Ugrás a tartalomhoz

Bakucz József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakucz József
Született1929. január 2.
Debrecen
Elhunyt1990. október 13. (61 évesen)
Boston, Massachusetts
Állampolgárságamagyar
HázastársaKemenczky Judit
Foglalkozása
KitüntetéseiKassák Lajos-díj (1971)
SablonWikidataSegítség

Bakucz József (Debrecen, 1929. január 2.Boston, Massachusetts, 1990. október 13.) Kassák Lajos-díjas költő, műfordító, a határon túli modern magyar költészet jeles képviselője.

Életrajz

[szerkesztés]

1953-ban szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Pályáját műfordítóként kezdte, első fordításai 1955-ben jelentek meg. Családjával 1956 telén elhagyták az országot, mert édesapja, id. Bakucz József ellen a forradalom leverése után elfogatási parancsot adtak ki, aki a János Kórház Gyermekosztályának igazgató-főorvosaként földresöpörte és kidobatta a „visszaállított” Lenin-, Sztálin-szobrokat.[1] 1957 tavaszán egy teherszállító hajón – több ezer menekülttel – emigrált Amerikába az akkor 28 éves költő.[1]

1963-ig az USA-ban, New York-ban és Bostonban élt. Ezután egy évet Párizsban töltött (1963-64), de anyagi okok miatt úgy döntött, visszaköltözik az Egyesült Államokba.[1] Itt épületgépészeti tervezőként dolgozott New Yorkban. Többek között dolgozott atommeghajtásos tengeralattjárókon, ahol feladata volt a trópusi éghajlatra szánt műszerszobák hűtő-fűtő rendszereinek kidolgozása, vagy az M. I. T. lézerkutató termeinek megtervezése.[1]

Versei az Új Látóhatár és a Magyar Műhely c. lapban jelentek meg. 1981-től társszerkesztője volt az Arkánum c. irodalmi folyóiratnak. Angol, német és orosz költők verseit tolmácsolta. 1971-ben Kassák-díjjal tüntették ki.

Költészete

[szerkesztés]

Bakucz József a Pilinszky-Nemes Nagy irányzathoz, az „újholdas” és „nyugatos”, „kosztolányis” szépségeszmény gyökereihez köthető, de el is rugaszkodik ettől. Rendszeres szellemi kapcsolat fűzte a Magyar Műhely baráti köréhez, szorosan kapcsolatban állt az Arkánum folyóirat költőivel, hatott rá Kemenczky Judit munkássága is.[2]

Költészete elszigetelt magányról, szorongásos közérzetről tanúskodik. Hiábavalóknak érzi az emberi törekvéseket, reménytelennek a kiszolgáltatottságot, vigasztalannak a létezést. Gondolkodása az egzisztencialista bölcselettel érintkezik, ugyanakkor személyes tapasztalatait és felismeréseit fejezi ki. Korai verseiben erősen aforisztikus és absztrakt kifejezésmódot alakított ki. Rá is hatottak a Magyar Műhely szemiotikai törekvései, de költészetét nem a vizualitás, hanem a mitologizmus irányában fejlesztette tovább. A költő feladata szerinte az, hogy a világmindenség titkait közelítse meg:

„versemnek nincs genezise – klasszikus értelemben. Ami van, az a költő iniciációja: a világegyetemben valahogyan dinamikus szerepet játszó – tehát nem platonikus értelemben, hanem modern természettudományos értelemben vett – alapkonfigurációk misztériumába való beavatás.”

A dogmák és tételes vallások hidegen hagyták, bár tanulmányai és jegyzetei után ítélve behatóan foglalkozott a nagy világvallásokkal, és alapos ismeretekre tett szert a tételes dogmatikát illetően is.[1] Könyveit maga tervezte, a címlaptól a legutolsó oldalig.[1] Megnevezhetően talán a nyelvi kubizmus és a vizualitás érintésével, a legmodernebb magyar és európai nyelvi-költői szürrealitást alkotja meg életművével, amelynek jó része máig kiadatlan.[2]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Ki mit szeret?; K. Bócz István rajzai, Bakucz József versei; Ifjúsági, Bp., 1956
  • Napfogyatkozás; Magyar Műhely, Párizs, 1968
  • Kövesedő ég; Magyar Műhely, Párizs, 1973
  • Megalit; Magyar Műhely–Orpheusz, Bp., 1994 (Magyar Műhely Baráti Kör füzetek)
  • Vissza Európához
  • Géniuszok
  • Szent Jakab Tornya

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bohár András: „Elrágják a galambok a Napot…” - Bakucz József és Kemenczky Judit költészetéről, Napkút, 2006.[halott link]: „Elrágják a galambok a Napot…” – Bakucz József és Kemenczky Judit költészetéről, Napkút, 2006.: „Elrágják a galambok a Napot…” – Bakucz József és Kemenczky Judit költészetéről, Napkút, 2006[halott link]
  • Hegedűs Mária: Kalandozás Bakucz József költészetében; Magyar Műhely Könyvek, Bp., 2017

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy