Urál (hegység)
| Urál | |
 | |
| A Manaraga (1662 m) a hegység északi részén | |
| Magasság | 1895 m |
| Hely |  Oroszország Kazahsztán |
| Legmagasabb pont | Narodnaja (1895 m) |
| Hosszúság | 2500 km |
| Szélesség | 150 km |
| Elhelyezkedése | |
 Urál
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 60°, k. h. 59°60.000000°N 59.000000°EKoordináták: é. sz. 60°, k. h. 59°60.000000°N 59.000000°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Urál témájú médiaállományokat. | |
Az Urál hegység (oroszul Уральские горы [Uralszkije gori]) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert.
Földrajz
[szerkesztés]
Az Urál észak–déli irányban, mintegy 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Eurázsia északi, jeges-tengeri partvidéke között. Szélessége 50 és 200 kilométer között váltakozik. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja.
A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd stb. Nyugati oldalán Komiföld őserdői a világörökség részét képezik.
Felosztása
[szerkesztés]Az Urál szerkezetileg viszonylag egységes, de domborzati, éghajlati és más természetföldrajzi jellemzői nagyon különbözőek. E különbségek alapján a hegyláncot négy, illetve a Sarki-Urál további tagolásával öt nagy szakaszra szokták osztani:
- Sarki-Urál (Полярный Урал)
- Sarkközeli-Urál (Приполярный Урал)
- Északi-Urál (Северный Урал)
- Középső-Urál (Средний Урал)
- Déli-Urál (Южный Урал)
A hegylánc északi folytatása (elővidéke) a Paj-Hoj, déli folytatása (utóvidéke) Kazahsztánban a Mugaldzsar. Ezek nem hegy-, hanem dombvidékek, nem is tekintik őket a tulajdonképpeni Urál részének.
Kialakulása
[szerkesztés]Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult. A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát.
A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre.
Források
[szerkesztés]- Európa kialakulása[halott link]
- Térkép (oroszul)
- Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 336, 340. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978)
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
