 1000 forint vagyonelkobzás volt. 2012-ben emlékükre a településen emlékművet állítottak és a falu tanulmányt készíttetett a történtekről.
Nyírcsaholy újranépesítése
[szerkesztés]Csaholyt 1727-ben Bencze Sámuel kapta meg, 1747-ben részbirtokot kapott itt gróf Teleki Ádám is, majd az 1800-as évek elejétől a gróf Teleki, gróf Károlyi, Ujhelyi, Irinyi és más családok is birtokosai lettek, az 1900-as évek elejétől pedig a báró Uray, Budaházi, Szalkai és Berger családoké volt.
A falu újranépesítése 1812-ben elkezdődött, ekkor 5 tót család érkezett ide és 1822-ig tartott a betelepedés. A faluba ez idő alatt római- és görögkatolikus tót ajkú népek érkeztek a Felvidékről: Zemplén, Sáros, Abaúj és Ung vármegyékből.
Az újranépesülés adatai évek szerint:
1828-ban 762, 1839-ben 678, 1863-ban 1490, 1873-ban 1613, 1888-ban 1370, 1898-ban 1725, 1907-ben 1901 lakosa volt a településnek.
Az 1910-es népszámláláskor már 2004 lakosa volt a településnek. Ebből 1035 római katolikus, 696 görögkatolikus és 176 református volt.
A 20. század elején Nyírcsaholy Szatmár vármegye Mátészalkai járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2210 | 2187 | 2198 | 2180 | 2130 | 2150 | 2122 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,8%, református 13,3%, görögkatolikus 26%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,6% (10,7% nem válaszolt).[3]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 13,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2-0,2% németnek, ruszinnak és ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak és bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,8% volt római katolikus, 15,3% református, 19,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 2% felekezeten kívüli (20,3% nem válaszolt).[4]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Suszté László (független)[5]
- 1994–1998: Suszté László (független)[6]
- 1998–2002: Suszté László (független)[7]
- 2002–2006: Suszté László (független)[8]
- 2006–2010: Hanusi Péter (független)[9]
- 2010–2014: Hanusi Péter (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2015: Mihálku Attila (Fidesz-KDNP)[11]
- 2016–2019: Magyar Csabáné (független)[12]
- 2019–2024: Magyar Csabáné (Fidesz-KDNP)[13]
- 2024– : Juhász Attila (független)[1]
A településen 2016. január 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester halála miatt.[14]
Nevezetes személyek
[szerkesztés]- Itt született 1919. augusztus 31-én Soltész József helytörténész.
- Itt született 1936. február 12-én Baboss Csaba egyetemi tanár.
- Itt született 1961. december 12-én Cservenyák László etnográfus, múzeumigazgató.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára
- Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nyírcsaholy Helységnévtár
- ↑ Nyírcsaholy Helységnévtár
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ a b Nyírcsaholy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 24. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Mátészalkai járás települései | ||
|---|---|---|
Fábiánháza · Fülpösdaróc · Géberjén · Győrtelek · Hodász · Jármi · Kántorjánosi · Kocsord · Mátészalka · Mérk · Nagydobos · Nagyecsed · Nyírcsaholy · Nyírkáta · Nyírmeggyes · Nyírparasznya · Ópályi · Ököritófülpös · Őr · Papos · Rápolt · Szamoskér · Szamosszeg · Tiborszállás · Vaja · Vállaj |  | |
