Arkansas (folyó)
| Arkansas | |
 | |
| Az Arkansas-folyó North Little Rock-nál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Amerikai Egyesült Államok |
| Államok | Colorado, Kansas, Oklahoma, Arkansas |
| Települések | Pueblo, Wichita, Tulsa, Muskogee, Fort Smith, Little Rock, Pine Bluff |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 2364 km |
| Forrásszint | 2965 m |
| Vízhozam | 1147 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 435 123 km² |
| Forrás | Leadville, Sziklás-hegység |
 é. sz. 39° 15′ 30″, ny. h. 106° 20′ 38″39.258300°N 106.343900°W | |
| Torkolat | Mississippi (Napoleonnál) → Mexikói-öböl, Atlanti-óceán |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arkansas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Arkansas (angolul Arkansas River, pauni nyelven Kícka) a Mississippi jobb oldali mellékfolyója, amely a Sziklás-hegységben ered és délkeleti irányban átszeli az Egyesült Államok Colorado, Kansas, Oklahoma és Arkansas államait. Hossza 2 364 km, amivel az USA 6. és a világ 45. leghosszabb folyója, egyúttal a Missouri után a Mississippi második leghosszabb mellékfolyója. Vízhozamban azonban elmarad a Missouri és az Ohio mögött. 1821-től 1845-ig, amikor Texas csatlakozott az USA-hoz, az Arkansas volt az Egyesült Államok és Mexikó közötti határfolyó.
Vízrajza
[szerkesztés]
Az Arkansas a coloradói Leadville mellett ered 2 965 méter magasan. A majdnem 2500 kilométeres folyó három szakaszra osztható. Felső szakaszán a Sziklás-hegységben sebes folyású, szűk völgybe szorított, meredeken eső hegyi folyó. 193 km hosszú szakaszon 1400 métert esik. Ez a rész (a Granite városa melletti The Numbers, Brown's Canyon, Royal Gorge) tavasszal és nyáron a vadvízi evezés szerelmeseinek, valamint a pisztránghorgászok kedvence.
Cañon City után a folyóvölgy láthatóan kiszélesedik és laposabbá válik. Pueblótól nyugatra az Arkansas eléri a Nagy-síkságot és innentől kezdve egészen a torkolatáig tipikus széles medrű, síksági folyó, melynek alacsony partjait az árvíz gyakran átlépi. Arkansas állam Desha megyéjében a valamikor Napoleon város mellett torkollik a Mississippibe. Nagyobb mellékfolyói a Canadian, a Cimarron, a Salt Fork Arkansas, a Verdigris, a Grand River, az oklahomai Illinois (nem összetévesztendő az Illinois állambeli folyóval) és a Poteau.
Nagyobb folyami hajókkal az Arkansas egészen Muskogee-ig járható, hála a 20. század elején épített folyószabályozó gátrendszernek (McClellan-Kerr Arkansas River Navigation System); afölött azonban csak kis hajók és csónakok hajózhatnak.
A folyó menti nagyobb városok: Pueblo, Wichita, Tulsa, Muskogee, Fort Smith, Little Rock és Pine Bluff.
Vízhasználati viták
[szerkesztés]Kansas és Colorado állam között 1902 óta folyamatosak a viták az Arkansas vizének felhasználása miatt: Kansas úgy véli, hogy szomszédja túl sok vizet emel ki belőle. Hosszas pereskedés után 1949-ben a Kongresszus elfogadta a vízmegosztási egyezményt, de a kedélyek máig sem nyugodtak meg teljesen. 1965-ben Kansas Oklahomával kötött egyezményt a folyó vizének felhasználásáról és a vízszennyezés csökkentéséről.
A Kansas közepén mért átlagos vízhozam 1984 és 2003 között az öntözésre kiemelt vízmennyiség növekedése miatt 7 m³/s-ről 1,5 m³/s-re esett vissza.
Történelem
[szerkesztés]
Az Arkansas mentén sok ezer év óta laknak indiánok. Az első európaiak, akik megpillantották a folyót, a spanyol Coronado-expedíció tagjai voltak 1541. június 29-én. Nagyjából ugyanekkor Hernando de Soto is felfedezte az Arkansas torkolatát a Mississippin. A spanyolok eredetileg Napestének hívták a folyót, az Arkansas név (Akansa formában) első említése Jacques Marquette atya 1673-as naplójából való.
1819-ben az Adams-Onís szerződés alapján az Arkansas az Egyesült Államok és Spanyol-Mexikó közötti határ részét képezte. A helyzet 1846-ban, Texas annexiója után változott meg.
A vasút megépítéséig a nyugatra, Santa Fébe vezető fő kereskedelmi útvonal kansasi része az Arkansas mentén vezetett. Az 1880-as években hatalmas öntözőcsatornák épültek, melyek a folyó vizét száz mérföldnyire is elvitték és 300 km²-nyi területet öntöztek velük.
2002. május 26-án az Interstate-40 főút Arkansas fölött átívelő hídja összeomlott, amikor egy hajóvontató nekiütközött egyik pillérjének. A szerencsétlenségnek 14 halálos áldozata volt.
2010. december 29-én egy nagyarányú halpusztulás következményeképpen legalább 100 ezer árnyékhal teteme sodródott ki a folyó partjaira. A vizsgálat megállapította, hogy a pusztulást feltehetően az Ozark Dam túlfolyójának megnyitását követő gázbuborék-trauma okozta.
-
Az Arkansas-folyó Pueblo belvárosában -
A folyó Wichitában -
Royal Gorge -
A John Martin-gát és víztározó Coloradóban -
Az Arkansas Tulsában
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Arkansas River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- McClellan-Kerr Arkansas River Navigation System (MKARNS) The Encyclopedia of Arkansas History and Culture
- Largest Rivers in the United States United States Geological Survey.
- Gas Bubble Trauma likely cause of fish kills Arkansas Game and Fish Commission
