Felgyő
| Felgyő | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Csongrádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6645 | ||
| Körzethívószám | 63 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1084 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 76,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 39′, k. h. 20° 06′46.650000°N 20.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 20° 06′46.650000°N 20.100000°E | |||
 Felgyő
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Felgyő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felgyő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Felgyő község Csongrád-Csanád vármegye Csongrádi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Csongrádtól délre, a Tisza jobb partján fekvő település. További szomszédai: kelet felől Szentes, délkelet felől Szegvár (mindkettő a folyó túlpartján), dél felől Csanytelek, délnyugat felől Tömörkény, nyugat felől pedig Gátér.
Megközelítése
[szerkesztés]Lakott területének keleti szélén végighúzódik a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, így mindkét város felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Külterületi részeit érinti még a központjától nyugat felé vezető 45 119-es út, valamint a nyugati és északi határszélein húzódó 4517-es, 4518-as és 45 117-es utak.
Története
[szerkesztés]Felgyő (Győ) Árpád-kori település. Nevét már 1075-ben említette oklevél Gehgi néven.
Hercegi birtok volt, melyet 1108 után Álmos herceg a dömösi prépostságnak adott 63 saját szolgával, és mindegyiknek a saját földjével. A szolgák a tápéi és csákányi szolgákkal együtt az ötödik kenyéradó száznagyságba tartoztak.
Neve régi magyar személynévből származik melynek Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. A Fel előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint lejjebb lévő Algyő községtől való megkülönböztetésül.
A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Csongráddal.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ábel István (független)[3]
- 1994–1998: Ábel István (független)[4]
- 1998–2002: Ábel István (független)[5]
- 2002–2006: Ábel István (független)[6]
- 2006–2010: Ábel István (független)[7]
- 2010–2010: Horváth Lajos (független)[8]
- 2011–2014: Horváth Lajos (független)[9]
- 2014–2019: Horváth Lajos (független)[10]
- 2019–2024: Horváth Lajos (független)[11]
- 2024– : Horváth Lajos (független)[1]
A településen 2011. április 3-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[12] Lemondása ellenére a négy jelölt között ő is elindult a választáson, és aránylag nagy többséggel meg is nyerte azt.[9]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1211 | 1187 | 1155 | 1088 | 1109 | 1092 | 1084 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, református 3,3%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (22% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% örménynek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,5% volt római katolikus, 1,8% református, 0,5% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gedahalom
- László Gyula által feltárt honfoglalás kori magyar település
- Szent István-templom (1993)
- 11-13. századi templom feltárt alapfalai
Híres felgyőiek
[szerkesztés]- Biatovszki Mira, sportlövő siketlimpiai bajnok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)[halott link]
- ↑ a b c Felgyő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Felgyő Helységnévtár
- ↑ Felgyő Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
- Csajághy György 1998: A felgyői avar síp és történeti háttere.
- Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6
