Reinhard Heydrich
Reinhard Heydrich | |
Reinhard Heydrich 1940-ben | |
Az RSHA igazgatója | |
Hivatali idő 1939. szeptember 27. – 1942. június 4. | |
Előd | Pozíció létrehozása |
Utód | Heinrich Himmler (ügyvezető) |
Az Interpol elnöke | |
Hivatali idő 1940. augusztus 24. – 1942. június 4. | |
Előd | Otto Steinhäusl |
Utód | Arthur Nebe |
A Cseh–Morva Protektorátus protektorhelyettese és ügyvezető protektora | |
Hivatali idő 1941. szeptember 29. – 1942. június 4. | |
Előd | Konstantin von Neurath |
Utód | Kurt Daluege (ügyvezető) |
Katonai pályafutása | |
Csatái | második világháború |
Született | 1904. március 7. Halle, Német Birodalom |
Elhunyt | 1942. június 4. (38 évesen) Prága, Cseh–Morva Protektorátus |
Sírhely | Invalidenfriedhof |
Párt | Nemzetiszocialista Német Munkáspárt |
Szülei | Elisabeth Krantz Richard Bruno Heydrich |
Házastársa | Lina von Osten |
Gyermekei | Heider Heydrich |
Foglalkozás | |
Iskolái |
|
Halál oka |
|
Díjak |
|
Reinhard Heydrich aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Reinhard Heydrich témájú médiaállományokat. |
Reinhard Heydrich (teljes nevén: Reinhard Tristan Eugen Heydrich) (Halle, 1904. március 7. – Prága, 1942. június 4.) német nemzetiszocialista politikus, SS katona. Legmagasabb rendfokozata SS-Obergruppenführer volt, 1939-től az RSHA vezetője, 1940-től az Interpol elnöke, 1941-től a Cseh–Morva Protektorátus protektorhelyettese és ügyvezető protektora volt haláláig.
Életpályája
1904. március 7-én született Halléban, a hallei konzervatórium igazgatója és egy színésznő gyermekeként. 1922-ben, 18 évesen belépett a német haditengerészet kötelékébe, ahol 9 éven át teljesített szolgálatot, de 1931-ben egy szerelmi botrány miatt le kellett szerelnie. Nem sokkal később bemutatták Himmlernek, az ő kérésére felvázolta az NSDAP hírszerző szolgálatának működési elvét. Innen már az SS-ben egyenesen vezetett útja a tábornoki rangig. A vívás és a zene mellett szenvedélye a repülés volt. Hermann Göring engedélyével időnként vadászgépén teljesített szolgálatot. 1941-42-ben a keleti fronton gyilkoló speciális alakulatokat (Einsatzgruppen) irányította. 1941-ben már az RSHA vezetőjeként a szovjet front mögött kényszerleszállást hajtott végre, de a fronton át kétnapi bolyongás után visszatért egységéhez.
Az 1942. január 20-án lefolytatott Wannseei konferencia vezetője. A megbeszélés szervezési kérdésekkel foglalkozott, magáról a „végső megoldásról” már jóval előbb döntés született. Az értekezleten Heydrich bejelentette, hogy Hitler elrendelte a zsidók „kitelepítését” keletre, ahol nagy munkacsapatokban fogják őket halálra dolgoztatni, a túlélőkkel pedig különlegesen veszélyes elemként fognak bánni. A résztvevők tudomásul vették, hogy a zsidókérdés az SS hatáskörébe tartozik. A konferencia végeredménye az Endlösung.
1942-ben kinevezték a Cseh–Morva Protektorátus vezetőjévé, de RSHA főnöki tisztségét megtartotta. Hatalma csúcsán kezében tartotta a német biztonsági szervezeteket.
Családja
A tengerésztiszt Heydrich 1930. december 6-án ismerkedett meg az akkor 18 éves Lina von Ostennel a Schleswig-holsteini Evezősök Egyesületének bálján. Heydrich első látásra beleszeretett, s a lány sem maradt közömbös iránta. „Ahogy hazaértem, már nem ugyanaz az ember voltam, mint régen. Akkor ott valami nagyon csodás dolog történt velem” – vallja meg érzéseit Lina Leben c. könyvében. Találkozásuk után négy nappal Heydrich megkérte Lina kezét, aki igent mondott. Azonban Heydrichnek már volt barátnője, akinek nem szólt a történtekről. A lány apja egy hajóépítési főtanácsos volt, aki jó viszonyt ápolt Raeder admirálissal, a hadiflotta vezetőjével. Így a haditengerészet eljárást indított Heydrich ellen, mivel a becsületkódex az esetet a házasság iránti kötelező tisztelet megsértésének vélte. Azonnal elbocsátották. Reinhard és Lina az esküvőt 1931. karácsony másnapján tartották. Heydrich a von Osten köszönhette azt, hogy megismerkedett a náci ideológiával, s hogy lehetőséget kapott az SS-be való bekerülésre. A házaspárnak négy gyermeke született:
- Klaus Heydrich (* 1933. június 17.; † 1943. október 24)
- Heider Heydrich (* 1934. december 28.)
- Silke Heydrich (* 1939. április 9.)
- Marte Heydrich (* 1942. július 23.)
Reinhard Heydrich 1942-ben merénylet áldozata lett. A férfi halála Linát állapotosan sújtotta, aki távol maradt minden szertartástól, s kit ezután a birodalom özvegyeként tiszteltek. Azonban nem csak ez volt az egyetlen tragédia a nő életében. Férje halála után egy évvel fiát, Klaust egy tehergépkocsi sodorta el.
Halála
Az BSC 1941 augusztusában kezdte megtervezni megölését. (Az angol emigrációban lévő Beneš-kormány is egyetértett, hogy Heydrich megszolgálta a halálos ítéletet.) A Toronto melletti M állomás a szükséges dokumentumokat hamisította, az X táborban pedig megteremtették annak a környezetnek a mását, amelyben a hírek szerint Heydrich élt. Kilenc férfit képeztek ki a feladatra, mindannyian szakterületük mesterei. Ellátták őket kanadai katonakönyvekkel, és megfelelő felszereléssel, hamis iratokkal, stb. A merénylet végrehajtására Jozef Gabčík és Jan Kubriš ügynököket választották ki, és segítőjük volt Valċik és Jemelik ügynökök. 1942. május 27-én Heydrich, kezében a Hitler tömeggyilkos parancsának végrehajtási terveit tartalmazó irattartóval Berlinbe indult. Előtte, mint mindig, betért hivatalába. A Jungfern-Breschen faluból a Vltava völgyében az egyik hajtűkanyarban vártak rá. Gabčík egy Sten géppisztollyal rálőtt, de a fegyver nem működött. Heydrich pisztolyt rántott, és vaktában tüzelt. Kubriš az autóra dobott egy kézigránátot. A füstfelhőből Heydrich bukkant elő, és lőni kezdett a merénylőkre. Azok elfutottak, majd jelentették az cseh ellenállás tagjainak a merénylet végrehajtását, akik egy kriptában rejtették el őket. Heydrich Prágában a Bulovka kórházban 1942. június 4-én belehalt sérüléseibe. Ezt követően a Gestapo soha nem látott méretű nyomozásba kezdett a merénylők felkutatására. Az ellenállók nem menekülhettek sorsuk elől: akadtak akik a német katonákkal vívott tűzharcban vesztették életüket, de voltak akik inkább önkézzel vetettek véget életüknek. De a Führer nem érte be a merénylők halálával: június 10-én hat nappal Heydrich halála után az Einsatzgruppen különleges képzettségű katonái betörtek a Lidice nevű bányászfaluba, ahol a férfiakat agyonlőtték, a nőket és gyerekeket pedig deportálták, a falut a földdel tették egyenlővé, megtorlásként a merényletre. Ez volt a Lidicei mészárlás.
Lásd még
Külső hivatkozások
Irodalom
- Anna Maria Sigmund: A nácik asszonyai II., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-07-8596-9
- William Stevenson: Titkos háború. (IPC könyvek ISBN 963-7930-05-1)
Hivatkozások