Ugrás a tartalomhoz

Piroxéncsoport

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Piroxének szócikkből átirányítva)

A piroxének a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozó ásványok. Szerkezetükben az [SiO4]4--tetraéderek (melyekben egy Si4+ iont négy O2- ion vesz körbe egy tetraéder csúcsain elhelyezkedve) csúcsukkal összekapcsolódott zegzugos láncai között Mg2+, Fe2+, Ca2+, Mn2+, Li+, Al3+ és Na+ ionok találhatók olyan arányokban, hogy a pozitív ionok töltéseinek összege kiegyenlítse az [Si2O6]4- négy negatív töltését. A piroxéneknek a kationok méretétől függően létezik egy rombos és egy monoklin kristályrendszerű sora.

Az elnevezés a görög pyr (πυρ = tűz) és kszenosz (ξένος = idegen) összetételéből származik.[1]

A rombos sor

[szerkesztés]

A rombos piroxéneket ortopiroxéneknek is nevezik.

  • ensztatit Mg2Si2O6
  • bronzit (Mg,Fe)2Si2O6
  • hipersztén (Fe,Mg)2Si2O6
  • orto-ferroszilit Fe2Si2O6

Az ensztatit, bronzit és hipersztén korlátlan elegyedésű izomorf sort alkot az Mg2Si2O6 és az Fe2Si2O6 között elvileg bármilyen aránnyal, de igen ritka az FeO-ot 60%-nál nagyobb arányban tartalmazó rombos piroxén. A vasban dús hipersztént ferro-hiperszténnek is nevezik. A rombos piroxének elsősorban ultrabázisos magmás kőzetekben: hiperszténitben, gabbróban, nóritban, melafirban és diabázban fordulnak elő, rendszerint olivin, spinell és diopszidos augit kíséretében. Az ensztatit és a bronzit inkább mélységi kőzetekben és meteoritokban, a hipersztén kiömlési kőzetekben (pl. andezitekben) is előfordul. A Börzsöny, Cserhát és a Mátra hegységekben hipersztén andezit, Szarvaskő mellett hipersztén gabbró található.

A monoklin sor

[szerkesztés]

A monoklin piroxéneket klinopiroxéneknek is nevezik.

a klinoensztatit-félék:

  • klinoensztatit Mg2Si2O6
  • klinohipersztén (Fe,Mg)2Si2O6
  • klino-ferroszilt Fe2Si2O6
  • piegonit (Mg,Fe,Ca)2Si2O6

A klinoensztatit a szilikát meteoritokban igen gyakori, a klinohipersztén egyes bázisos magmatitokban fordul elő. A klinoferroszilit ritka ásvány, utómagmás (hidrotermális) működés eredményeképpen keletkezhet. A piegonit andezit és dácit lávakőzetek elegyrésze, de előfordul mélységi tholeiites kőzetekben is. A piegonitban a Mg és Fe mellett megjelenik a Ca kation is.

a diopszid-félék:

  • diopszid CaMgSi2O6
  • hedenbergit CaFeSi2O6
  • johansenit CaMnSi2O6
  • spodumen LiAlSi2O6
  • jadeit NaAlSi2O6
  • egirin NaFe3+Si2O6

A diopszid összetételében az Fe2+ és Mg2+ iont Al3+, és Fe3+, esetenként Cr3+ is helyettesítheti. Tipikusan szkarn kőzetek ásványa, amelyek a Ca-ban gazdag üledékekből vagy üledékes kőzetekből hő hatására képződnek. A hedenbergit igen ritka tisztán, többnyire tartalmaz Mg-ionokat is. A magnetit ércesedést kísérő, kontakt pneumatolizissel keletkezett ásványtársulások jellegzetes tagja. Alkáli magmás kőzetekben is előfordul. Az egirin az augithoz közeli kémiai összetételű piroxén, amelyben Na+ és Fe3+ szerepelnek kationként; átmeneti, folyamatos elegysor végét képezi mind a diopszid, mind pedig az augit felé. A leggyakoribb alkáli piroxén. Na-ban gazdag alkáli kőzetekben: alkáli gránitban, ijolitban, eleolitban, szienitben fordul elő, illetve ezek kiömlési változataiban: alkáli trachitban és fonolitban (Mecsektető).

és az augit-félék:

  • fassait Ca8Mg6(Fe3+,Ti)Al(Si14Al2O48)
  • diallág Ca7Fe2+Mg6Fe3+Al(Si14Al2O48)
  • augit (Ca,Na)7Fe2+Mg6(Al,Fe3+,Ti)2(Si14Al2O48)

A fassait kontakt metamorf ásvány. A diallág fontos mélységi magmás kőzetalkotó elegyrész: gabbrók, piroxenitek és peridotitok kőzetalkotója. A fassait és diallág átmeneti tagok a diopszid és augit között. Kationjaik között Ca, Fe2+, Fe3+, Mg, és Al is előfordul. Az augit a leggyakoribb monoklin piroxén, egyben a legfontosabb kőzetalkotók egyike. Ca, Na, Fe2+ és Mg, valamint Al, Fe3+, és Ti is szerepel kationjai között. Ultrabázisos és bázisos kőzetek lényeges elegyrésze, de járulékos ásványként jelen lehet majdnem minden magmás kőzettípusban. Képződik kontakt metamorfózissal is, és megtalálható a szilikát meteoritokban is. A piroxéncsoport a IV. Szilikátok ásványosztályhoz tartozó, az ino- vagy láncszilikátokon belül [Si2O6]4--csoportokat tartalmazó tagjait foglalja elkülönült, önálló csoportba, melyek rombos vagy monoklin kristályrendszerben kristályosodnak. Általános képletük: ABZ2O6 ahol A= Ca, Fe, Li, Mg, Na; míg a B= Al, Cr, Fe3+, Fe2+, Mg, Mn2+; és Z= Al, Si.

A piroxéncsoport tagjai

[szerkesztés]
Aegirin kristályosodás

Aegirin (névváltozatai: akmit, egirin) NaFe3+Si2O6

  • Sűrűsége: 3,52 g/cm³
  • Keménysége: 6,0-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
  • Színe: zöld, zöldesfekete, barnásvörös, fekete
  • Fénye: gyantás vagy üvegfényű
  • Pora: sárgásszürke
  • Átlátszósága: opak
  • Kémiai összetétele:

Augit (névváltozata: fassait) (Ca,Na, Mg,Fe,Al,Ti)2(Si,Al)2O6

Diopszid CaMgSi2O6

Ensztatit Mg2Si2O6

Esseneit CaFe3+AlSiO6

Ferroszilit (Fe2+,Mg)2Si2O6

  • Sűrűsége: 3,95 g/cm³
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
  • Színe: színtelen, zöld, sötétbarna
  • Fénye: üvegfényű
  • Pora: barnásszürke
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak
  • Kémiai összetétele:

Hedenbergit CaFe2+Si2O6

  • Sűrűsége: 3,55 g/cm³
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
  • Színe: barnászöld, szürkészöld, sötétzöld, fekete
  • Fénye: üveg vagy gyöngyházfényű
  • Pora: világoszöld
  • Átlátszósága: opak
  • Kémiai összetétele:

Hipersztén (Mg,Fe2+)2Si2O6

Jadeit Na(Al,Fe3+)Si2O6

Jervisit (Na,Ca,Fe2+)(Sc,Mg,Fe2+)Si2O6

Johannsenit

Johannsenit CaMnSi2O6

  • Sűrűsége: 3,56 g/cm³
  • Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
  • Színe: zöldesszürke, barna, barnásfekete
  • Fénye: üvegfényű
  • Pora: zöldesszürke
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak
  • Kémiai összetétele:

Kanoit (Mn2+,Mg)2Si2O6

Klinoensztatit Mg2Si2O6

  • Sűrűsége: 3,4 g/cm³
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
  • Színe: Színtelen, zöldessárga, zöld, sárgásbarna
  • Fénye: gyöngyházfényű
  • Pora: zöldesszürke
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak
  • Kémiai összetétele:

Klinoferroszilit (névváltozat: klinohipersztén) (Fe2+Mg)2Si2O6

Kozmoklor (névváltozat: krómdiopszid, ureyit) NaCr3+Si2O6

Namansilit NaMn3+Si2O6

  • Sűrűsége: 3,6 g/cm³
  • Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
  • Színe: barnásvörös, ibolyavörös
  • Fénye: gyöngyházfényű
  • Pora: barnásvörös
  • Átlátszósága: áttetsző vagy opak
  • Kémiai összetétele:

Natalyit Na(V3+,Cr3+)Si2O6

Omfacit (Ca,Na)(Mg,Fe2+Al)Si2O6

Pigeonit (Mg,Fe2+Ca)(Mg,Fe2+)Si2O6

Spodumen (névváltozat: kanzit vagy kunzit, hiddenit) LiAlSi2O6

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 116. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Piroxéncsoport&oldid=22376255”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy