Nagytétény
| Nagytétény | |
 | |
| A Száraz-Rudnyánszky kastély, ma múzeum | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XXII. |
| Alapítás ideje | 1228 (első említés) |
| Városhoz csatolás | 1950 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 045 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Nagytétény
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 58′ 41″47.390833°N 18.978056°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 58′ 41″47.390833°N 18.978056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytétény témájú médiaállományokat. | |
Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A Duna jobb partján található.
Határai
[szerkesztés]A Dózsa György út Budapest főváros határától – Minta utca – Nagytétényi út – Növény utca – Kis-Duna – Duna folyam – Budapest főváros határa a Dózsa György útig.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve az Anonymus által Tuhutum-nak írt Töhötöm honfoglaló vezér nevéből származik, mely a türk Tigin (kagán herceg) szó t képzős és birtokos -m raggal ellátott alakja. (Melich: Mny. 1925.126)
Története
[szerkesztés]Nagytétény nevét 1228-ban említette először oklevél Thethen néven.
Tétény a római Campona tábor-erőd helyén, illetve környékén épült.[2] Nevét valószínűleg a honfoglalás kori Tétény vezérről nyerte. Tétény a vezérek második nemzedékéből való, akinek itt lehetett téli szállása és aki Szabolcs vezér idején a Duna Tétény feletti, a kendét megillető partszakaszát birtokolta felfelé, egészen a Fertő-tó melletti Tétény (Moson megye) nyári szállásig. A 13. században a település a tétényi nemesek birtoka volt, akik a megyei közéletben is részt vettek. Az 1270-es évektől a Héder nemzetség birtoka. A Héder nemzetségbeli Henrikfiak a fövenyi (bökénysomlói) csata után a gyermek IV. Lászlóval ide vonultak vissza. 1279. július 25. körül itt országgyűlést is tartottak a kun kérdésben. Itt adott ki oklevelet Héder nemzetségbeli János nádor és Gergely hercegi étekhordó mester, és 1309-ben itt tett hűségesküt Károly Róbert királynak Henrik bán fia Henrik Gentilis legátus előtt. Ezen adatok valószínűsítik azt, hogy a Héder nemzetségbelieknek itt udvarháza vagy kastélya állhatott. Már a 14. században is voltak budai polgár birtokosai, egy időben királyi birtok volt. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 7 garas pápai tizedet fizetett. 1424-től a királyné tulajdona volt, 1443-tól a Héderváriaké. Részbirtokosai között szerepel Zane budai olasz özvegye, a Rozgonyiak és Drágffy Bertalan is.
A 15. század elejétől mezőváros. A 16. században Enyingi Török Imre, Sárkány Ambrus és Szakács Mihály tulajdonában voltak. A mai [[Nagytétényi Kastélymúzeum|kastély az ókori római erőd délkeleti alapjain, a Duna jobb partján, egy középkori vár helyére épült, és a templomának is vannak középkori részletei. Tétény lakói között voltak szlávok, akik a rév melletti Tót utcánál laktak. Az itt szereplő Cetherth teleknév utal származásukra. Tétény több utcája ismert, telkei erősen elaprózottak voltak. Mint mezővárosnak a jelentőségét mutatja, hogy kőművesek lakták, voltak mészárszékei, a határában rétek, szőlők, halászóhelyek és malmok. Mivel erdejük nem volt, Törökbálint erdejét használták egy királyi engedéllyel. A késő középkori Tétény lakóinak nagy része már magyar volt, sok iparos volt köztük. Tétény fejlődését az is elősegítette, hogy az első napi pihenőhely volt a Budáról kivezető főút mellett. A törökök kiűzése után rövid időre elnéptelenedett és a 18. században – főleg németekkel – újratelepítették. 1949. december 31-ig önálló település volt, ekkor Budapesthez csatolták. Azóta Budatéténnyel valamint Budafok nagy részével a XXII. kerületet alkotja. Az Érdligettel határos ipari negyedben a Duna partján 1914-1918 között épült Sertéshízlalda helyén 2001-ben nyílt meg a Harbor Park logisztikai központ.[3] Diósd határában pedig 1908-1990 között üzemelt a Metallochemia színesfémkohászat.
Látnivalók
[szerkesztés]- Kastélya, a Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély 1746-1760 között épült.
- Gloriette (1751-ből), benne Nepomuki Szent János szobra,
- Szent Flórián szobor,
- nagytétényi országzászló,
- az első tétényi iskola épülete (Nagytétényi út 273.),
- a polgári iskola épülete (Nagytétényi út 259.),
- Római katolikus nagytemplom (barokk),
- Szentháromság oszlop (szintén barokk),
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nagytétényi fiókkönyvtára az egykori zsinagóga épületében,
- Szelmann Ház (Nagytétényi út 306.),
- református templom,
- botlatókövek a Szentháromság utca 13. számú ház előtt az 1944-ben Auschwitzban meggyilkolt Kohn házaspár emlékére,
- Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér.
Galéria
[szerkesztés]-
Emléktábla a katolikus templom falán -
I. világháborús emlékmű -
Szentháromság-szobor -
Nagytétényi út -
Református egyházközség temploma
Ismert emberek
[szerkesztés]- Itt született Hugonnai Vilma és Romhányi József.
- Itt született László Zsigmond (született Singer Zsigmond) Erkel Ferenc-díjas (1962) zenetörténész, filológus, a zenetudományok kandidátusa (1972)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - A császár elkerülő útja Nagytétényben (Dunai Szigetek blog, 2012.03.03.)
- ↑ Dindi István - Nagytétény a 20. század hajnalán / Helytörténeti krónika 1885-1930 (Nagytétényi Polgári Kör, 2005) ISBN 978-963-12-3686-6
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Pest megye
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 513. o. ISBN 963-05-6411-4
További információk
[szerkesztés]Nagytétény történetéről Dindi István helytörténész több kötetet publikált:
- Nagytétény a 20. század hajnalán
- Nagytétény az 1930-as években
- Nagytétény az 1940-es években
- Nagytétény az 1950. évi városegyesítés után
- Történetek Nagytétény múltjából : Évszázadok históriái az ókori Camponától a rendszerváltásig