Kisújbánya
| Kisújbánya | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Hosszúhetény |
| Alapítás ideje | 1762 |
| Irányítószám | 7694 |
| Polgármester | Hosszúhetény mindenkori polgármestere |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 5,5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kisújbánya
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 12′ 40″, k. h. 18° 22′ 12″46.211111°N 18.370000°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 40″, k. h. 18° 22′ 12″46.211111°N 18.370000°E | |
| Kisújbánya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisújbánya témájú médiaállományokat. | |
Kisújbánya (németül Neuglashütte) üdülőfalu Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Hosszúhetényhez tartozik, attól 5,5 km-re északra fekvő, nagyrészt erdészeti úton megközelíthető falu, a közel 9 kilométeres út megtétele nagyságrendileg fél óra autózás. (Parkoló van a falu elején, de behajtani tilos, kivéve lakóknak.) A legközelebbi szomszédja Óbánya, amely 3 km-re északkeletre található tőle. Óbánya csak gyalogosan, illetve lóháton érhető el, a gyönyörű Óbányai-völgy patakmedre mellett sétálva.
Fekvése
[szerkesztés]Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a „magyar Svájcként” is emlegetett Óbányával köti össze a falut.[1] A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.
Lásd még: Kisújbánya a www.térképcentrum.hu térképén Archiválva 2007. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Története
[szerkesztés]A falu 2012-ben ünnepelte fennállásnak 250. évfordulóját.
Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe) bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek. A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. (A Pusztabánya-dűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található.)
A kisújbányai üveghuta 1762-1784 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu templomát 1794-ben építették. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül.
A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is. A helyi agyag kiváló építőípari alapanyag.
A szocializmus alatt a kistelepüléseket elsorvasztó állami politika Kisújbányát is majdnem eltüntette a föld színéről, mint néhány más baranyai kistelepülést. Az általános iskolát és a boltot felszámolták, közutat nem építettek (csak földutak voltak a lovaskocsiknak). A falu út hiányában elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült. Az 1970-es évek elején a falu gyakorlatilag két év alatt néptelenedett el. A falucskát elhagyók közül sokan Hosszúhetényben építettek új otthont példamutató összefogással.[2]
1978. december 31-én egyesítették Hosszúheténnyel.
Kisújbánya házait üdülőnek vették meg, főként városi emberek. Az üdülők tulajdonosai őrzik a hagyományos építészeti formákat, amire a tájvédelmi törvény is kötelezi őket. 1988-ban megalakult a Kisújbányai Baráti Kör nevű civil szervezet, mely 2000 óta alapítványként működik.
Demográfiája
[szerkesztés]1785-ben 190-en éltek a faluban. Ez a szám 1828-ra megduplázódott: az akkori 389 a falu ismert legnagyobb lélekszáma. 1941-ig 300 körüli volt a lélekszám, többynirer 300 felett, innentől azonban gyorsan csökkent és 1970-ben már csak 172 volt. A népesség nemzetiségi összetételéről 1880-tól vannak adatok: akkor 313 német lakott Kisújbányán és 8 magyar. A németek 1941-ben még túlnyomó többségben voltak (310-en 7 magyarral szemben). 1949-ben azonban csak 6 németet regisztráltak és 240 magyart, ami nyilvánvalóan csak úgy lehetett lehetséges, hogy az itt élő németek is szinte mind magyarnak vallották magukat.[3] 1970-es években, a falu elnéptelenítésekor egy fő állandó lakója volt. Pár évtizedig üdülőfaluként működött, nem volt állandó lakó - de 1990-es évektől újra elkezdődött a népesedése. Napjainkban, a 2020-as években is vannak állandó lakói, közel 10-12 házban, hozzávetőlegesen 20 fő - magyarok.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Római katolikus templom: A barokk templomot 1794-ben építették és Szent Márton püspöknek ajánlották. A templomot és 1914-ben készült Angster orgonáját 2010-re adakozásból és önkormányzati pénzből felújították.[4]
- Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja a falu központjában
- Heritesz Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész „Kisújbányai asztal” című alkotása a falu főterén
- Bakó László szobrászművész Szent Márton szobra a falu Cigány-hegy felőli bejáratánál és Nepomuki Szent János szobra a főtér melletti patak hídján
- A Béke–forrás a falu közepén, az út mellett található, vizét a szomszédos házak hasznosítják. [1][halott link]
- Temető a falu határában. Jelenleg temetés nem történik, a temető csodásan beerdősült.
- Cigány-hegyi kilátó (524 méter). Épült 1980-ban Buzás Endre földmérő tervei alapján, felújítva 2007-ben Ripszám István, a Mecseki Erdészeti Zrt. Pécsváradi Erdészet igazgatójának megbízásából, Ottó Gábor építészmérnök tervei alapján.
- Turistaút Óbánya felé. A Kisújbánya és Óbánya közötti erdei ösvény a Keleti-Mecsek egyik legszebb túraútja. Természeti képződmények: Tündérlépcső, más néven Ferde-vízesés (a hegyi patak vízeséssé szélesedő szakasza), Csepegő szikla (mohával borított barlangüregek, a falaikból előtörő forrásvízzel).
- Anna-pihenő a közeli erdőben. Virág Ferenc pécsi püspök építtette.
- Rövid gyalogtúra innen Pusztabányára a feltárt 18. századi üvegfúvó kemencékhez (az egyik működőképes).
- Rövid túra a helyreállított középkori Márévárba.
Dűlőnevek
[szerkesztés]Néhány kisújbányai dűlőnév: Arnold Mil (az "Arnold-Mühle" – a. m. Arnold-malom – német megnevezésből, ami az egykor ott állott malomra utal), Cigány-hegy, Kőhegy, Mészégető, Mészkemence, Misla-lik, Miske tető, Ördög-högy, Öregszőlő, Piros-högy.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Egy szelet Svájc a Mecsekben – Origo, 2008. június 13.
- ↑ Kisújbánya a hosszuheteny.hu honlapon
- ↑ Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 18. Baranya megye (2001)III. Baranya megye településeinek adatai
- ↑ Zengő újság XX. évfolyam, 7. szám, 5. oldal. (Hozzáférés: 2011. március 24.)
További információk
[szerkesztés]
- Kisújbánya honlapja
- Kisújbánya a Via Sancti Martini honlapján
- Kisújbánya az utazom.com honlapján
- Erdék és tündők. Kisújbánya, Óbánya; szöveg Császár Levente, ill. Papp Norbert, fotó Müller Nándor; Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség, Pécs, 2013
- Via Dividendae Caritatis. Szent Márton út Baranyában; szerk. Derksen Gyöngyi; Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány, Hosszúhetény, 2018