Ugrás a tartalomhoz

Anatta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anattá
(Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyaréntelenség
énnélküliség
angolnon-self
páliअनत्ता
(IAST:) anattā
szanszkritअनात्मन्
(IAST:) anātman
kínaiWú wǒ
(egyszerűsített:) 無我
japánmuga
koreaimua
tibetiབདག་མ་མཆིས་པ།
(Wylie:) Bdag ma mchis pa

szójegyzékjegyzettárgymutató

Az anatta (páli) vagy anátman (szanszkrit: अनात्मन्) a buddhizmusban a "nem-Én" állapotára utal (Én-telenség, önlét hiánya). A legkorábbi szövegekben Buddha rendszerint arra használta ezt a kifejezést, hogy megtanítsa, hogy minden, amit az érzékszerveink érzékelnek (ebbe a gondolkodás is beleszámít), azok valójában nem jellemezhetők azzal, hogy "én" vagy "enyém". Éppen emiatt nem szabad kötődni hozzájuk. A páli szutták az ember által átélt jelenségeket öt csoportba ("szkandhák" – az öt lét-aggregátum) sorolják. Ezek szolgáltatják a ragaszkodás alapját és az én érzetét. A nikájákban a Buddha azt mondja, hogy nem csupán az öt szkhandhához való ragaszkodás eredményez boldogtalanságot.[1] Az anatta nem az én tagadását jelenti, hanem a létezés egyik (a felsorolásban a harmadik) jellemzője. A korai szövegekben a Buddha annak kifejezésére használta, hogy elmagyarázza, hogy ez az Én, a lélek nem létezése. A szó nem azt jelzi, hogy nem létezik semmilyen én esszencia, hanem hogy az nem az az Én-kép, amit a tudatunk megalkotott. Meg kell szabadulni a forma, az érzékelés, a gondolatok és a tudatosság által azonosított önmagunktól, hogy eljussunk magasabb rendű énünkig. Ezek a dolgok természetüknél fogva folyamatosan változó dolgok, amelyekkel azonosítani állandónak hitt énünket boldogtalanságot eredményez. Meg kell tanulni együtt élni velük, mint a napsütéssel, esőkkel, szelekkel, és az évszakokkal.[2]

Áttekintés

[szerkesztés]

Az anatta tana nem egy fajta materializmus, mivel a buddhizmus nem feltétlenül tagadja a mentális jelenségek létezését (például érzések, gondolgatok és érzések), amelyek az anyagi jelenségektől függetlenek.[3] Ezért az anatta szó hagyományos fordítása "nem-lélek"-ként[4] félrevezethet. Amennyiben a "lélek" egy test nélküli komponenst jelöl egy személynél, amely valahogyan tovább él a halál után, akkor ennek létezését a buddhizmus nem tagadja.[5] Valójában az emberek (páli: puggala; szanszkrit, pudgala) egy folyamatosan alakuló tudattal (páli: szamvattanika vinnyana),[6][7] tudatfolyammal (páli: vinnyana szotam;[8] Sanskrit: vidzsnyana szrotám), vagy tudat folytatás (szanszkrit: csitta-szantána) jellemezhetők. Ezek okozzák halálunkkor, avagy az elemek egymásba olvadásakor (szkandhák) egy újabb csoport szkandha ébredéséhez. Azonban a buddhizmus nem ismeri el az állandó vagy statikus valóság létezését, amely állandó maradna az örökké változó lények testi nagy nem testi elemei mögött.

A feljegyzések szerint a Buddha kiigazította egyik tanítványát, aki azt gondolta, hogy az újraszületés során ugyanaz a tudat születik újra változás nélkül.[9] Éppen úgy, ahogy a test változik egyik pillanatról a másikra, úgy mennek-jönnek a gondolatok. Az anatta tana szerint nem létezik állandó tudatállapot, amely átélné ezeket a gondolatokat, mint a kartezianizmusban. Inkább a tudatos gondolatok megjelenéséről és megszűnéséről beszélhetünk, amely mögött semmiféle gondolkodó lény nem áll.[10] Amint a test meghal, a testen belüli gondolkodási folyamatok folytatódnak, majd újjászületnek egy másik testben.[5] Mivel a mentális folyamatok folyamatosan változnak az új személy nem teljesen ugyanaz lesz, de nem is teljesen különböző attól a személytől, aki meghalt.[11]

Az állandó ént a buddhizmus ugyan nem ismeri el, az empirikus ént nem tagadja (egy folyamatosan változó fizikai és mentális jelenségből tevődik össze). Erre utalhatunk úgy, hogy "én", "te", "létező" stb.[12] Korai buddhista szövegek jellemzése szerint a megvilágosodott személy folyamatosan változik és az empirikus énje rendkívül magas szinten áll.[13]

Anatta a nikájákban

[szerkesztés]

A buddhista anatta (páli) vagy anátman (szanszkrit) fogalmat a szútrákban főnévként és melléknévként is használják a jelenségekre, hogy azok éntől mentesek vagy nem-én természetűek. Vonatkozik minden dologra a makrokozmosztól a mikrokozmoszig, legyen az egy fizikai test vagy a kozmosz összessége. Vonatkozik ezen felül minden mentális mechanizmusra, amelyek állandóság nélküliek. A fogalom gyakran hangzik el a dukkha (tökéletlenség) és az aniccsa (mulandóság) fogalmak társaságában. Ezt a három kifejezésre gyakorta utalnak egyben úgy, hogy az összetett jelenségek: aniccsa, dukkha és anatta.

A páli kánon egyik fontos alapszövegében, a Szamjutta Nikájában található Anattászuttában a Buddhát megkérdezi egy világi, hogy mit jelent az anatta: Szávatthiban. – Szerzetesek, a forma éntelen, az érzet éntelen, az észlelés éntelen, a késztetések éntelenek, a tudatosság éntelen. Így látva, a tanult nemes tanítvány elfordulást tapasztal a formától, elfordulást az érzettől, elfordulást az észleléstől, elfordulást a késztetésektől, elfordulást a tudatosságtól. Elfordulást tapasztalva szenvtelen lesz. A szenvtelenségből fakadóan [tudata] megszabadul. Mikor megszabadult, megjelenik [benne] a tudás: megszabadult. Megérti: a születést elpusztította, a szent életet leélte, megtette, mit meg kell, nem maradt semmi több e létállapotra.”[14]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. www.buddhista.info - Mi a Pozitív Buddhizmus lényege? - olvasva: 2010.12.16.. [2014. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
  2. www.szangha.hu A létezés 3 jellemzője: ANATTA, olvasva: 2010.12.16.. [2012. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
  3. Sources of Indian Tradition, vol. 1, ed. Theodore de Bary (NY: Columbia UP, 1958), p. 93-94
  4. for example, in Walpola Rahula, What the Buddha Taught (NY: Grove, 1962), p. 51-66, online The Doctrine of No Soul Archiválva 2012. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. a b Sources of Indian Tradition, vol. 1, ed. Theodore de Bary (NY: Columbia UP, 1958), p. 94
  6. "Post-Classical Developments in the Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism." írta Bruce Matthews. a Karma and Rebirth: Post-Classical Developments című könyvben. State Univ of New York Press: 1986 ISBN 0873959906 125. oldal.
  7. Collins, Steven. Selfless persons: imagery and thought in Theravāda Buddhism Cambridge University Press, 1990. ISBN 052139726X pg 215[1]
  8. ""Post-Classical Developments in the Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism." írta Bruce Matthews. a Karma and Rebirth: Post-Classical Developments című könyven. State Univ of New York Press: 1986 ISBN 0873959906 125. oldal.
  9. Richard Gombrich, How Buddhism began: the conditioned genesis of the early teachings. Continuum International Publishing Group, 1996, 47. oldal - Google books: [2].(angolul)
  10. Walpola Rahula, What the Buddha Taught (NY: Grove, 1962), p. 26, online: The Doctrine of No Soul Archiválva 2012. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. Walpola Rahula, What the Buddha Taught (NY: Grove, 1962), p. 33, online: The Doctrine of No Soul Archiválva 2012. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  12. Walpola Rahula, What the Buddha Taught (NY: Grove, 1962), p. 55, online: The Doctrine of No Soul Archiválva 2012. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  13. Thánisszaró Bhikkhu, The Not-Self Strategy. lásd a 3. pontot, [3] Archiválva 2013. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. The Canon quote Thanissaro Bhikkhu draws attention to is the Sabbasava Sutta, [4](angolul).
  14. SN 22.14. Anattā Sutta (PTS: S III 21) (A Buddha Ujja)

Olvasmánylista angolul

[szerkesztés]
  • George Grimm – Doctrine of the Buddha
  • Perez-Remon, Mouton – Self and Non-Self in Early Buddhism, 1980
  • Dalai Láma (1997). Healing Anger: The Power of Patience from a Buddhist Perspective. Translated by Geshe Thupten Jinpa. Snow Lion Publications. forrás: [5] (olvasva: 2010.12.16.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy