Ugrás a tartalomhoz

Ada Kaleh

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ada Kaleh
Ada Kaleh szigete 1909-ben[1]
Ada Kaleh szigete 1909-ben[1]
Közigazgatás
OrszágRománia
Népesség
Teljes népesség600 fő (1970)
Földrajzi adatok
FekvéseDuna
Terület0,8 km²
Hosszúság1,75 km
Szélesség0,4–0,5 km
Elhelyezkedése
Ada Kaleh (Románia)
Ada Kaleh
Ada Kaleh
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 42′ 58″, k. h. 22° 27′ 20″44.716111°N 22.455556°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 58″, k. h. 22° 27′ 20″44.716111°N 22.455556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ada Kaleh témájú médiaállományokat.

Ada Kaleh vagy Ada-Kalé (szerbül: Каролина, Нова Оршава[2]) törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel, valamint csempészéssel foglalkoztak.[3]

A szigetet 1972-ben, a Vaskapu I. vízerőmű gátjának megépítése után, a felduzzasztott folyó elnyelte. A sziget Orsova alatt kb. 3 kilométerre helyezkedett el; a mérete 1,7×0,4-0,5 km volt. Neve törökül „erődsziget” vagy „szigetvár” jelentésű.[4]

A szigetet tizenhatszor keresztelték át. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említik, de Yernis és Saan név alatt is feljegyezték. A görögök Cotinusának nevezték, aminek jelentése: a vad olajbogyók földje. Caroline-sziget (Caroline-Insel) néven is ismert.[5][6]

Ada-Kaleh a történelem során többször gazdát cserélt. Az Első Balkán-háború után 1913-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia Krassó-Szörény vármegyéhez annektálta a szigetet Új-Orsova[7] néven. Az első világháborút lezáró békerendszer rendelkezései következtében végül Románia birtokába került.[8][9]

Ada-Kaleh szigetének térképe (1918)
Ada-Kaleh képeslapon 1890 és 1905 között
Az Ada Kaleh-szigeti bazár, 1912

1968–1971 között a Vaskapu-szorosban a Vaskapu I vízerőmű gátjának építése során a duzzasztás előtt az erődítmény falait, a bástyákat és a mecsetet lebontották, azzal a céllal, hogy a közeli lakatlan Șimian-szigetre (Szörényvár közelében) helyezzék őket.[10] A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki, mások Dobrudzsába települtek át. Ada-Kaleh eltűnt a Föld színéről.

Története

[szerkesztés]

Az osztrákok 1669-ben építettek rajta egy erődöt, hogy megvédjék a törökök ellen. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel elfoglalta, de a következő évben az osztrákok visszafoglalták. 1699-ben a karlócai békekötés során a sziget török uralom alá került, 1716–1718 között az osztrákoké volt, majd 1738-ban négy hónapnyi ostrom után ismét török kézre került. Az osztrákok 1789-ben visszahódították, de a békekötés során átengedték a törököknek. Ezután a sziget elvesztette katonai jelentőségét. 1849-ben itt lépték át a menekülő magyar felkelők a magyar-török határt. Elsőként a Perczel-testvérek lépték át augusztus 15-én, majd Kossuth Lajos és kísérete augusztus 16-án. Őket követték a megtorlástól való félelem miatt menekülők karavánjai a határon túlra, az akkor török fennhatóság alatt lévő Új-Orsova szigetére.[11]

Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, s a sziget (Bosznia-Hercegovinához hasonlóan) az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került, de továbbra is török területnek számított. „Török-Orsova” lakói különleges jogokkal rendelkeztek. A lakosok adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. A mecset melletti kaszárnyában az osztrák–magyar hadsereg csapatai állomásoztak.[12]

Ada-Kaleh vagy Új-Orsova szigetét 1689-ben Heister osztrák tábornok erősítette meg, a törökök azonban elfoglalták, mígnem a passzaroviczi békekötés után ismét visszaszállt a magyar koronára. III. Károly magyar király nagyszabású erődítményt építtetett rajta, mely ma legnagyobb részt romokban hever. Ezzel átellenben a szerb parton az Erzsébet-erőd épűlt, melyet 1868-ban Obrenovics Mihály szerb fejedelem leromboltatott. 1739-ben a belgrádi béke után Ada-Kaleh ismét visszament a szultán birtokába; 1790-ben azonban az osztrákok elfoglalták, de a sistovai béke újból visszaadta azt a szultánnak, mígnem az 1878. évi orosz-török háború után a török szultán kérelmére az Osztrák-Magyar Monarchia vette védelmébe Ada-Kaleh török lakosságát, mely azonban autonom hatóságát, török jellegét és közigazgatását mind a mai napig megtartá.
– Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben, 1891.[13]

A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre és azt a magyar és a közös kormány képviseletében magyar közigazgatás alá vonta. Ennek érvényesítése céljából a korábban is ott állomásozott katonaság mellé két csendőrt rendelt ki. A török kormányt képviselő kormányzót felszólították hivatalos ténykedése beszüntetésére, aminek ő eleget is tett tiltakozása kifejezése mellett. A sziget Újorsova néven Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásába beosztott községgé alakult. Ez volt Magyarország utolsó területi gyarapodása az első világháború kitörését megelőzően.[14]

1916 nyarán a román hadsereg elfoglalta a szigetet, de még az év őszén az osztrák-magyar-német seregek visszafoglalták.

1918. május 21-én az orsovai határrendőrség jelentette a belügyminiszternek, hogy 6 török csendőr teljesen új felszerelésben érkezett a szigetre egy altiszt vezetésével Konstantinápolyból. Elfoglalták a 2. számú őrházat, ami az osztrák-magyar kincstár tulajdonát képezte. Május 25-én a sziget lakói tiltakoztak az ellen, hogy a török csendőrök öt lakost megvertek. Ali Kemal bej mudír a csendőrök megérkezése után az egykori vártüzérkaszárnyára, ami kincstári épület, török zászlót tűzött ki.[15]

1923-ban az Oszmán Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnésekor a lakosság a Romániához való tartozást választotta.

A mecset 1903-ban épült egy korábbi ferencrendi kolostor helyén.

A sziget fő megélhetési forrása a dohánytermesztés, halászat és később a turizmus volt.[16][17] A lakosság száma kb. 1000 fő volt.

A gát megépítésekor az épületek egy részét a közeli Șimian-szigetre költöztették, beleértve az erőd katakombáit, a mecsetet, a bazárt, Mahmut pasa házát, a temetőt és egyéb építményeket. Ennek ellenére a sziget közössége nem akart áttelepülni a Șimian-szigetre, helyette Törökországba költöztek. Kisebb részük meg Dobrudzsába, ahol szintén török kisebbség is él.

Érdekességek

[szerkesztés]

Egyesek szerint Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében[18] a "Senki" szigetéhez. Jókai a regényéhez írt Utóhangokban azt írta,[19] hogy Frivaldszky Imre természettudóstól hallott egy szigetről, amely „a hatvanas években még a maga kivételes állapotában megvolt, mint egy se Magyar-, se Törökországhoz nem tartozó új alkotású terület.” [20]

Az 1920-as években a szigeten élt családjával Bicsérdy Béla, a róla elnevezett reforméletmód alapítója,[21] a földi paradicsom megteremtésén munkálkodva.[22]

A sziget eltűnése

[szerkesztés]
Ada Kaleh sziget az elárasztása közben 1970 augusztusában
Ada Kaleh sziget az elárasztása előtt 1968-ban

A Vaskapu-szorosnál a Vaskapu I. vízerőmű 1964 és 1972 között közös román-jugoszláv vállalkozásban épült meg. Akkor a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozott 2×2052 MW kapacitásával. Az építményekbe csaknem hárommillió köbméter betont építettek be. A fő gát 441 méter hosszú és 60 méter széles. A gátrendszer 33 méter magasra duzzasztott kétmilliárd köbméter vizet. A megemelkedett vízszint miatt a felsőbb Duna-szakasz képe jelentősen megváltozott, a hajózás természetes akadályai viszont megszűntek. A vízierőmű megépülése után a sziget Orsova régi városával együtt a szélesre duzzadt folyó vízszintje alá került, csupán a török mecset tornya látszott ki a vízből. Ezzel örökre eltűnt a térképről a magyar történelmi múlt részét képező kis dunai sziget.[23][24] A szigettel együtt három falu (Nagyzsuppány (Jupalnic), Tuffás (Tufări) és Koromnok (Coramnic)) is[25] a víz alá került, az ott élő lakosságnak el kellett költöznie.[26] A szigeten élő török lakosságot Törökországba telepítették.[27][28]

Galéria

[szerkesztés]
  • Ada Kaleh szigete 1904-ben
    Ada Kaleh szigete 1904-ben
  • Képeslap Ada-Kaleh-ből, a képen Bego Mustafa, aki 1849-ben csónakkal vitte át a menekülő Kossuth Lajost a Dunán. 1899[29]
    Képeslap Ada-Kaleh-ből, a képen Bego Mustafa, aki 1849-ben csónakkal vitte át a menekülő Kossuth Lajost a Dunán. 1899[29]
  • Látogatók a szigeten 1964-ben
    Látogatók a szigeten 1964-ben
  • Vaskapu-szoros, 2006
    Vaskapu-szoros, 2006
  • Vaskapu I.
    Vaskapu I.

A sziget szülöttei

[szerkesztés]

A szigeten született Aszlányi Károly író.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Ajánlott irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dorel Bondoc: Paper on Ada Kaleh Archiválva 2011. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, alexisphoenix.org
  2. ↑ Ранко Јаковљевић: Ада Кале
  3. ↑ Létezik a Senki szigete! Megtalálták, a neve Ada Kaleh Archiválva 2018. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, bien.hu
  4. ↑ Balla Tibor: Ada-Kaleh szigete osztrák-magyar fennhatóság alatt 1878-1918
  5. ↑ Caroline-Insel
  6. ↑ Ada-Kaleh – die Inselfestung. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 5.)
  7. ↑ Új Orsova és az azt ostromló tábor fekvése 1789, maps.hungaricana.hu
  8. ↑ Ada-Kaleh, egy letűnt al-dunai színfolt kinyíló emlékezete
  9. ↑ A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
  10. ↑ The New Ada Kaleh on Șimian Island. [2007. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 12.)
  11. ↑ Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
  12. ↑ Ada Kaleh - Jókai Aranyemberének „Senki-szigete”?. [2009. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  13. ↑ Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben, 1891.
  14. ↑ Jungmayer Mihály: Ada-Kaleh. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1914. évre. Szerk.: Kogutowitz Károly dr. és Hermann Győző dr., Magyar Földrajzi Intézet, Budapest, 1913, 162-167. old. Online
  15. ↑ Balla Tibor: Ada-Kaleh szigete osztrák-magyar fennhatóság alatt, 1878-1918
  16. ↑ Ellensohn Christian (2014. december 1.) „Die Erfahrung des Orients: Tourismus auf der gefluteten Donauinsel „Ada-Kaleh“ (1878-1918, Teil I)”. Regard sur l'est.  
  17. ↑ Ellensohn Christian (2014. december 1.) „Die Erfahrung des Orients : Tourismus auf der gefluteten Donauinsel "Ada-Kaleh" (1919-1968, Teil II)”. Regard sur l'est.  
  18. ↑ Jókai Mór: Az arany ember
  19. ↑ Utóhangok az „Arany ember”-hez. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
  20. ↑ https://m.mult-kor.hu/igy-lett-semmive-a-senki-szigete-20150327. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
  21. ↑ Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmus (2022)
  22. ↑ A „Mester” és tanai. [2009. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  23. ↑ Comuna Ada Kaleh administrative division
  24. ↑ Képek az eltűnt sziget múltjából. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  25. ↑ Coramnic
  26. ↑ Az EU elnökség egyik kiemelt feladat a Duna Stratégia.
  27. ↑ Welcome to Romania (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  28. ↑ Balla Tibor: Ada-Kaleh szigete Osztrák-Magyar fennhatóság alatt 1878-1918
  29. ↑ Szigeti históriák, www.huszadikszazad.hu

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Ada Kaleh
A Wikimédia Commons tartalmaz Ada Kaleh témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ada_Kaleh&oldid=26776278”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy