Csertés (Románia)
| Csertés (Certege) | |
 | |
| Tomușești-i kádár egyosztatú, emeletes háza a 19. század második feléből (a nagyszebeni skanzenban) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Topánfalva város |
| Irányítószám | 515504 |
| SIRUTA-kód | 1507 |
| Népesség | |
| Népesség | 60 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 826 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 51″, k. h. 23° 01′ 36″46.414183°N 23.026543°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 51″, k. h. 23° 01′ 36″46.414183°N 23.026543°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csertés témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csertés (románul: Certege) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Mócvidéken, Topánfalvától északnyugatra fekvő szórványtelepülés.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve egy szláv eredetű *čьrtežь szóból származik, amely a fakérgek lehántásával végrehajtott erdőirtást jelentett. Ezen jelentésben a čertež szó ma is él a ruszinban, a helynevek tanúsága szerint pedig párhuzamai megvoltak több más szláv nyelvben és a románban is. A belőle alakult határnevek a román nyelvterületen a leggyakoribbak Gorj és Krassó-Szörény megyében, de megtalálhatók az Erdélyi-középhegységben, Máramarosban, Szilágyban és az Avasban is. Előfordulásuk északon a hucul Čertež, délnyugaton a szerb Crtež határnevekével határos. Lengyel nyelvterületen a San folyóig találkozunk Czerteż helynevekkel.[2] A falut 1850-ben Sartesch, 1854-ben Csertés és Certesea néven írták össze.
Története
[szerkesztés]Torda, később Torda-Aranyos vármegyéhez tartozó móc falu volt. Lakói famegmunkálással, főként zsindelykészítéssel foglalkoztak. A szegényebbek messze eljártak famunkát végezni. Miután papjuk 1815-ben áttért a görögkatolikus vallásra, vita alakult ki a templom hovatartozása miatt. A falusiak négy deputációt is vezettek Karlócára, míg 1823-ban az alispán elöljáróikat 30 botütésre és 70 forint pénzbírságra büntette. 1918 és 1924 között Topánfalva részét alkotta.[3] 1945 után kiváltak belőle Borlești, Coasta Vâscului, Dric, Peste Valea Bistrii, Tomușești és Valea Caselor házcsoportok.
1910-ben 1219 román anyanyelvű lakosából 690 volt ortodox és 529 görögkatolikus vallású.
2002-ben a belőle kivált házcsoportokkal együtt 605 román nemzetiségű lakosa volt, közülük 590 ortodox és 7 görögkatolikus vallású.
Híres emberek
[szerkesztés]- A helyi görögkatolikus templom freskóinak festése közben hunyt el Stefan Tenecki, a híres aradi egyházi festő.[4]
- Itt született 1888-ban Iosif Trifa, az Oastea Domnului ('Isten hadserege') nevű ortodox lelkiségi mozgalom alapítója.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979, 48–61. o.
- ↑ Vasile Bud: Câmpeni (Cluj-Napoca, 2011), 35. o.
- ↑ A francia Wikipedia Stefan Tenecki szócikke szerint.
Források
[szerkesztés]- Constantin Cothișel: Monografia comunei Certege și Istoria bisericei greco-orientale ortodoxe române din această comună. Sibiiu, 1900
