Ugrás a tartalomhoz

Batthyány-kormány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batthyány-kormány
(1848. március 17.október 2.)
Időhossz6 hónap
KormányfőBatthyány Lajos
ÁllamfőV. Ferdinánd magyar király
Államformamonarchia

PártokEllenzéki Párt, Konzervatív Párt
Előző kormány
Következő kormány
nem volt
Országos Honvédelmi Bizottmány

A Batthyány-kormány (1848. március 23.október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya). 1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette a kormány[1] névsorát.[2] A kormány szeptember 11-én mondott le, de különböző okokból végül október 2-án adta át szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.

A Batthyány-kormány névsora

[szerkesztés]
Tyroler József: A Batthyány-kormány
(színezett metszet Weber Henrik rajza alapján)
Emléktábla Budapesten:
V. kerület, Kossuth Lajos utca 3.
Tisztség Név Párt
Miniszterelnök gróf Batthyány Lajos Ellenzéki Párt
Igazságügy-miniszter Deák Ferenc Ellenzéki Párt
Belügyminiszter Szemere Bertalan Ellenzéki Párt
Vallás- és közoktatási miniszter báró Eötvös József Ellenzéki Párt
A király személye körüli miniszter herceg Esterházy Pál Antal Konzervatív Párt
Pénzügyminiszter Kossuth Lajos Ellenzéki Párt
Földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter Klauzál Gábor Ellenzéki Párt
Hadügyminiszter Mészáros Lázár Párton kívüli
Közmunka- és közlekedésügyi miniszter gróf Széchenyi István Párton kívüli

1848 szeptemberében a kormánytagok névsora átalakult, hat miniszter helyett államtitkárok, illetve a közmunka- és közlekedésügyi tárca osztályfőnöke vette át az adott tárcák irányítását.

Bécs törekvése az alkotmánymódosításra 1848 szeptemberéig

[szerkesztés]

A külpolitikai események hatására a sajátos magyarországi helyzet kezelése egyelőre politikai síkon történt, aminek alapját az áprilisi törvények adták. A törvénycsomag azonban nem rendelkezett a hatalom udvarral történő megosztásának kérdéseiről, ezért mindkét fél -főleg amíg a katonai rendezés lehetősége nem volt kilátásban- igyekezett kipróbálni az új törvények adta lehetőségeit.

Az udvar és a magyar kormány politikai küzdelme arra irányult, hogy mindkét fél számára egyértelművé váljon: milyen erők állnak a politikai csoportok mögött. Az ugyanis 1848 márciusából következett, hogy sem az udvar, sem a birodalmi érdekcsoportok nem fogadják el, nem fogadhatják el a fennálló körülményeket addig, míg be nem bizonyosodik, hogy el kell fogadniuk. Az udvar mindent elkövetett a pénzügyi és a hadügyi különállás megszüntetésére, s miközben beadványaival, tervezeteivel, tárgyalásaival "puhítgatta" a Batthyány-kormányt, azt várta, hogy az belebukjon a jobbágyfelszabadításba (és a hozzá kapcsolódó pénzügyi válságba) és a nemzetiségi mozgalmakba. A kormány azonban megállta a helyét: a népképviseleti országgyűlés szinte minden fontosabb döntését támogatta. Nemcsak a jobbágyfelszabadítás kérdését rendezték megnyugtatóan (akár statárium bevezetésével a földfoglalások ellen), hanem a pénzügyi önállóság alapja is kialakulóban volt – lásd Kossuth-bankjegyek –, sőt a déli területeken várható volt a belháborúval fenyegető szerb mozgalom elfojtása is, mely csak idő kérdésének látszott.

Batthyány erejét mutatja az is, hogy képes volt újabb kormányalakításával tárgyalóképes félként megjelenni – s csak akkor vonult vissza, s adta át a végrehajtói hatalmat a katonai jelleggel bíró Országos Honvédelmi Bizottmánynak, amikor mindent kipróbált.

Ezek a magyar sikerek vezették el az udvart ahhoz a döntéshez, hogy egyedül katonai eszközökkel lehet számára hasznos döntést elérni (ezt részben az ellenforradalom katonai sikerei – ausztriai, cseh és észak-itáliai győzelmek –, részben pedig az ellenőrzése alatt egyre növekedő területek katonai potenciáljának figyelembe vétele eredményezi). A döntés egyértelműsége azonban meglehetősen későn derült ki: ez tette lehetővé a felkészülést és a harc vállalását.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról.
    • 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai.
    • 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.
  2. Az első magyar ministerium összes személyzetének név és lakkönyve (Pest, 1848) https://books.google.hu/books?id=UN0MAAAAYAAJ&hl=hu&pg=PP2#v=onepage&q&f=false (Hozzáférés: 2014. május 8.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy