Felsőlupkó
| Felsőlupkó (Gornea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Szikesfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szikesfalu |
| Irányítószám | 327344 |
| SIRUTA-kód | 53942 |
| Népesség | |
| Népesség | 480 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 51′ 11″44.680123°N 21.852966°EKoordináták: é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 51′ 11″44.680123°N 21.852966°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőlupkó, 1911-ig Gornyalyubkova (románul: Gornea, korábban Gornea-Liubcova vagy Liubcova de Sus) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevének alaptagja a délszláv Ljubko férfinévből keletkezett, -ova képzővel.[1] A Gornea/Gornya szintén a délszlávból való, jelentése 'felső', ti. Ljupkovadolnjához képest. Először egy 1554-es defterben bukkan föl (transzliterálva) Gorna Lupqıva alakban,[2] majd 1721-ben mint Gorni Lupkova.
Fekvése
[szerkesztés]A Dunától másfél kilométerre északra, Temesvártól 201, Oravicától 80, Újmoldovától 24 kilométerre délkeletre, Orsovától 82 kilométerre nyugatra fekszik.
Népessége
[szerkesztés]- 1809-ben 86 család lakta.
- 1880-ban 696 lakosából 676 volt román és húsz egyéb (valószínűleg cigány) anyanyelvű; valamennyien ortodox vallásúak.
- 2002-ben 662 lakosából 654 volt román és hat cigány nemzetiségű; 641 ortodox és 17 baptista vallású.
Története
[szerkesztés]Közelében, Căunița de Josban, a Duna partján késő római, négyzet alaprajzú erőd maradványait azonosították.[3] Az 1969 és 90 között folyó ásatások a Căunița de Sus határrészben egy 8. századi, a falutól délnyugatra, a Camenița-patak völgyében pedig egy Árpád-kori települést tártak fel a hozzátartozó fazekasműhellyel és fémolvasztóval. Utóbbi ásatás, a párhuzamosan Illyéden folyóval együtt, úttörő volt a középkori temesközi falu régészeti megismerésében.[4] A falu 1771-től a Katonai határőrvidék Illír-Bánsági Határőrezredéhez, 1872-től Szörény vármegye, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye része volt. Házait 1795-ben vonták össze mai helyén. Az Ilie Mergheleș kapitány vezette szikevicai és gornyalyubkovai határőrök 1848. augusztus 19-én a két falu között visszaverték az Újmoldova felől támadó honvédeket. 1927-től 1943-ig önálló községi közigazgatással bírt. Căunițán 1944-ben heves ágyúharcot vívtak egymással német és román egységek. A faluban ma álló ortodox templom 1834-ben épült, 2001 és 2010 között a Dunától 250 méterre új ortodox kolostort építettek.
Látnivalók
[szerkesztés]- A falu múzeuma két teremből áll. Az egyikben a környékbeli ásatásokról származó, főként római leletek, a másikban pedig egy néprajzi kiállítás látható.
- Horizontális vízimalmok a Camenița-patakon.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vasile Frățilă: Oiconime bănățene slave de origine antroponomică, Analele Universității de Vest Timișoara Seria Științe Filologice XLVIII, 2010, 149. o.. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
- ↑ Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák török kori települései, 1554–1579. Szeged, 1996
- ↑ Sabin Adrian Luca: Descoperiri arheologice din Banatul românesc. Sibiu, 2006, 123–28. o. [1] Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
- ↑ Dumitru Țeicu – Gheorghe Lazarovici: Gornea: din arheologia unui sat medieval din Clisura Dunării. Reșița, 1996
Források
[szerkesztés]- Gheorghe Popovici: Sichevița. Reșita, 2013
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
