2009

In the present paper, an overview of studies and investigations, related to the field of historical climatology and impact of hydrometeorological extremes based on documentary evidence, is presented. In addition to this, earlier investigations as well as the present stage of historical climatology in Hungary are discussed, based on research studies of climatologists, meteorologists, historians, and geographers. Besides compilations and analyses on long-term climate change, case studies on weather-related extreme events and anomalies of the last thousand years (such as droughts and floods) are also included. As regards climate variability and change, an overview is provided on the research based on lake water-level changes.

Összefoglalás -A tanulmányban a szőlőtermesztésnek a tájhasználatban s annak változásaiban betöltött szerepét vizsgáljuk, különös tekintettel a szőlőművelés által érintett területek térbeli kiterjedésére, melyek részben az erózió által amúgy is veszélyeztett meredek déli lejtőkön helyezkedtek el. Habár a szőlőtermelés elsőrendű fontosságát általában már legkésőbb a 14. század elejétől nyomon követhetjük, a szőlőnek a tájban betöltött szerepére vonatkozó első közvetlen leírás a 16. század elejére datálható. A 16. század végétől a 17. század végéig tartó visszaesést a 18. század elejétől a szőlőterületek még feltehetően a késő-középkorinál is nagyobb mértékű kiterjesztése követte, különösen a déli lejtőkön, egészen a csúcs-régiókig. A 19. század végétől a filoxéra és más betegségek illetve egyéb, gazdasági és társadalmi folyamatok hatására mára a szőlő gazdasági jelentőségét és egykori, tájképet meghatározó szerepét teljesen elvesztette. A szőlő húzóágazat szerepét előbb a gyümölcs-és szőlőtermesztés, majd az egyre jelentősebb méreteket öltő turizmus vette át, míg az egykor a tájképet meghatározó, kiterjedt szőlőművelésre már csak a közben visszaerdősült, helyenként meredek déli hegyoldalak felső régióinak pusztuló kősorai és teraszai utalnak.

This paper presents a 258-year long precipitation reconstruction for the Balaton Highlands and the southern Bakony Mountains region. The reconstruction based on 22 living and 32 historical tree-ring width series from oak (Quercus sp.). Ring width series were standardized by regional curve standardization technique to preserve the low frequency information. Precipitation from August of the year preceding the formation of tree ring to the current July positively stimulates the growth of oaks, albeit May-June precipitation emerges as main growth regulator factor. Very dry period occurred in the late 1740s. Studied region has experienced the wettest period during the late 18th century since 1746. Since that time, a steady decreasing trend prevails over the fluctuations of regional precipitation. From this overall trend, the 1840s, 1860s, and 1940s stand out as drier periods. The post-1980s dry period was placed into a ~250 years context and found to be an unprecedented drought at the Balaton Highlands and the southern Bakony Mountains region.

Összefoglalás -A vizsgálat célja -egy, a korábbinál nagyobb adatbázis alapján -annak bemutatása, hogy a klimatörténeti kutatásokban az eddig talált források milyen lehetőségeket nyújtanak egy lehetséges klímarekonstrukcióhoz. A dolgozat kizárólag az egykorú, vagy közel egykorú, megbízhatónak vélt anjou-kori (1301-1387), elsősorban írott források csoportját érinti. Mivel a rendelkezésre álló adatok mennyisége nem enged meg konkrét klímarekonstrukciót az adott időszakra, így a dolgozat másik célja, hogy a bemutatásra kerülő adatokat összevetve a rendelkezésre álló, a korszakra vonatkozó európai, de különösen közép-európai adatbázisokkal, bizonyos lehetséges összefüggéseket állapítson meg.

Interdisciplinaria Archaeologica 4(1): Online First, 2013. , 2013

Anuarul Scolii Doctorale. „Istorie. Civilizaţie. Culturǎ“ V. Cluj Napoca: Accent, 2011. 77–101.

Research on flooding in early modern Hungarian Kingdom has shown limited results, despite the fact that in Hungary scholarship showed particular interest in the environmental history of the 16th–17th centuries (the initial period of the Little Ice Age). The article discusses the floods of waterways in the first half of the early modern period (1541–1650) as reflected in private letters which is a highly underrepresented group of evidence in environmental historical research. The aim of the study is twofold: on the one hand to show the potential of using letters in investigating weather and related events (floods, famines, plagues), on the other hand, to provide considerable amount of new data to the flooding in the mentioned period. The article is based on the study of published letters and of two major manuscript collections from the National Széchényi Library and the University Library of Budapest. The research showed more than 70 previously unknown (or never analyzed) flood events mentioned in letters. Although the distribution of sources is highly uneven both temporally and geographically, it is still likely that there were periods with higher flood frequencies and regions that were more flood-endangered. The watersheds with higher flood frequencies concerned the Upper Hungarian (Slovakia) territories –Hron, Hernád (Hernad), Tarca (Toryca) and Latorica (Латориця) – and some of the rivers in the Transdanubian region – Rába (Raba), Mura. Higher flood numbers could have been in the 1550s, from 1620 to 1650 and especially in the 1590s.