Ugrás a tartalomhoz

Maroslele

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maroslele
Az 1901-ben épült katolikus templom
Az 1901-ben épült katolikus templom
Maroslele címere
Maroslele címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásMakói
Jogállásközség
PolgármesterDrimba Tibor (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám6921
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség2024 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 01″, k. h. 20° 21′ 00″46.267000°N 20.350000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 01″, k. h. 20° 21′ 00″46.267000°N 20.350000°E
Maroslele (Csongrád-Csanád vármegye)
Maroslele
Maroslele
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Maroslele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroslele témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Maroslele község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásban.

Földrajza

[szerkesztés]

Maroslele Magyarország délkeleti részén, Csongrád-Csanád vármegyében, a Tisza és a Maros között, az utóbbi jobb partján fekszik. A falutól nem messze torkollik a Maros a Tiszába. A folyók szabályozása előtt erősen vízjárta vidék volt, ahol hatalmas nádasok, ingoványos mocsarak borították a tájat. A falu réti agyagra épült, amely száraz időben mélyen berepedezik, tartós esőzés után pedig sártengerré változik.

A nyár igen meleg, a napsütéses órák száma eléri a 2050-et. Az évi középhőmérséklet 11,4 fok. Évente 5–600 milliméter csapadék esik.

Szomszédai: észak felől Hódmezővásárhely, északkelet felől Óföldeák, délkelet felől Makó, dél felől Ferencszállás és Klárafalva, délnyugat felől Deszk – mindhárom utóbbi a Maros túlsó, bal partján –, nyugat felől Szeged Tápairét nevű városrésze, északnyugat felől pedig Algyő Tisza-balparti településrészei, Rákóczitelep és Nagyfa.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település a környező városok közül Makóról a legkönnyebben megközelíthető, a Hódmezővásárhelytől idáig húzódó 4414-es úton; a község távolsága Makótól körülbelül 12 kilométer nyugati, Vásárhelytől pedig mintegy 18 kilométer déli irányban. Északkeleti szomszédai, Földeák és Óföldeák felől a 4416-os úton érhető el a község.

Korábban Szeged felől, a tápéi kompon átkelve is meg lehetett közelíteni a falut, a 4412-es úton (körülbelül 17 kilométeres utazással), de ez a lehetőség 2013. december 2-án megszűnt, mert a tápéi komp leállt. A 2011 áprilisában átadott M43-as autópálya azonban kiváltotta ezt az útvonalat, mivel közvetlenül Maroslele belterülete mellett halad el, és csomópontja is van itt: az M5-ös autópályától számított 24. kilométerszelvénynél lehet közvetlenül lehajtani a sztrádáról a községbe.

Hódmezővásárhelyről szinte óránként indul buszjárat Makóra, amely a községen halad át; Maroslele belterületén 5 megállóhelye található. A településről még indulnak járatok Hódmezővásárhelyen keresztül Szentesre, Csongrádra, Kecskemétre és Budapestre is. Földeákról is jár busz, amely a községen át az M43-as autópálya segítségével Szegedre megy (5012-es Maroslele-Szeged-buszjárat). Közösségi közlekedését a Volánbusz biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Először 1274-ben említik Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven a Maros közeli községet. A község nevének eredete máig sem tisztázott, de az elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a lélek szó családjába tartozó régi magyar Lél-ből származik.

A község az 1552-es török hadjárat után 1596-ban a tatárok által pusztul el végképp. A közeli Makó városának lakosai kétszáz évig csak legelőként hasznosítják területét, míg a 18. század végén makói zsellérek telepednek le a térségben és dohánytermesztéssel kezdenek foglalkozni. Nem sokkal később a Csanádi egyházmegye birtokába kerül a terület, majd 1873-ban jogilag is elismert község lett.

Lakói a 20. század elején megváltják a püspöktől az addig bérelt földjeiket. Dessewffy Sándor csanádi püspök a falu nagy jótevője volt: hozzájárult a templom és az iskola építéséhez, támogatta a falu lakosságát, akik hálából, az ő tiszteletére 1908-ban Püspöklelére változtatták a község nevét. Emlékét őrzi a templom előtt felállított kőkereszt is, amelyen Dessewffy arcképe is látható.

A két világháború sok helybeli életét követelte. 1944. október 8-án orosz csapatok vonultak be a községbe. 1950-ben a tanács megalakulása után a falu nevét Maroslelére változtatták.

Lásd még: Maroslele oktatástörténete

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szőnyi Erzsébet (független)[3]
  • 1994–1998: Szőnyi Erzsébet (független)[4]
  • 1998–2002: Szőnyi Erzsébet (független)[5]
  • 2002–2006: Szőnyi Erzsébet (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Martonosi György (Fidesz)[7]
  • 2010–2014: Dr. Martonosi György (Fidesz–KDNP)[8]
  • 2014–2019: Dr. Martonosi György Sándor (független)[9]
  • 2019–2024: Drimba Tibor (független)[10]
  • 2024– : Drimba Tibor (Fidesz–KDNP)[1]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A községháza

Híres emberek

[szerkesztés]

A község jelene

[szerkesztés]
A község könyvtára

A község gazdasága a mezőgazdaságra épül. A termesztett növények közé tartozik a fűszerpaprika, különböző gabonafélék és takarmánynövények, valamint a híres lelei fokhagyma. Ez utóbbi növény a település címerében is helyt kapott.

A községet irányító választott képviselet mára elérte, hogy a legtöbb utca szilárd burkolatú, a házak nagy része földgázfűtésű és telefonnal felszerelt. 1986-ban megalakult az Általános Művelődési Központ (ÁMK), mely helyet ad az óvodának, az általános iskolának és a könyvtárnak is. Komoly gondot okoz a munkanélküliség növekedése, a pályakezdő munkanélküliek egyre gyarapodó száma. 1993-ban Maroslele munkaképeskorú lakosságának 16%-a volt állástalan. 2012-ben új termelő üzem, a Kereskedelmi és Gazdainformációs Központ névre hallgató önkormányzati vállalkozás jött létre a településen, amely 27 hektár állami földön gazdálkodik, és 30 embert foglalkoztat egy tökmagolaj sajtoló és palackozó üzemben.[12]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2073
2078
2037
1986
2045
2012
2024
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

Nemzetiségi megoszlás

[szerkesztés]

A község lakosságának 2001-ben 87,8%-a magyar, 0,2%-a német volt. A népesség 12,2%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen. A településen cigány kisebbségi önkormányzat működik.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,1% görögnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,2% volt római katolikus, 5,3% református, 0,3% ortodox, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 25,9% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[14]

Felekezeti megoszlás

[szerkesztés]

Maroslele felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 59,7% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,3%, református volt a település lakosságának 10,4%-a, evangélikus 1,1%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 12,6% nem volt vallásos. A lakosság 14,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,3%, református 9,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 24,8% (15,4% nem nyilatkozott).[15]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  9. ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  10. ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  11. ↑ Őrzik a helyi emlékeket Archiválva 2010. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben - Delmagyar.hu
  12. ↑ 30 embernek ad kenyeret Maroslele tökmagolaj-sajtolója Archiválva 2012. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - Delmagyar.hu
  13. ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2010. január 1. Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1217-2952
  14. ↑ Maroslele Helységnévtár
  15. ↑ Maroslele Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Maroslele
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroslele témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maroslele&oldid=27404984”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy