Ugrás a tartalomhoz

Vaskapu I. vízerőmű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaskapu I. vízerőmű
Építési adatok
Építés éve1964–1972
Megnyitás1972. május 16.
Hasznosítása
Felhasználási területvízierőmű
Alapadatok
Kimenő teljesítmény2280 MW
Elhelyezkedése
Vaskapu I. vízerőmű (Románia)
Vaskapu I. vízerőmű
Vaskapu I. vízerőmű
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 40′ 15″, k. h. 22° 31′ 45″44.670833°N 22.529167°EKoordináták: é. sz. 44° 40′ 15″, k. h. 22° 31′ 45″44.670833°N 22.529167°E
Térkép
A(z) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskapu I. vízerőmű témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Vaskapu I. vízerőmű (románul: Porțile de Fier I, szerbül: Ђердап I / Đerdap I) a legnagyobb gát a Dunán és az egyik legnagyobb vízerőmű Európában, mely a Románia és Szerbia közötti Vaskapu-szorosban, Szörényvár közelében található.

Az erőmű román oldala évi 5,24 TWh áramot termel, míg a szerb oldalon 5,65 TWh a termelés. Az eltérés a létesítmény két oldala között annak köszönhető, hogy míg Romániában egy újabb, így elméletben hatékonyabb áramfejlesztő-típust használnak, mint a szerb oldalon, az a valóságban megbízhatatlanabb, így az ebből fakadó gyakori karbantartási és javítási igények következtében éves teljesítménye összességében alacsonyabb.[1]

Története

[szerkesztés]

Az energetikai projekt 1964-ben indult Románia és Jugoszlávia közös vállalkozásaként. 1972-es befejezése idején ez volt az egyik legnagyobb vízerőmű a világon a benne található tizenkét turbinaegység által generált 2,052 GW-os teljesítménnyel, amely egyenlően oszlott meg a két ország között.

Az építkezés során a törökök által lakott Ada Kaleh dunai sziget elárasztásra került.

Az erőművön 1972-ben közúti híd is épült.[2]

Korszerűsítés

[szerkesztés]

Mivel az eredeti turbinák 30 éves élettartama lejárt, 1998-ban a román oldalon felújítási programot kezdtek. Ennek részeként az első a turbinát 1999-ben állították le. 2007-re a program befejeződött, azóta a román oldalon az erőmű teljes kapacitással működik. A felújítással a hat egység névleges kapacitása 171 MW-ról 194,3 MW-ra nőtt, így a román oldal teljes telepített kapacitást sikerült 1166 MW-ra[3] növelni, valamint a gát teljes villamosenergia-termelő kapacitását 2192 MW-ra emelni. A szerb oldalon a gát és erőmű korszerűsítése 2008 júliusában kezdődött;[4] eddig a 4-es, 5-ös és 6-os egység felújításával.[5] A berendezéseket egy szentpétervári orosz cég vezetésével, tizenegy helyi alvállalkozó részvételével fejlesztik.

A felújítások mellett Szerbia tervezi egy új, kisebb erőmű megépítését is Vaskapu III.(wd) (szerbül: Ђердап III / Đerdap III) néven.[6]

Jellemzők

[szerkesztés]

Közúti híd

[szerkesztés]

A közúti híd a Duna főágát hidalja át. 934 méteres teljes hosszúságát 30 nyílás adja, melyből a legnagyobb, 34 m-es a romániai végén levő hajózózsilip felett található. Nyílásonként négy feszített vasbeton gerendából áll. 9,1 m széles útpálya, valamint egyik oldalon 1,5 m széles járda vezet rajta.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Politika: Đerdap još čeka majstore (szerbül)
  2. a b Gyukics Péter (fotó), dr. Träger Herbert, dr. Tóth Ernő, dr. Kordos László, Reich Gyula. Romániai hidak, A Duna hídjai – A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Budapest: Yuki Studio, 318–319. o.. ISBN 978-963-87472-1-1 (2010). Hozzáférés ideje: 2021. április 11. 
  3. Hidroelectrica. [2012. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  4. Archived copy. [2009. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
  5. Đerdap: Počela treća faza revitalizacije. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  6. Archived copy. [2009. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy