Korneuburg
| Korneuburg | |||
 | |||
| Korneuburg főtere a neogótikus városházával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Korneuburgi járás | ||
| Polgármester | Christian Gepp | ||
| Irányítószám | 2100 | ||
| Körzethívószám | 02262 | ||
| Forgalmi rendszám | KO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 986 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 168 m | ||
| Terület | 9,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 20′ 43″, k. h. 16° 19′ 59″48.345278°N 16.333056°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 43″, k. h. 16° 19′ 59″48.345278°N 16.333056°E | |||
| Korneuburg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korneuburg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Korneuburg osztrák város, Alsó-Ausztria Korneuburgi járásának központja. 2021 januárjában 13 334 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Korneuburg a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Duna bal partján, Bécstől 12 km-re északnyugatra. Területének 21%-a erdő, 14% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település, illetve katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Leobendorf, keletre Bisamberg, délkeletre Langenzersdorf, délnyugatra Klosterneuburg.
Története
[szerkesztés]Ptolemaiosz Geografiájában a mai Korneuburgnak megfelelő koordinátákon megad egy Duna melletti, Mediolanion nevű települést. Korneuburgot először 1136-ban említik, mint a klosterneuburgi apátsághoz tartozó "új mezővárost". 1298-ban I. Albert herceg városi rangra emelte és így elszakadhatott Klosterneuburgtól. Az osztrák hercegek alaposan megerődítették a várost, amely Bécs védelmének fontos elemét képezte. 1482-ben, miután háború tört ki III. Frigyes császár és Mátyás magyar király között, a magyarok Dávidházy István vezetésével elfoglalták Bruck an der Leithát, majd ostrom alá vették Korneuburgot. Frigyes megpróbálta felmenteni a várost, de csapatai leitzersdorfnál vereséget szenvedtek, így előbb Korneuburg, majd Bécs is elesett.
A harmincéves háború vége felé a svéd Lennart Torstensson már Bécset fenyegette és Alsó-Ausztria városait fosztogatta. 1645. április 5-én Lukas Spicker várkapitány harc nélkül átadta a várost a túlerőben levő svédeknek. Torstensson megerősítette a várat és erős helyőrséget hagyott hátra, mielőtt az év végén visszavonult volna Morvaországba. A következő évben a császári csapatok ostrom alá vették a svéd helyőrséget, amely 1646 augusztusában megadta magát. A város környéke Bécs második török ostroma és a napóleoni háborúk idején is harcok színterévé vált. 1809 júliusában a wagrami csata után a visszavonuló osztrák hátvéd itt csapott össze az üldöző franciákkal.
1927-ben megkezdte működését a korneuburgi olajfinomító, 1958-ban pedig az erőmű. 1930 májusában a paramilitáris Heimwehr az ún. "korneuburgi esküvel" elkötelezte magát a szélsőjobboldali erőkkel és szembefordult a demokratikus kormánnyal.
Lakosság
[szerkesztés]A korneuburgi önkormányzat területén 2021 januárjában 13334 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2019-ben az ittlakók 84,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,4% a régi (2004 előtti), 6,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 68,4%-a római katolikusnak, 4,2% evangélikusnak, 3,6% ortodoxnak, 3,1% mohamedánnak, 17,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 54 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (87,7%) mellett a horvátok (3,4%), a szerbek (3,4%) és a törökök (1,5%) alkották.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 12 856 | 12 986 | 13 334 |
| 2016 | 2018 | 2021 |
Látnivalók
[szerkesztés]
- a gótikus Szt. Egyed-plébániatemplom
- a volt ágostonos kolostor apátsági temploma
- a neogótikus városháza; hozzá tartozik a középkori citadella megmaradt tornya, a Stadtturm is.
- a városi múzeum és kultúrcentrum
- a középkori városfal maradványai
- az 1747-es pestisoszlop
- a patkányfogó-kút
Híres korneuburgiak
[szerkesztés]- Johann Georg Lickl (1769–1843) zeneszerző
- Nico Dostal (1895–1981) operett- és filmzeneszerző
- Kurt Binder (1944-) fizikus
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- Norbert Nemec: Korneuburg im Mittelalter. Norbert Nemec, Wien 2006.
- Ludwig Ried: König Albrecht I. von Habsburg und seine Bedeutung für die Stadt Korneuburg. 1298–1988. Stadtgemeinde Korneuburg 1998.
- Albert Starzer: Geschichte der landesfürstlichen Stadt Korneuburg. Museumsverein Korneuburg, 1991 (Faksimiledruck der Ausgabe von 1899).
- A település honlapja
- 31213 – Korneuburg Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Korneuburg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
