Biotit
| Biotit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Képlet | K(Mg, Fe2+)3(Al, Fe3+)Si3O10(OH, F)2 |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | táblás vagy rövidprizmás kristályok |
| Szín | sötétzöld, barna, fekete, vörösesbarna, világossárga, szürkéssárga, barnászöld, barna |
| Fény | félig fémes, hasadási lapon gyöngyház |
| Átlátszóság | áttetsző |
| Keménység | 2,5-3 |
| Hasadás | tökéletes |
| Törés | egyenetlen |
| Sűrűség | 2,7-3,3 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biotit témájú médiaállományokat. | |
A biotit (más néven macska-arany) egy a filloszilikátok csoportjába tartozó csillám ásványok közül, amelyek gyakran megtalálhatóak a metamorfikus kőzetekben (ezek közé tartozik az annit, flogopit, sziderofillit, fluorannit, eastonit stb.). Ezek kémiai összetételben különböző, de nagyon hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező lapos szilikátásványok.
A biotit színe zöldtől barnáig vagy feketéig terjedhet, valamint szürkésfehér sávok is előfordulhatnak benne. Apró, pikkelyes formában az arany színére emlékeztethet.[1]
Etimológia
[szerkesztés]A biotit a nevét Jean Baptiste Biot (1774-1862) francia mineralógusról és fizikusról kapta.
Törésmutató
[szerkesztés]nα = 1,565–1,625
nβ = 1,605–1,675
nγ = 1,605–1,675
Előfordulás
[szerkesztés]Regionális metamorfózist szenvedett palákban és gneiszekben, illetve kontaktmetamorf kőzetekben. Gránitokban, nefelinszienitekben, ritkábban kiömlési magmás kőzetekben (pl. riolitokban és bazaltokban). A káliumos hidrotermás átalakulás egyik jellemző ásványa. Üledékekben törmelékes alkotó. Hazánkban a Magas-Tátrában, Telkibánya térségében, valamint Uzsa, Velence, Zalaszántó, Zalahaláp, Szokolya, Tállya, Tarcal, Komló, Mórágy, és Kemence területén van jelen. Ezen kívül Kanada és Észak-Karolina környékén lehet rábukkanni. A legnagyobb dokumentált biotit kristályra Norvégiában leltek.
Felhasználás
[szerkesztés]A biotit elenyésző mértékben van jelen a kereskedelemben. A festékeknél töltőanyagként használják, az aszfaltozásnál pedig tapadásgátló felületi bevonatként van használatban.
Képek
[szerkesztés]-
Biotit rózsaszín kalciton Kanadából -
Zafír, albit és biotit Madagaszkárról -
Biotit kristályok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bokor József (szerk.). Csillám, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 29.
Források
[szerkesztés]- Biotit. (Hozzáférés: 2018. július 26.)
- Biotit képoldal. (Hozzáférés: 2018. július 26.)
