Cet csillagkép
| Cet csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Cetus |
| Latin birtokos eset | Ceti |
| Rövidítés | Cet |
| Rektaszcenzió | 23h 55m – 3h 20m |
| Deklináció | -25° – +10° |
| Területe | 1231 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 4 |
| Teljesen látható | északi 70°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | β Ceti (Deneb Kaitos) |
| fényessége | 2,04m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Cet (latin: Cetus) egy csillagkép, amely Kétó megtestesítője, aki Gaia, és Pontosz leánya.
Története, mitológia
[szerkesztés]Kétó, Kassziopeia, Képheusz, Perszeusz, Androméda egy görög mondakörbe tartoznak.
A cethal az a tengeri szörnyeteg, amit Poszeidón küldött Aithiopia királynőjének (Kassziopeia) megbüntetésére, aki hiúságával felbosszantotta az isteneket.
A csillagképet Mezopotámiában Tiamattal, a káosz mellett létező tengeri szörnnyel azonosították.
Későbbi görög mondákban a csillagképben az Alvilág kapuját vélték felfedezni, jelezve azt, hogy a csillagkép az ekliptika alatt található. A Halak csillagképpel együtt szerepel Héraklész 12 próbájának mondájában, nevezetesen az utolsó próbatételben, melyben Héraklész Eurüsztheusz parancsára felhozza fegyver nélkül az Alvilág őrzőjét, a háromfejű Kerberoszt.
Látnivalók
[szerkesztés]Csillagok
[szerkesztés]A Cet csillagképben található az egyik legkülönösebb változócsillag, az o Ceti, a Mira. Neve azt jelenti: „csodálatos”, s ez az első felfedezett változócsillag. Periódusa 331,65 nap, maximuma idején fényessége 2,0m, míg minimumban 10,1m fényességével láthatatlanná válik a szabad szem előtt, s így a csillagkép látványa megváltozik.
A csillagkép legfényesebb tagja a β Ceti[1] (Deneb Kaitos = „a cethal farka”) 2,0 magnitúdóval, ezt követi az α Ceti (Menkar), illetve a τ Ceti, amely a 17. legközelebbi csillag. A β Ceti az égbolt azon részének legfényesebb csillaga, az α Ceti pedig feltűnő háromszöget alkot a Kos csillagkép főcsillagával és a Bika csillagképbeli Fiastyúkkal.
Mivel a Cet csillagkép az ekliptikához közel található, jó eséllyel találhatunk itt nagyobb inklinációjú kisbolygókat.
Mélyég-objektumok
[szerkesztés]- NGC 17 spirálgalaxis
- A Cet csillagkép otthont ad pár távoli galaxisnak is, a legfényesebb az M77, mely egy Seyfert-galaxis a Delta Ceti közelében, fényessége 9m.
- NGC 246 - planetáris köd
- NGC 247 - fényes galaxis
Irodalom
[szerkesztés]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[2]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi Kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Jegyzetek
[szerkesztés]
