Ugrás a tartalomhoz

Szilikátásványok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plagioklász – tektoszilikátok alosztály, földpátok csoport

A szilikátásványok szilikát anion alapú ásványok, amelyek az ásványrendszertani osztályozások szerint önálló ásványosztályt alkotnak. Mivel a földkéreg anyagának mintegy 75%-át szilikátásványok alkotják (a SiO2 változatokkal – amik azonban az oxidok és hidroxidok ásványosztályba tartoznak – együtt kb. 90–95%-át), a kőzetalkotó ásványok legfontosabb csoportja. Az ismert ásványfajok számának mintegy harmada szilikát, közös jellemzőjük a szilícium-oxid jelenléte.

A szilikátásványok szerkezeti alapegysége

[szerkesztés]

Vázuk SiO4-tetraéderek hálózatából áll. A tetraéderek súlypontjában elhelyezkedő Si4+ kation felerészben kovalens, felerészben ionos kötéssel köti magához a tetraéder csúcsain elhelyezkedő oxigénatomokat ([SiO4]4-). Ezek a tetraéderek a kristályrács felépítésében elszigetelt formában is résztvehetnek, de többnyire csúcsaikon (az oxigénatomokon) keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A szilikátásványok osztályát utóbbi jellemvonás (polimerizációs fok) alapján osztják fel alosztályokra.

A szilikátok másik alapvető sajátossága, hogy az SiO4-tetraéderben lévő Si4+ kationt Al3+ helyettesítheti. Az Al3+ ionrádiusza (0,52 Å) azonban nagyobb, mint a Si4+ ioné (0,42 Å), ezért az Al3+ ionok tetraéderes pozíciókba való beépülése csak korlátozott mértékben lehetséges.

Nezo- vagy szigetszilikátok

[szerkesztés]

A nezoszilikátokban (neso = sziget, görög) az SiO4-tetraéderek egymással közvetlenül nem kapcsolódnak össze. A csoport ásványaira jellemző az atomcsoportok szoros illeszkedése, melynek az a következménye, hogy ezek az ásványok viszonylag nagy sűrűségűek és keménységűek. Kristályaik zömmel izometrikus kifejlődésűek és nincs jellemző hasadásuk sem.

Fenakit-szerkezetek

[szerkesztés]
Az olivinrács szerkezete az a kristálytani tengely irányából
Gránátkristályok
  1. Pirop-Henritermierit sorozat

Cirkon-szerkezetek

[szerkesztés]

Andaluzit-csoport

[szerkesztés]

Titanit és egyéb nezoszilikátok

[szerkesztés]

Boro-nezoszilikátok

[szerkesztés]

Urán-nezoszilikátok

[szerkesztés]

Szoro- vagy csoportszilikátok

[szerkesztés]
Az Si2O7 csoport

Az SiO4-tetraéderek közvetlen kapcsolódással több tagból álló csoportokká állhatnak össze. A két SiO4-tetraéder összekapcsolódásával létrejövő (Si2O7)6- csoportok a szoroszilikátokra (soro = lánytestvér, családtag, latin) jellemzők.

Átmeneti szerkezetek

[szerkesztés]
  1. Epidotcsoport – Kristályrácsuk SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz.
  2. Axinitcsoport – Kristályrácsukban két összekapcsolódott Si2O7-csoport, két BO4-tetraéderrel együtt alkot egy hattagú, gyűrű alakú B2Si8O30 komplexumot, melyhez két további Si2O7-csoport csatlakozik.

Thortveitit-sor

[szerkesztés]

Melilit-sor

[szerkesztés]

Asztrofillit-nasonit-sor

[szerkesztés]

Hemimorfit-sor

[szerkesztés]

Lievrit-sor

[szerkesztés]

Ciklo- vagy gyűrűszilikátok

[szerkesztés]
Hat darab SiO4-tetraéder alkotta gyűrű

A cikloszilikátok (kuklos = kör, görög) kristályrácsa SiO4-tetraéderek összekapcsolódásával keletkező, gyűrű alakú csoportokat tartalmaz. Az SiO4-tetraéderek hármas összekapcsolódásával (Si3O9)6-, négyes kapcsolódással (Si4O12)8-, míg hatos kapcsolódással hexagonális szimmetriájú (Si6O18)12- felépítésű, gyűrű alakú csoportok jönnek létre. A cikloszilikátok csoportosítása a gyűrűk tagszáma alapján történik.

Cikloszilikátok Si3O9-es gyűrűkkel

[szerkesztés]

Cikloszilikátok Si4O12-es gyűrűkkel

[szerkesztés]

Cikloszilikátok Si6O18-as gyűrűkkel

[szerkesztés]
  1. berill-csoport
  2. turmalincsoport

Ino- vagy láncszilikátok

[szerkesztés]

Szerkezetükben az SiO4-tetraéderek közös oxigénekkel egyirányú kapcsolódással végtelen lánccá (inos = izom, szál; görög) fűződnek. Leggyakrabban kétféle típusú lánckapcsolódás jön létre: egyik az egyszerű lánc, melyben a (Si2O6)4-, illetve a kettős lánc, azaz szalag, melyben (Si4O11)6- a szerkezeti alapelem. Ritkábban többszörös (hármas, négyes, ötös) láncok is létrejöhetnek, melyek azonban már átmenetek a rétegszerkezetek felé. Az ilyen szerkezetű ásványok zömmel nyúlt oszlopos vagy tűs kifejlődésűek és a láncirány szerint jól hasadnak.

A piroxének láncszerkezete

Egyéb inoszilikát szerkezetek

[szerkesztés]
  1. wollastonit-piroxmangit csoport
    1. wollastonit-pektolit sor
    2. rodonit-piroxmangit sor
  2. szillimanit-mullit csoport

Fillo- vagy rétegszilikátok

[szerkesztés]

Kristályrácsukat – az SiO4-tetraéderek kétirányú összekapcsolódása révén – végtelen síkok építik fel (phyllos = levél, görög). Szerkezeti alapelemük a (Si4O10)4-. Réteges szerkezetük miatt hasadásuk és transzlatálhatóságuk kiváló.

Csillámok és rokon rácsépítményű ásványok

[szerkesztés]
A filloszilikátok SiO4-tetraéderekből álló rétege
  1. talk-pirofillit csoport
  2. csillámok
  3. klorit csoport
    1. kloritok
    2. szeptekloritok
    3. kloritoid
  4. szerpentinásványok
  5. agyagásványok

Egyéb rétegszilikátok

[szerkesztés]

Tekto- vagy állványszilikátok

[szerkesztés]

Szerkezetükben az SiO4-tetraéderek a tér mindhárom irányában végtelen hálózattá kapcsolódnak össze (tekto = építmény, görög). Elvileg minden oxigén közös a szomszédos tetraéderrel, tehát szerkezeti alapegységük (SiO2). A valódi tektoszilikátokban azonban a Si-ot általában és gyakran a hozzá közelálló méretű Al helyettesíti, melynek eredményeként a rács semlegesítéséhez különböző kationok beépülése szükséges.

Fennőtt mikroklinkristályok
  1. alkáliföldpátok
  2. plagioklászok
  3. báriumföldpátok

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy