Ugrás a tartalomhoz

Magyarbénye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarbénye (Biia)
Magyarbénye, utcakép
Magyarbénye, utcakép
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségSzépmező
Rangfalu
KözségközpontSzépmező
Irányítószám517757
SIRUTA-kód7892
Népesség
Népesség1000 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság137 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 50″, k. h. 24° 00′ 17″46.230588°N 24.004693°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 50″, k. h. 24° 00′ 17″46.230588°N 24.004693°E
SablonWikidataSegítség
Magyarbénye egy régi térképen

Magyarbénye románul: Biia, település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Dicsőszentmártontól délnyugatra, a Kis-Küküllő jobb partja mellett fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Nevét már 1200 körül említette oklevél az I. István által legyőzött (harmadik) Gyula fiának, Buának nevében, valószínű először az ő szállásbirtoka lehetett itt, később a település e Buáról vehette a nevét. 1346-ban p. Benye, 1431-ben Benyebua, 1474-ben Benye, 1587-ben Beonye néven írták.

1346-ban és 1431-ben Szent Imre tiszteletére szentelt kápolnáját említették: capella in honore. B. Emerici foret constructa formában, mely királyi kézen volt, és 1446-ban I. Lajos király azt Bakoch Istvánnak és társainak adományozta. A vele összetartozó Benyebua részeibe 1431-ben Sztrigyszentimrei Imréné Dicsőszentmártoni Margitot iktatták be. E rész később a mai Bénye területébe olvadt.

Az 1400-as évek közepétől több birtokosa is volt; 1501-ben p. Beenyebwa néven volt említve és a Váradjai, Sztrigyi, Kolonity, Barcsai, Décsei, Dienesi családoké, 1525-ben Wessedi Miklós fia Jánosé, majd a Komjátszegieké lett. 1522-ben Bényei Ádámé, 1525-ben pedig az ugyancsak itt birtokos Vessződi Nagy Miklós Bewnye-i részét nővéreinek ajándékozta.

A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.

1910-ben 1349 lakosából 1157 román, 188 magyar volt. Ebből 1144 görögkatolikus, 175 református, 16 görögkeleti ortodox volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy