Ugrás a tartalomhoz

Alfredo Catalani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfredo Catalani
Született1854. június 19.
Lucca
Elhunyt1893. augusztus 7. (39 évesen)
Milánó
Állampolgárságaolasz (1861. március 17. – 1893. augusztus 7.)
Foglalkozása
IskoláiMilánói Konzervatórium
Halál okagümőkór
SírhelyeCimitero Monumentale

A Wikimédia Commons tartalmaz Alfredo Catalani témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alfredo Catalani (Lucca, 1854. június 19.Milánó, 1893. augusztus 7.) olasz romantikus operaszerző. Eltérően a legtöbb olasz komponistától, Catalani nem zárkózott el a német zenei hagyományoktól: ő a legismertebb olasz zeneszerző, aki a wagneri zenedráma módszereit megpróbálta beolvasztani művészetébe.

Élete

[szerkesztés]

Catalani a luccai templom karnagyának fiaként látta meg a napvilágot 1854-ben, ennek következtében szülei természetesnek tartották, hogy már kora gyermekkorában elkezdjék megismertetni a zenei alapismeretekkel. Első mestere apja, majd Fortunato Magi volt (aki mellesleg Puccini nagybátyja is volt egyben), aztán a párizsi konzervatórium zeneszerzés szakán tanult, ahol François Bazin tanítványa lett (aki meglehetősen konzervatív zenei nézeteket vallott). A párizsi évek után Catalani Milánóban telepedett le, ahol Antonio Bazzini irányította tanulmányait.

A városban bekapcsolódott a Scapigliatura Társaság munkájába. Ekkor ismerkedett meg Arrigo Boitóval és Franco Faccióval. Még párizsi tartózkodása alatt, 1875-ben Catalani komponált egy egyfelvonásos operát Boito librettója alapján, de az eredeti kéziraton nincs feltüntetve Boito neve, így sokáig úgy gondolták, hogy a két mester egyetlen alkalommal sem dolgozott együtt. Kettőjük alkotói kapcsolata azonban nem bizonyult hosszú távúnak, annak ellenére sem, hogy a közös munka, (A sarló) a párizsi konzervatóriumi bemutatón kedvező fogadtatásban részesült.

Catalani második operáját Elda címmel 1880-ban mutatták be nagy sikerrel. Ennek köszönhetően a zeneszerző végre függetleníteni tudta magát anyagilag. Az Elda sikere fordulópont volt alkotói munkájában is: ettől kezdve csak is saját művészi elképzelései szerint kezdett komponálni vagy vállalt el felkéréseket.

1890-ben, Amilcare Ponchielli halála után kinevezték a milánói konzervatórium igazgatójának. Ismerősei és barátai is sokat betegeskedő és visszahúzódó emberként írták le a zeneszerzőt. Operaszerzőként nem tudott igazán átütő sikereket elérni. Edmea című darabját Arturo Toscanini vezénylésével mutatták be, ez még sikert aratott, de az Elda átdolgozott verziója, a Loreley már nem érdekelte a Scala vezetőségét. Az opera túl sokat köszönhetett Wagnernak, így végül Torinóban mutatták be. A Loreley Olaszországon kívül is ismertté tette a nevét, akárcsak utolsó operája, a Wally. A sors azonban nem szánt hosszú életet Catalaninak művészete kibontakoztatására. 1893-ban, harminckilenc évesen hunyt el Milánóban.

Munkássága

[szerkesztés]

A zenetörténészek mai megítélése szerint Catalani muzsikája alapos szakmai felkészültségről tesz tanúbizonyságot, a wagneri vonások elsősorban a hangszerelésben mutathatóak ki. Emellett azonban az igazi invenció, a dallamkezdemények megfelelő kibontakozása hiányzik zenéjéből. Catalani szerény, lírai zenét komponált, de Wagner és Verdi túlságosan nagy hatást gyakorolt rá, és ez megakadályozta abban, hogy kifejleszthesse egyéni stílusát. A verizmus szellemében alkotott, de verista társai és Puccini zenei intenzitását nem tudta elérni, a színházhoz pedig kevés érzéke volt. Ennek és rövid életének köszönhetően Catalani zenéje a mai napig ismeretlen a nagyközönség előtt.

Manapság, bár több művét is kiadták CD-n, a La Wally egyműves szerzőjeként él a köztudatban. A zenemű minden hibája ellenére is felkeltheti a mai hallgató érdeklődését. Az operában az egyes motívumok kitüntetett használata Wagnert idézi, de a mű átkomponáltsága inkább Verdi Otelló hasonlít, nem pedig Wagner operáihoz. Ezenkívül a dallamok is félreérthetetlenül Verdit idézik. Operái mellett a zeneszerző egy misét és néhány zenekari művet is komponált.

Operái

[szerkesztés]
La Wally plakát
  • La falce 1875
  • Elda 1880
  • Dejanice 1883
  • Edmea 1886
  • Loreley 1890
  • La Wally 1892

Források

[szerkesztés]
  • Winkler Gábor: Barangolás az operák világában I., Tudomány, Bp., 2003., 257-258. o.
  • Matthew Boyden: Az opera kézikönyve, Park Könyvkiadó, Bp., 2009, 361-362. o.

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy