Pásztormejnó

Pásztormejnó
Ausztráliai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Csoport: Neoaves Csoport: Passerea Öregrend: Telluraves Csoport: Australaves Csoport: Eufalconimorphae Csoport: Psittacopasserae Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Részalrend: Passerida Öregcsalád: Muscicapoidea Család: Seregélyfélék (Sturnidae) Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae) Nemzetség: Sturnini Nem: Acridotheres Vieillot, 1816 Faj: A. tristis
Tudományos név
Acridotheres tristis (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Elterjedési területe (a kék az eredeti, a vörös ahová betelepítették)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pásztormejnó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztormejnó témájú médiaállományokat és Pásztormejnó témájú kategóriát.

A pásztormejnó (Acridotheres tristis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Túlságosan is sikeres betelepítése miatt számos országban inváziós fajként tartják nyilván, így Új-Zélandon és Ausztráliában is, ahol 2008-ban a legproblémásabb kártevőnek nyilvánították. A Természetvédelmi Világszövetség 2000-ben a világ 100 leginkább invazív faja közé sorolta, ezen a listán az összesen három madárfaj egyike lett.

Előfordulása

Eredetileg a pásztormejnó Afganisztán és Délnyugat-Kína alföldjeinek területén élt, de meghonosították az Amerikai Egyesült Államokban (Florida államban), a Kajmán-szigeteken, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Szent Ilona szigetén, az Ascencion-szigeten, a Seychelle-szigeteken, Mauritiuson, Réunionon, Rodriguez-szigetén, a Brit Indiai-óceáni Területen , Madagaszkáron, a Comore-szigeteken, a Salamon-szigeteken, Új-Kaledónián, Vanuatun, a Fidzsi-szigeteken, a Cook-szigeteken, a Francia Polinézia részét képező Társaság-szigeteken, a Hawaii szigeteken, a Nikobár-szigeteken, a Laccadive-szigeteken és a Maldív-szigeteken is.

Sikertelenül próbálták betelepíteni az Egyesült Királyság területére.

Alfajai

• Acridotheres tristis tristis (Linnaeus, 1766) - Afganisztán déli része, Pakisztán, India, Kína déli része, Thaiföld, Laosz, Vietnám, Kambodzsa és a Maláj-félsziget
• Acridotheres tristis naumanni - Kazahsztán déli része, Türkmenisztán és Irán keleti része
• Acridotheres tristis tristoides - Nepál, Bhután, India északkeleti államai és Mianmar
• Acridotheres tristis melanosternus (Legge, 1879) - Srí Lanka

Megjelenése

A pásztormejnó hossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 50 centiméter, testtömege pedig 85–135 gramm. A fiatal madár feje barna, míg a felnőtté fekete. Csupasz, élénksárga a bőre, a szeme és a csőre körül. Teste szürkésbarna, a hasa és a farktöve fehér. A farktollak feketék, végük fehér. Ez az egyetlen mejnófaj, amelynek alul fehér a szárnya. Lába élénksárga.

Életmódja

E madár rajokban él. Tápláléka rovarokból, gyümölcsökből, gabonából és férgekből tevődik össze. A szabad természetben körülbelül 4, legfeljebb 12 évig él. ^[1]

Szaporodása

A költési időszak helyenként különböző. Évente akár háromszor is költhet. A fészket gyakran egy fa odvában, esetleg más madár vagy mókus elhagyott fészkébe rakja. Egy fészekaljban 2-5 tojás van, ezek lehetnek halványkékek vagy türkiz színűek. A költés körülbelül 17 napig tart. A fiatal madarak 22-24 nap után repülnek ki.

Képek

• 
  Felnőtt madár
• 
  és fiatal példány
• 
  A tojásai

Források

• ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
• ↑ Jboyd.net Taxo: Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. október 29.) (angolul)
• ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2012. október 29.) (angolul)
• ↑ Birdlife.org: A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2012. október 29.) (angolul)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve