Isten-hegy
| Isten-hegy | |
| Magasság | 372 m |
| Hely |  Magyarország |
| Hegység | Budai-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Isten-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 18° 59′ 33″47.503611°N 18.992500°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 18° 59′ 33″47.503611°N 18.992500°E | |
Isten-hegy
Pozíció Budapest térképén
| |
 | |
Az Isten-hegy a Budai-hegység egyik magaslata Budapesten, a XII. kerület területén, a János-hegy–Sváb-hegy tömbjében. A Sváb-hegy egyik keleti előhegye, amelynek területe mára teljesen beépült.
Leírása
[szerkesztés]372 méter magas kiemelkedés, amelyet északnyugat felől a Diós-árok választ el a Sváb-hegytől, nyugat felől a Denevér-árokba torkolló Karthauzi-völgy határolja el a Széchenyi-hegy fennsíkszerű tömegétől, dél és kelet felől pedig kisebb, névtelen völgyek különítik el három legközelebbi szomszédjától, a Márton-hegytől, az Orbán-hegytől és a Kis-Sváb-hegytől. Alapkőzete dolomit, amit márga fed.
Története
[szerkesztés]A hegy korábbi neve Barát-hegy vagy Pap-hegy volt, egy, egykor a közelben állt kolostor, illetve a bélakúti apát tizedjoga után. Mai elnevezése Döbrentei Gábortól származik, és az 1847-es évben tartott budai dűlőkeresztelőn hirdették ki. Mára a teljes területe beépült, jellegzetes zöldövezeti lakóterület, amely a hegyről elnevezett Istenhegy városrészhez tartozik.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 488. old.
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 607. o. ISBN 963-05-6410-6
