Zengővárkony

Zengővárkony
Református templom
Zengővárkony címere Zengővárkony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsváradi
Jogállás	község
Polgármester	Fülöp Csaba (független)
Irányítószám	7720
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	419 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 10′ 24″, k. h. 18° 25′ 52″46.173333333333, 18.431111111111
Zengővárkony Pozíció Baranya vármegye térképén
Zengővárkony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zengővárkony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zengővárkony (1898-ig csak Várkony; németül: Warkon, Warkorn) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése

A Keleti-Mecsek területén fekszik, a Zengő lábának keleti lejtőin.

A szomszédos települések: észak felől Mecseknádasd, északkelet felől Apátvarasd, kelet felől Pusztakisfalu, délkelet felől Lovászhetény és Nagypall, délnyugat felől Pécsvárad, északnyugat felől pedig Óbánya; a legközelebbi város az alig 3 kilométerre elhelyezkedő Pécsvárad.

Megközelítése

Legfontosabb közúti elérési útvonala a Budapest-Pécs-Barcs között húzódó 6-os főút, mely a belterületének keleti széle mellett húzódik. Közigazgatási területét érintik még a Mohácstól Pécsváradig vezető 5606-os és 5607-es utak, illetve a mai 6-os főút egy korábbi nyomvonalán húzódó 5613-as út is.

Története

A helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi [1].) A területet Szent István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az Árpád-kori oklevelek Villa Varkun, Warkun és Varkon írásmóddal említették, lakói magyar egyházi nemesek voltak.

Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése után németek is betelepedtek.

Ide tartozott a háromnegyedórányi járásra lévő Pusztafalu, amit Kisvárkony néven is ismertek az 1779-es összeírás szerint.

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.

2001-ben lakosságának 2,7%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Boris Sándor (független)
• 1994–1998: Ördög Béla (független)
• 1998–2002: Ördög Béla (független)
• 2002–2006: Ördög Béla (független)
• 2006–2010: Ördög Béla (független)
• 2010–2014: Ördög Béla János (független)
• 2014–2019: Ördög Béla János (független)
• 2019–2024: Fülöp Csaba (független)
• 2024– : Fülöp Csaba (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	416	407	393	392	398	425	414	419
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% lengyelnek, 8,5% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 32,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,7% (20,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek, szerbnek és cigánynak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt református, 26,8% római katolikus, 0,7% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).

Hagyományőrzés

Tájház

A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – mint Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. Zengővárkony ad otthont a Míves Tojás Múzeumnak, mely Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteménye.

Zengővárkony tánc- és dalhagyományait a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi immár több mint 30 éve nagy sikerrel. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben vált a csoport egyesületté, és 2003 óta a fiatalabb generáció vette kezébe a tánccsoport vezetését. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel és megkapta a nívó-díjat, melyre rendkívül büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, például Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú… Az országban szívesen vesznek részt a különböző fesztiválokon, hiszen nemcsak őrizni, hanem bemutatni is szeretnék a hagyományokat, csodás öltözetüket, pattogós zenéiket.

Néptánccsoport

Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a „kálomista búcsú”.

Nevezetességek

• Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll)
• Fülep Lajos-emlékház
• Rockenbauer Pál sírja
• Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár)
• Császár János-emlékház
• Míves Tojás Gyűjtemény Muzeális Intézmény Weboldal
• Tájház

Külső hivatkozások

• Zengővárkony honlapja
• Videó a faluról 2010-ben
• A Tojásmúzeum honlapja (6 nyelven)
• A Szalma-Kincs-Tár honlapja magyar és angol nyelven (www.szalmakincstar.eoldal.hu) és facebook oldala