Fluxus

A fluxus (átáramlás) általában egy adott ${\boldsymbol {A}}$ felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi. A fluxus jele egy görög betű a $\Phi$, ejtsd fí.

Fluxussűrűség

Ha az áramlást vagy az erőteret a ${\boldsymbol {v}}$ vektor jellemzi, akkor a

$\Phi =\int _{\boldsymbol {A}}{\boldsymbol {v}}d{\boldsymbol {A}}$

integrált a ${\boldsymbol {v}}$ fizikai mennyiség fluxusának hívjuk. A ${\boldsymbol {v}}$ vektor ugyanakkor egyben a $\Phi$ fluxus fluxussűrűsége.

Elektromos fluxus

Az elektromos fluxus arányos egy adott felületen áthaladó erővonalak számával, pontosabban az E elektromos tér, szorozva a felületnek a térre merőleges komponensével).

Az elektromos fluxus egy A felületre:

$\Phi _{E}=\int _{A}\mathbf {E} \cdot \mathrm {d} \mathbf {A}$

Mágneses fluxus

A ${\boldsymbol {B}}$ mágneses indukció ${\boldsymbol {A}}$ felületre vett

$\Phi _{\boldsymbol {B}}=\int _{\boldsymbol {A}}{\boldsymbol {B}}d{\boldsymbol {A}}$

integrálját mágneses fluxusnak hívjuk, ami szemléletesen a felületet metsző mágneses indukcióvonalak száma, bár nem dimenziótlan mennyiség. SI-mértékegysége a weber (Wb). 1 Wb = 1 T m² = 1 V s. Az általános definíciónak megfelelően a ${\boldsymbol {B}}$ mágneses indukció azonos a mágneses fluxussűrűséggel.

Az erővonalak jellemzői

• Az erővonalak soha nem metszik, keresztezik egymást.
• Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni.
• Több, egyidejű mágneses tér egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok vektorális eredője jelenik meg.
• Az erővonalak a kisebb mágneses ellenállás irányába igyekeznek.
• Ha egy ferromágneses anyag egy keresztmetszete telítésbe kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb mágneses ellenállás felé kényszerülnek.
• Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a szóródás.
• Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az indukció kisebb lesz!

Részecskefluxus

Legyen j az egységnyi felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék száma, ekkor az

$\Phi _{\boldsymbol {j}}=\int _{\boldsymbol {A}}{\boldsymbol {j}}d{\boldsymbol {A}}$

integrál megadja az A felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék számát. $\Phi _{\boldsymbol {j}}$ a részecskék fluxusa (vagy árama), ${\boldsymbol {j}}$ pedig a részecskék fluxussűrűsége vagy áramsűrűsége.

Források

• ↑ Fizikai kislexikon: Fizikai Kislexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 963 10 1695 1 (1977) 
• ↑ Fényes: szerk.: Fényes Imre: Modern fizikai kisenciklopédia. Gondolat, Budapest (1971) 
• ↑ Ganz: Tamás László. Analóg műszerek (jegyzet). Ganz Műszer Zrt. (2006)