Ugrás a tartalomhoz

Gumpoldskirchen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gumpoldskirchen
Gumpoldskirchen címere
Gumpoldskirchen címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMödlingi járás
Irányítószám2352
Körzethívószám02252
Forgalmi rendszámMD
Népesség
Teljes népesség3899 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület8,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 39″, k. h. 16° 16′ 49″48.044167°N 16.280278°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 39″, k. h. 16° 16′ 49″48.044167°N 16.280278°E
Gumpoldskirchen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gumpoldskirchen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gumpoldskirchen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 3968 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Gumpoldskirchen a Mödlingi járásban
A városháza és a pellengér
A Szt. Mihály-plébániatemplom
A Teuton lovagrend kastélya (és a templomtorony)

Gumpoldskirchen a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence és a Bécsi-erdő határán. Legfontosabb folyóvize a Bécsújhelyi-csatorna. Területének 24,2%-a erdő, 21,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: nyugatra Gaaden, északkeletre Guntramsdorf, délkeletre Traiskirchen, délre Pfaffstätten.

Története

[szerkesztés]

Gumpoldskirchent 1140-ben említik először. Nevét Gumpold passaui püspökről kapta. A szőlőiről és boráról nevezetes település a 14. században mezővárosi jogokat kapott és bírói székhellyé vált. Bécs 1529-es török ostromakor elpusztult, a harmincéves háború dúlásait is megsínylette.

1763-ban Mária Terézia eladta a települést a von Moser családnak. A 18. század végén megkezdődött az iparosítás. 1789-ben háromszintes selyemkészítő üzemet alapítottak Gumpoldskirchenben, amely működése csúcsán háromezer orsóval működött. 1822-től kreppszövetet is gyártott. Más üzemek (gombgyár, olajütő, papírgyár, ólomárugyár, bőrgyár) is működtek Gumpoldskirchenben, de mára közülük valamennyi bezárt; utoljára a bőrgyár az 1980-as években környezetszennyezési botrányok következtében. A szőlőültetvényeket 1884-ben a filoxéra elpusztította, de utána rezisztens fajtákkal újratelepítették őket. A mezőváros gazdaságának fejlődését segítette az 1803-ban átadott Bécsújhelyi-csatorna, valamint a már 1841-ben megnyitott Déli vasút. Gumpoldskirchennél épült az ország első, 156 méter hosszú vasúti alagútja.

Az 1938-as Anschluss után a környező községek beolvasztásával létrehozták Nagy-Bécset; Gumpoldskirchen is a főváros 24. kerületéhez került. Függetlenségét 1954-ben nyerte vissza. 1945 áprilisának elején négy napos harcra került sor a német 6. páncéloshadsereg és a szovjet 3. Ukrán Front csapatai között és a település épületei súlyos károkat szenvedtek, elsősorban a tüzérségi tűztől.

A helyi bortermelés súlyos válságát okozta az 1985-ben kirobbant glikolbotrány, miután kiderült, hogy számos osztrák borász mérgező dietilén-glikollal javította fel a bort.

Lakosság

[szerkesztés]

A gumpoldskircheni önkormányzat területén 2022 januárjában 3968 fő élt. A lakosságszám 1971 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 89,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,9% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 70,9%-a római katolikusnak, 5,8% evangélikusnak, 1,4% ortodoxnak, 2,9% mohamedánnak, 16,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (90,7%) mellett a törökök (1,5%), a horvátok (1,5%) és a magyarok (1,1%) alkották.

A népesség változása:

2016
3 840
2018
3 899

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Mihály-plébániatemplom
  • a Teuton lovagrend kastélya
  • az 1559-ben épült reneszánsz városháza és az előtte 1563-ban felállított pellengér.
  • a 16. századi épületek, a Bergerhaus, a volt céhház és a volt Fekete Sas fogadó (ma étterem)
  • a tűzoltómúzeum
  • a Dreidärrischenhöhle, a Bécsi-erdő legnagyobb barlangja

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gumpoldskirchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy