Ugrás a tartalomhoz

Sivatagi hantmadár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sivatagi hantmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Oenanthe
Faj: O. deserti
Tudományos név
Oenanthe deserti
(Temminck, 1829)
Elterjedés
A sivatagi hantmadár elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A sivatagi hantmadár elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sivatagi hantmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi hantmadár témájú médiaállományokat és Sivatagi hantmadár témájú kategóriát.

A sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1829-ben, a Saxicola nembe Saxicola deserti néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Oenanthe deserti deserti (Temminck, 1825)
  • Oenanthe deserti homochroa (Tristram, 1859)
  • Oenanthe deserti oreophila (Oberholser, 1900)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

A Szaharában, az Arab-félszigeten, Ázsia keleti és középső részén honos. Kóborló példányai eljutnak Európába is.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi és mérsékelt övi cserjések és forró sivatagok, valamint legelők, szántóföldek és vidéki kertek. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon csupán egyetlen előfordulása ismert 1991-ből a Hortobágyról.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 15 centiméter, testtömege 17–23 gramm.[6]

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Főként rovarokkal táplálkozik, de férgeket, apró gyíkokat, pókokat és magvakat is fogyaszt.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészkét a talaj kis mélyedéseibe rakja. Átlagos fészekalja 4-5 tojásból áll, melyeken a tojó egyedül kotlik.[5]

Tojása

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Forint.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  5. a b c d A MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy