Tiszatarján
| Tiszatarján | |||
 | |||
| Légi fotó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csetnekiné Halász Erika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3589 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1361 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″47.833311°N 21.000150°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 21° 00′ 01″47.833311°N 21.000150°E | |||
 Tiszatarján
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Tiszatarján weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatarján témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tiszatarján község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Mezőcsáttól keletre, Tiszakeszitől északra található. Zsáktelepülésnek tekinthető, mert bár a közigazgatási területén áthalad a Mezőcsát–Tiszaújváros közti 3313-as út, belterülete csak az abból kiágazó 33 107-es számú mellékúton érhető el.
Története
[szerkesztés]A község nevében fellelhető a Tarján honfoglaló törzs neve, régészeti leletek tanúsága szerint korábban ez a terület szkíta és más népek lakóhelyéül szolgált. A falu nevének első említése az 1214-es Váradi regestrumból származik, akkor még Tarian formában. Ebben a században a Gutkeled nemzetség a birtokosa.
A XV. században mezővárosi rangot szerez a település. A következő évszázadban a tokaji várnak részévé válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596-ban, de a falu hamarosan újjáépül. 1605-ben a reformáció terjedése jegyében templomot építenek, ami később leomlott. Újabb templom építésére csak 1780-ban került sor.
A község birtokosai sokszor változtak, jelentős károkat okoztak a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XIX. században báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn Tarjánban, ahová gyakran visszajárt. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Jelentős volt az állattartás, majd egyre többen helyezkedtek el az iparban.
A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett. Ma a falu elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben. Áradáskor az élő Tisza összefolyik a Holt-Tiszával.
Tiszatarján egyike volt annak az öt magyarországi településnek (Bátyával, Püspökszilággyal, Rákócziújfaluval és Ruzsával együtt), amelyekben 2020-ban mintaprojekteket indítottak, arra keresve hazánkban alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre több gondot okozó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Dr. Szeghő Györgyné (független)[4]
- 1994–1998: Vásári József (független)[5]
- 1998–2002: Vásári József (független)[6]
- 2002–2006: Bögre Lajosné (független)[7]
- 2006–2010: Bögre Lajosné (független)[8]
- 2010–2014: Bögre Lajosné (független)[9]
- 2014–2019: Bögre Lajosné (független)[10]
- 2019–2023: Bögre Lajosné (független)[11]
- 2023–2024: Csetnekiné Halász Erika (független)[12]
- 2024– : Csetnekiné Halász Erika (független)[1]
A településen 2023. március 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester 2022. december 27-én lemondott.[13] Ezen a választáson 6 jelölt indult el, a választást az egyetlen női aspiráns nyerte meg.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1416 | 1413 | 1437 | 1369 | 1364 | 1320 | 1361 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 21,8% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,1%, református 46,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,9% (16,5% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,4% volt római katolikus, 31% református, 3,1% egyéb katolikus, 0,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 17,5% felekezeten kívüli (32,5% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]Tiszatarján nevezetessége a Hősi Liget. A Hősi Ligetet az I. világháború után készítették, amely során a 246 háborúba indult tiszatarjáni lakosból 42 halt hősi halált; az ő emlékükre lett állítva az emlékmű. Összesen 42 fát és bokrot ültettek, mindegyik egy-egy elesett katonát jelképez. Ez a helyszín ad otthont a március 15-i és az október 23-i megemlékezéseknek.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt halt meg Édes Gergely (1763–1847) költő, lelkész, aki idős korában a településen élt.
- Itt született Jurcsek Béla (1893–1945) szélsőjobboldali politikus, földművelés-és közellátásügyi miniszter
- Itt írta – a helyi hagyomány szerint – Eötvös József A falu jegyzője című regényét (1845).[17]
- Itt forgatták a Jób lázadása című filmet (1983).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bodnár Zsolt: Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra. 444.hu, 2020. augusztus 5. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tiszatarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ Tiszatarján települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. március 26. (Hozzáférés: 2023. április 2.)
- ↑ Farkas György: Két település választ, csak függetlenek indultak. 24.hu (2023. március 26.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Tiszatarján Helységnévtár
- ↑ Tiszatarján Helységnévtár
- ↑ Hol írhatta Eötvös József első regényét? | Beszélő (magyar nyelven). beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
