Jöns Jakob Berzelius
| Jöns Jakob Berzelius | |
 | |
| Született | 1779. augusztus 20.[1][2][3][4][5] Väfversunda[2] |
| Elhunyt | 1848. augusztus 7. (68 évesen)[1][2][3][4][5] Adolf Fredriks parish[6] |
| Állampolgársága | svéd[6] |
| Házastársa | Elisabeth Berzelius (1835. december 19. – 1848. augusztus 7.) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | seat 5 of the Swedish Academy (1837. december 20. – 1848. augusztus 7.) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Solnai temető (SO 02 30)[9][10] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jöns Jakob Berzelius témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, Vadstena község, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész. A 19. század első felének legjelentősebbnek tartott személyisége a kémia tudomány területén.
Életrajza
[szerkesztés]1796-ban orvostant kezdett hallgatni az Uppsalai Egyetemen. 1802-ben orvosi diplomát szerzett, de figyelme a kémia felé irányult. Első kísérleteit Hisinger asszisztenseként Stockholmban végezte.[11] 1810-től a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnökévé, 1818-tól örökös titkárává választották. Károly János király 1818-ban nemesi, 1835-ben bárói rangra emelte.
Munkássága
[szerkesztés]
 |
Ebben a szócikkben még nincs vagy aránytalanul kevés a folyó szöveggel írt tartalom.
Ha kedvet érzel a bővítéséhez, és megbízható forrásaid is vannak hozzá, ne habozz! A szerkesztéshez kattints ide! |
- Ő figyelte meg először, hogy az elektromos áram egyes vegyületek bomlását okozza, azaz felfedezte az elektrolízist.
- Ő vezette be az elemek jelölésére a latin nevük első, illetve – ütközés esetén – első két betűjéből álló vegyjeleket, amelyeket – kis módosítással – máig is használunk.
- Dalton atomelméletének és a saját maga által kidolgozott (később hibásnak bizonyult) elektrokémiai elméletének megalapozását és kiterjesztését szorgalmazta a kémia minden területére.
- 1828-ban korának legpontosabb atomtömeg-táblázatát publikálta.
- Bevezette az allotrópia fogalmát.
- Felfedezett három elemet: a szelént, szilíciumot és tóriumot, valamint Wilhelm Hisinger svéd geológussal közösen egy negyediket is, a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Heinrich Klaproth német vegyész is felfedezett).
- Számos vegyület összetételét meghatározta.
- Több laboratóriumi eszköz és analitikai eljárás bevezetése is Berzelius nevéhez fűződik.
- Rakéták fejlesztése terén is folytatott kutatásokat.
- Hosszú ideig évente publikált összefoglalót a kémia új eredményeiről. Ezt a munkáját németre fordítva is kiadták Jahresbericht über die Fortschritte der physischen Wissenschaften címmel.
- Lärbok i Kemien című tankönyvét több nyelvre lefordították, és hosszú ideig az egyik legfontosabb kémiakönyvnek számított.
Tagságai
[szerkesztés]- 1808: Svéd Királyi Tudományos Akadémia
- 1813: Royal Society (Foreign Member)
- 1812: Porosz Királyi Tudományakadémia (levelező tag)
- 1825: Porosz Királyi Tudományakadémia (külső tag)[12]
- 1816: Académie des sciences
- 1818: Leopoldina Német Természettudományos Akadémia[13]
- 1820: Bajor Tudományos Akadémia (külső tag)
- 1820: American Philosophical Society[13] sowie als Ehrenmitglied (Honorary Fellow) in die
- 1820: Royal Society of Edinburgh (Honorary Fellow)
- 1820: [Orosz Tudományos Akadémia]
- 1826: Göttingeni Tudományos Akadémia (külső tag)
- 1837: Svéd Akadémia
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b c Jöns Jacob Berzelius (svéd nyelven)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Sveriges dödbok 1830–2020, 2022. május 14., Berzelius, Jacob
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ Jöns Jacob Berzelius. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ 79190, 2018. december 28.
- ↑ John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 963-9429-56-2)
- ↑ Mitglieder der Vorgängerakademien. Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften. (Hozzáférés: 2023. január 21.)
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára
Források
[szerkesztés]- Katherine Cullen: Chemistry: the People Behind the Science; Chelsea House Publishers – New York, 2006
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
