Ugrás a tartalomhoz

Mednyánszky László (honvédtiszt)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mednyánszky László
Született1819. június 16.
Beckó
Elhunyt1849. június 5. (29 évesen)[1]
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • hadmérnök
IskoláiMagyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet (–1835)
Halál okaakasztás
Katonai pályafutása
Szolgálati idejeOsztrák Császárság 18381846
1848. június 15.1849. február 2.
Rendfokozataőrnagy
Egysége
A Wikimédia Commons tartalmaz Mednyánszky László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László (Beckó, 1819. június 16.Pozsony, 1849. június 5.) magyar honvédőrnagy, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja, Mednyánszky Cézár tábori főlelkész bátyja, Mednyánszky László festőművész nagybátyja.

Élete

[szerkesztés]

A középbirtokos főnemesi báró Mednyánszky családba született. Apja, báró aranyosmedgyesi Mednyánszky József (17891868), császári és királyi kamarás, főhadnagy,[2] anyja, vhiri Richter Eleonóra (17981889) volt.[3]

1835-ben a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetben folytatott tanulmányokat. Két évet töltött a tullni utásziskolában, majd 1838-ban belépett a magyar királyi testőrségbe. Itt szoros barátságot kötött Görgey (később Görgei) Artúrral. 1846-ban kilépett a hadseregből és feleségül vette gróf Mailáth Máriát. Bars vármegyében telepedett le, ahol feleségének voltak birtokai. Az utolsó rendi országgyűlésen Bars vármegye követe volt[4] és 1848 elejére már ismert személyisége volt a magyar politikai életnek.

Június 15-én önként jelentkezett a honvéd hadseregbe. Katonai szolgálatát főhadnagyként barátjával, (Az akkor már) Görgeivel együtt az 5. honvédzászlóaljban kezdte, amely augusztus 3-ától részt vett a délvidéki harcokban. A bécsi udvar és a magyar Országgyűlés nyílt szakítása után szeptember 27-én az újonnan szervezett 28. honvédzászlóalj századosává nevezték ki, de a szolgálatot itt nem vette fel, mert október végén Kossuth utasítására az Országos Honvédelmi Bizottmány őrnaggyá és a Vág vonalát védő Lipótvár erődítési parancsnokává nevezte ki. A kinevezéskor már Görgei volt Kossuth katonai tanácsadója, és valószínűleg ő hívta fel Kossuth figyelmét a képzett hadmérnök Mednyánszkyra. Kossuth egyébként is egy megbízható tisztet akart küldeni Lipótvárra, mert – mint később bebizonyosodott, joggal – nem bízott a vár parancsnokában, Ordódy Kálmán őrnagyban.

Mednyánszkynak jelentős érdemei voltak abban, hogy a korszerűtlen kis vár mintegy ezerötszáz főnyi helyőrsége több mint négy hétig ellenállt Simunich tábornok ostromló seregének. A tisztek között végzett agitációval többször sikerült megakadályoznia a vár feladását. Az 1849. február 2-án tartott haditanácson azonban már ismert volt, hogy Görgei felmentő hadserege nem ér el a várig, így a tisztek a vár feladása mellett döntöttek. Mednyánszky László és Gruber Fülöp tüzérhadnagy ekkor is a vár feladása ellen foglalt állást, azonban Ordódy a császáriakkal folytatott rövid tárgyalás után feltétel nélkül letette a fegyvert.

A megadást követő hadbírósági tárgyaláson Ordódy azt vallotta, hogy a várat csak Mednyánszky és társai terrorjának engedve nem adta fel hamarabb, így Mednyánszky Lászlót és Gruber Fülöpöt április 22-én kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet sem Windisch-Grätz, sem Welden nem erősítette meg, Haynau azonban már kinevezése után néhány nappal elrendelte végrehajtását, ami június 5-én, kilenc nappal 30. születésnapja előtt, a pozsonyi Szamárhegyen meg is történt. Így Mednyánszky László és Gruber Fülöp vált a Haynau nevéhez kötött megtorlás első vértanújává.

Filmen

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy