Ugrás a tartalomhoz

Protektorátus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A protektorátus (a latin védnökség szóból) két államalakulat között függő viszonyt eredményező nemzetközi jogi kapcsolat, amelynek során a protektori szerepben fellépő állam védnökséget vállal a másik állam felett. Formai szempontból kétoldali szerződés által jön létre, de gyakorlatilag néhány kivételtől eltekintve – pl. a Tunisz francia protektorátusát ratifikáló 1881-es bardói szerződés – a katonailag és gazdaságilag erősebb államok eszköze volt arra, hogy politikai fennhatóságukat egyenlőtlen feltételek mellett a fejletlenebb, gyengébb országokra kiterjesszék. Elsősorban a gyarmatosítás időszakában volt elterjedt kormányzási forma, amelynek keretén belül a védnöki hatalom államigazgatási szervei vették át az irányítást a protektorátus külpolitikája és hadügyei, nemegyszer gazdasági adminisztrációja felett. Ezek mellett a protezsált állam bizonyos fokú függetlenséget, belügyeinek irányításában rendszerint önállóságot élvezett.

A 19. század végén, a 20. század elején a brit, francia, német stb. gyarmatbirodalomban számos protektorátus létezett (Egyiptom, Malawi, Irak stb.). Az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban szintén protektorátusként kezelte a megszállt Boszniát. A náci Németország által megszállt Cseh- és Morvaország névleg szintén protektorátus volt, noha önrendelkezésüket belpolitikai téren sem őrizhették meg. A 20. század második felére a gyarmatbirodalom országainak protektorátusi függőségét fokozatosan felszámolták (Cabinda, 1974; Brit Salamon-szigetek, 1978; Brunei, 1984).

A protektorátus kifejezést napjainkban gyakorta alkalmazzák a nemzetközi közösség, az ENSZ felügyelete és irányítása alatt álló államalakulatokra, mint például Kelet-Timor (1999–2002) vagy Koszovó (1999-től). Emellett az Amerikai Egyesült Államok is gyakran hivatkozik protektorátusokként az olyan társult államokra és külbirtokokra, mint Puerto Rico, az Északi-Mariana-szigetek vagy Guam, de hivatalosan ezeket a területeket az Insular Areas (’szigeti területek’) kifejezéssel illetik.

Források

[szerkesztés]
  • Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. Szerk. Hajdu Gyula. 2., átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 1967. 730. o.  
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 148. o. ISBN 963-9257-14-1  
  • Polgári politikai lexikon. Összeáll. Szentmihályi Szabó Péter. Budapest: Kairosz. 2008. ISBN 978-963-662-094-3  
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy