Karsztvíz

A Föld vízkészletének jelentős hányadát a karsztvíz adja

A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el. Két fő típusát különböztetjük meg. Nyílt karsztvíz esetében a csapadék és a felszíni vizek közvetlen kapcsolatban vannak karsztvízzel, táplálják a karsztvíz bázist, mivel a karsztvizet fedő kőzetrétegek nem vízzáróak. Fedett karsztvíz esetében a fedő kőzetek vízzáró jellegüknél fogva meggátolják a csapadék, a felszíni vizek karsztvíz bázisba történő bejutását.

A karsztvíz természetes tisztaságánál fogva nagy értéket képvisel. A karsztvíz bázisból kiemelt karsztvíz lakossági fogyasztásra (ahogy például Balatonfűzfő gyártelepen is) közvetlenül alkalmas lehet.

A karsztvíz szint alatti bányatevékenység veszélyt jelent a karsztvíz bázisra. Ugyanis a bányákba betörő vizet, hogy ne akadályozza a fejtési, kitermelési munkálatokat, szivattyúzással kiemelik. A talajban a szivattyúzás folytán kialakuló vízszint egy tölcsérhez hasonlítható, melynek legalacsonyabb pontja a szivattyúzás helye. Minél szélesebb a tölcsér nyílása, annál nagyobb felszíni terület érintett a vízkivétel negatív változásaiban. A Nyirád melletti bauxit bányászat során a közeli kutak kiapadtak, a Hévízi-tó vízhozama csökkent, Tapolca híres tavasbarlangja fokozatosan kiszáradt. A bányatevékenység visszaesésével, mára szinte teljesen helyreálltak a karsztvíz bázisú forrásaink.

Felszíni karsztos formák

• karr: a karsztosodó kőzetek felületén, oldódás hatására létrejövő sekély mélyedés
• víznyelő: csapadék beszivárgásának helye, rendszerint tölcsér alakú
• dolina: oldás, beszakadás útján keletkezett mélyedés
• zsomboly: függőleges aknabarlang, mely a felszínt köti össze a felszín alatti vízbázissal, akár több száz méter mélységű is lehet

Felszín alatti karsztos formák

Beszélhetünk sekély karsztról, amikor is a karsztvíz bázis a talajfelszín közelében van, az ún. eróziós övben helyezkedik el. Ezzel szemben a mély karszt típusú víz az eróziós övezet alatt helyezkedik el.

Egyes területeken, mint például a Bakony, a karsztvíz bázis több rétegben helyezkedik el. A felülről érkező, hideg karsztvizek mellett, megtalálható alulról beáramló, termál karsztvíz is. De hazánkban másutt is jelen vannak a különböző eredetű karsztvizek. Budapest termál gyógyfürdőinek egy részét ilyen feláramló karsztvíz táplálja.

Az Aggteleki-karszt területén található Aggteleki cseppkőbarlang

Felszín alatti vizek

A Föld vízkészletének 0,61%-át teszi ki a felszín alatti vízkészlet. Köztudott, hogy a sarki jégsapkákban tárolt édesvíz készlet a földi vizek csupán mintegy 2,14%-a. Ez után a felszín alatti vizek képezik a legfontosabb édesvíz forrást. A folyók és tavak vízkészletéhez képest körülbelül negyvenszer több víz található a földfelszín alatt.

• Talajvíz
• Rétegvíz – A rétegvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely porózus kőzetekben helyezkedik el. A rétegvizek a talajvizek szintje alatt húzódnak. A felszín alatti vízkészletek döntő hányada rétegvíz.
• Karsztvíz

Felszín alatti vizek vízkémiai jellemzői

• vezetőképesség
• pH
• összes keménység
• hidrogén-karbonát
• karbonát
• lúgosság
• Kémiai Oxigénigény (KOIps)
• nitrát
• nitrit
• klorid
• szulfát
• vas
• foszfát
• ammónia
• mangán
• nátrium
• kálium
• magnézium
• kalcium

Vizek keménysége NK-fokban

A víz keménysége alatt, a vízben oldott kalcium és magnézium mennyiségét értjük. Elnevezése régmúlt időkre nyúlik vissza. A ruhák mosásakor e két anyag és a szappan, egy vízben nem oldódó vegyületet alkot, ami a ruhákra rátapadva, száradás után megkeményíti a szövetet. A kalcium és magnézium sók a kőzetekből történő kioldódás miatt kerülnek a vízbe. Az ivóvízben a jelenlétük szükséges. Az iparban és a háztartásokban azonban, a kemény vízből a melegítés hatására kiváló vízkő gondot okoz.

Az alábbi vízkeménységi kategóriákat különböztetjük meg:

Vizek keménysége NK-fokban

	-4	4-8	8-12	12-18	18-30	30-50	50-
vízkeménységi kategória	igen lágy	lágy	közepes	kissé kemény	kemény	igen kemény	rendkívül kemény	-

Források

Dr. Török Ákos. Geológia mérnököknek. Műegyetemi Kiadó (2007). ISBN 978-963-420-934-8 

Hivatkozások

201/2001. (X.25.) Korm. rendelet. [2012. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 7.)

Fővárosi Vízművek

Tiltott forrás?] Kislexikon