Királyegyháza
| Királyegyháza | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Beáta (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7953 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 827 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 17° 58′ 00″46.000000°N 17.966667°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 17° 58′ 00″46.000000°N 17.966667°E | |||
 Királyegyháza
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Királyegyháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyegyháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Királyegyháza község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban. A település 1940. május 31-én, Szentgálosiván ideiglenes néven jött létre Magyarszentiván, Vásárosszentgál és Gusztávműve puszta egyesülésével. Jelenlegi nevét 1941. március 13-án vette fel.
Fekvése
[szerkesztés]A Mecsek és a Dráva közötti sík területen fekszik, közvetlenül Szentlőrinc délnyugati szomszédságában.
A további szomszédos települések: észak felől Kacsóta, kelet felől Szabadszentkirály és Gerde, dél felől Magyartelek és Magyarmecske, délnyugat felől Gyöngyfa és Sumony, nyugat felől pedig Szentdénes.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton a legegyszerűbben a 6-os főútról dél felé letérve érhető el, a Szentlőrinctől Sellye térségéig (Csányoszróig) húzódó 5805-ös úton. Sumonnyal az 5806-os út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal érinti; érdekesség, hogy a vonatnak két megállóhelye is van a falu területén: a Királyegyháza-Rigópuszta megállóhely a belterület délkeleti csücskén (a Felszabadulás utca végén), Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely pedig, mely a nevével ellentétben szintén Királyegyháza területen fekszik, néhány száz méterre található a délnyugati településrész utolsó házaitól, az 5806-os út vasúti keresztezése mellett.
Története
[szerkesztés]Régészeti leletek szerint már a kőrézkor késői szakaszában lakott hely volt. A mai település 1940-ben jött létre Vásárosszentgál és Magyarszentiván egyesítésével. A két falu összevonását 1938-ban rendelte el a belügyminiszter.[3][4] Az egyesülés Gyalay Mihály Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon című könyve szerint 1940. május 21-én vált hivatalossá. Ezt követően néhány hónapig Szentgálosivánnak hívták a települést, a végleges Királyegyháza nevet – szintén Gyalay szerint – ugyanezen év december 21-én vette fel, ugyanakkor az erről szóló belügyminiszteri rendeletet december 29-én tette közzé a Budapesti Közlöny.[5][6] Az új név Nagy György plébános javaslata volt.[7]
Magyarszentiván
[szerkesztés]Magyarszentiván első írásos említése 1274-ből származik (S. Johannis), később, 1283-ban (Scenth Iwan). Nevét valószínűleg a falu templomának védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról kapta, a magyar előtag a lakosság anyanyelvére utalt. A település a 14. században vásártartó hely volt. A török hódoltság ideje alatt sem néptelenedett el, folyamatosan magyar nemzetiségűek lakták.
Vásárosszentgál
[szerkesztés]E település első írásos említése 1292-ből való, (Zenthgal) formában; e név is a falu templomának védőszentjéhez, Szent Gálhoz kapcsolódik, a vásáros előtag pedig a település vásártartó jogára utal. A 14. században bizonyosan tartottak itt vásárokat. A török hódoltság alatt a település lakott hely volt, de a törökök elleni felszabadító harcok idején a lakossága elpusztult, illetve elmenekült, és az újabb lakosok csak a 18. század elején kezdtek visszaköltözni. A 16. század folyamán mindkét település a Pálffy család birtoka volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Vass Nándor (független)[8]
- 1994–1998: Ifj. Nagy András (független)[9]
- 1998–2002: Grim Ferenc (FKGP)[10]
- 2002–2006: Grim Ferenc (független)[11]
- 2006–2010: Grim Ferenc (független)[12]
- 2010–2014: Grim Ferenc (független)[13]
- 2014–2019: Grim Ferenc (független)[14]
- 2019–2024: Nagy Beáta (független)[15]
- 2024– : Nagy Beáta (független)[1]
A 2019-es polgármester-választás érdekessége volt a településen, hogy a posztért meglehetősen sok, összesen nyolc jelölt indult, ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak néhány helyen szavazhattak a lakosok. A nagy számú jelölt ellenére a végső győztes egymaga a szavazatok csaknem 40 százalékát tudta megszerezni.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 956 | 969 | 909 | 874 | 860 | 839 | 814 | 827 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,7%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (25,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 2,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17% (35,5% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,6% románnak, 0,6% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,2% horvátnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szerbnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,6% volt római katolikus, 3,1% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).[17]
A cementgyár
[szerkesztés]
Királyegyháza határában a 2000-es években cementgyár építésébe fogtak, húszhektáros területen.[18] A beruházó Strabag cég 2007-ben hozta létre a Nostra Cement Kft-t a munkálatok lebonyolítására. Az építkezéssel párhuzamosan közúti és vasúti infrastrukturális fejlesztések is zajlottak. A beruházás teljes költsége eléri az ötven milliárd forintot.[18] A cementgyárat a bükkösdi bánya látja el alapanyaggal. A gyárban az eredeti tervek szerint 2010 júniusában kezdődött meg a próbatermelés, hivatalos átadása 2011. szeptember 15-én volt.[19] Az üzem teljes kibocsátása 900 ezer tonna, amit a beruházók 2011-re kívántak elérni.[20] A gyárban több nagy volumenű létesítmény kialakítására került sor: klinkertároló, hőcserélő torony, kemencesor és egy nyersanyagtároló.[21] A gyár területén 8 siló működik.[19]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település római katolikus templomát a két falu közösen építette 1806-ban, copf stílusban. A főoltár 1974-ben készült, Haraszti Pál (1913–1987) pécsi iparművész alkotása.[22]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ (1938. december 1.) „Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok”. Baranya vármegye hivatalos lapja XL (53). (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ „A belügyminiszter egyesítette Magyarszentiván és Vásárosszentgál községeket”, Pécsi Napló, 1938. december 3. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ (1940. december 29.) „Királyegyháza”. Budapesti Közlöny (295). (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Gyalay Mihály. Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon, 2, 2, Budapest: Egeler Kft., 1006. o. [1989] (1997)
- ↑ szerk.: Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei I.. Pécs: Baranya Megyei Levéltár, 866. o. (1982)
- ↑ Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
- ↑ Királyegyháza Helységnévtár
- ↑ Királyegyháza Helységnévtár
- ↑ a b Királyegyháza: épül az új cementgyár, hírforrás: ÖNkorNET / BAMA.hu, olvasva: 2009. május 24.
- ↑ a b cementgyár átadása
- ↑ 2010-re felépül a királyegyházai cementgyár Archiválva 2008. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, olvasva: 2009. május 24.
- ↑ Királyegyháza Cementgyár, olvasva: 2009. május 24.. [2009. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 24.)
- ↑ Királyegyházai római katolikus templom. nagyvofely.hu. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (magyar)
