Ugrás a tartalomhoz

Fodor Antal (táncos)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fodor Antal
Született1941. január 1.
Báránd
Elhunyt2020. július 27. (79 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHüvös Judit
Molnár Márta
SzüleiFodor Pál
Schurka Ilona
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Fodor Antal (Báránd, 1941. január 1. – ?, 2020. július 27.) magyar balett-táncos, koreográfus, balettigazgató, rendező, egyetemi tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

A Magyar Táncművészeti Főiskolán (akkor Állami Balett Intézet) és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol később Doctor of Liberal Arts (DLA) címet is szerzett.

A táncművész diploma megszerzése után a Pécsi Baletthez szerződött, majd meghívták a budapesti Operaházhoz koreográfusnak. Az Operaházban eltöltött több mint 25 év alatt koreográfusi tevékenysége mellett volt művészeti vezető, balettigazgató, az Operaház főigazgatójának tanácsadója. Kiváló klasszikus balett képzettsége mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett a modern balett és a modern táncművészet Magyarországra kerülésében, annak itthoni elismertetésében és megszerettetésében nemcsak saját koreográfiái által, hanem a kor legjelentősebb alkotóinak hazai színpadokon való megjelenésének megszervezésével is.

Koreográfusi munkáiból kiemelkednek a szimfonikus (absztrakt) balettek, melyek alkotásával egy, az uralkodó realista, cselekményes (szovjet típusú) balettekkel szemben álló műfajt honosított meg az Operaházban, a magyar táncművészetben. Ezzel utat nyitott és előkészítette a talajt a nyugati táncművészeti alkotások befogadására az Operaház balettegyüttese és közönsége számára.

Az ebben a műfajban alkotott művei közül a legjelentősebbek:

Bach: E-dúr hegedűverseny,

Vivaldi: „Ballo concertante” c. darabok.

Az utóbbiból készült film elnyerte a Prix Itália díjat és a világ több mint harminc televíziója tűzte műsorára.

A legtöbb előadást és világsikert megért darabja a Bach-Presser zenére készített „Próba” c. mű, mely több mint 1000 előadásban került a közönség elé Európában, de nagy sikerrel játszották Indiától az Egyesült Államokig is. A világ több együttese tartja ma is műsorán. (Többek között a világ egyik legjobb balettegyüttese, a szentpétervári Kirov Balett is. A világ 5 jelentős TV társasága készített filmet a darabból: Magyar TV, ZDF, ORF, Holland TV stb.)

Fodor Antal küldetésének tekintette, hogy a kortárs magyar táncművészetet összekapcsolja a kortárs magyar zenével. Művek sorát alkotta mai magyar zeneszerzőkkel együttműködve:

Szokolay: Az áldozat, Bozay: Kitörések, Balassa: Iris, Székely: Ecloga, Mártha: Látomások, Soproni: Változatok egy ismert témára, Presser: A próba

Koreográfus-rendezőként a világ számos országában dolgozik – dolgozott (Németország, Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Lengyelország, Svájc stb.). Rendszeresen dolgozik olyan nagy és világhírű fesztiválokon, mint a Brégenzi-, Edinburgh-i, Sevillai, Siracusai, Xanteni fesztiválok.

Alkotóművészi tevékenysége mellett a fiatalok oktatásában is komoly feladatot vállalt. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen táncot, zenés mesterséget és koreográfiát és az újrainduló koreográfus képzésen osztályfőnök volt.

Megszervezte a Magyar Táncművészeti Főiskolán a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézetet, amelynek első igazgatója volt. Vezetése alatt a táncművészet minden ágában lehetőség nyílott pedagógus diploma megszerzésére. Elindította a koreográfusképzést, ahol többek között olyan nagyszerű művészek tudtak diplomát szerezni, mint Bozsik Yvette, Mihályi Gábor, Mucsi János, Földi Béla, Duda Éva.

Közreműködött a Táncművészképző Intézetben a modern tánc szakirány megszervezésében és beindításában.

A Magyar Táncművészeti Egyetem Professzor Emeritusa-

Társadalmi szerepvállalása is kiemelkedő és nélkülözhetetlen volt a táncművészetben. Évtizedekig a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, majd ügyvezető elnökeként tevékenykedett.

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetségének ügyvezető elnöke, majd a Magyar Koreográfusok Társaságának elnöke volt.

A Duna Televízió elnökének (Pekár Istvánnak) a főtanácsadója volt.

Művei

[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma színészként: 22; rendezőként: 1; koreográfusként: 50.

Jelentősebb színházi művei

[szerkesztés]
  • Vivaldi: Ballo concertante – Pécsi Balett (1968)
  • Szokolay: Az Áldozat – Magyar Állami Operaház (1972)
  • Bach: E-dúr hegedűverseny – Magyar Állami Operaház (1973)
  • Rossini: Rossiniana – Magyar Állami Operaház (1974)
  • Mahler: Gyermekgyászdalok – Magyar Állami Operaház (1975)
  • Bozay: Kitörések – Magyar Állami Operaház (1976)
  • Bach-Presser: A Próba – Magyar Állami Operaház, Brégenz (1982)
  • Prokofjev: Hamupipőke – Ljubljana (1983)
  • Mártha: Látomások – Magyar Állami Operaház (1984)
  • Albinoni: Adagio – Magyar Állami Operaház (1984)
  • Ravel: Boleró I., II., III. – Budapest, Sevilla, Varsó (1984)
  • Montázs: Catarzis – Vilnius (1986)
  • Schütz-Vivaldi: Lass mich Dich erkennen – Bécs (1989)
  • Bartók: A fából faragott királyfi – Magyar Állami Operaház (1994)
  • Bartók: A Csodálatos Mandarin I., II. – Magyar Állami Operaház (1994)
  • Prokofjev: Rómeó és Júlia – Gdansk (1995)
  • Orff: Carmina Burana – Varsó, Xanten (1996)
  • Verdi: Requiem – Xanten (1998)
  • Mártha: A nő hétszer – Magyar Állami Operaház (2008)

Kötetei

[szerkesztés]
  • Mozaikok a Magyar Táncművészeti Főiskola első ötven évéről; összeáll. Fodor Antal; Planétás, Bp., 2001
  • A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata; Magyar Kultúra, Győr, 2018

Táncfilmjei

[szerkesztés]
  • Ballo Concertante (Magyar Televízió), 1964
  • Iris (Magyar Televízió), 1979
  • Ecloga (Magyar Televízió), 1979
  • Rossiniana (Magyar Televízió), 1980
  • Boleró (Svájc), 1986
  • Catarzis (Svájc), 1991
  • A Próba (német, holland-, osztrák, bolgár, Magyar Televízió), 1982–1988
  • Változatok egy ismert témára (Magyar Televízió), 1990
  • Táncvilág – tévésorozat (Magyar Televízió), 1997–2005
  • 60 éves a Magyar Táncművészeti Főiskola (Duna Televízió), 2011

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Erkel Ferenc-díj (1979)
  • Magyar Művészetért díj (1991)
  • Kiváló Művész (1998)
  • Életmű díj (2009)
  • A Magyar Köztársaság lovagkeresztje (2002)
  • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy