Székesegyház
A székesegyház (vagy katedrális, latinul: ecclesia cathedralis, olasz (duomo) és német nyelvterületen (Dom), valamint néha Magyarországon is dóm) a katolikus, ortodox és anglikán egyházakban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök (vagy érsek) trónja (görögül: καθέδρα – kathedra, azaz „trónszék”) található. Genfben katedrálisnak nevezik a Kálvin János székét őrző református templomot is. A katedrális egyházszervezeti rendszerhez kapcsolódó, lényegében rangfokozatot jelentő funkcionális fogalom. Az ilyen templom általában a püspök rezidenciájához közel áll.
A középkorban a bazilikákkal ellentétben a székesegyházak nem feltétlenül voltak a települések legnagyobb, legdíszesebb templomai. Csak a 18. századtól vált jellemzővé a monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből.
Felépítése, részei
szerkesztésA székesegyháznak nem jellemző ismérve se az építmény kora, se épülettípusa, se mérete, se stílusa; kötelező tartozéka viszont a püspök széke (trónja) és a székesegyházi vagy főszékesegyházi káptalan ülésterme.
A székesegyház főépületében a következő részeket szokás elkülöníteni:
- a püspök trónja;
- szentély a főpapok, kanonokok stallumaival (ülőpadjaival);
- templomhajó(k) a hívek befogadására.
Az elnevezés eredete
szerkesztésA katolikus egyházban a székesegyház hivatalos latin neve ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először 516-ban, a tarragonai zsinaton jelent meg. Magyar neve, a székesegyház a latin név hű fordítása. A székesegyház az a templom, ahol a püspök trónja áll, a főszékesegyház pedig az, ahol az érseké (bár az érsek is püspök). A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja. Rómában, a pápának, mint Róma püspökének, a Vatikán területén kívül is vannak székesegyházai (pl.: Santa Maria Maggiore, vagy Lateráni bazilika stb).
Az ortodox egyházakban ez az elnevezés többnyire ismeretlen, bár Magyarországon előfordul. Ott a püspöki templomot általában egyszerűen templomnak vagy nagytemplomnak nevezik. A román ortodox egyházban azonban nyugati hatásra beépült ez a fogalom a köznyelvbe. (Pl: Kolozsvár - Caterdrala Ortodoxă - ortodox katedrális. A Román Ortodox Egyház jelenlegi legnagyobb építkezési terve hivatalos nevén is a nemzeti megváltás katedrálisának felépítése Bukarestben.)
Általában a protestáns egyházak sem ismerik a székesegyház fogalmát: nincs kitüntetett címe annak a templomnak, amelynek a püspök a lelkésze. Az egyes templomokat legfeljebb méretük vagy koruk alapján különböztetik meg jelzőkkel (nagy-, kis-, ó-, új- vagy öregtemplom).
A dóm elnevezés a latin domus (ház) szóból származik. A franciában a dôme kifejezés egyúttal kupolát is jelent.
A székesegyház a katolikus egyházban
szerkesztésEgy templomot a Római Szentszék nevezhet ki katedrálissá, ha ez egyházmegye alapítása vagy egy püspöki székhelyének más városba helyezése miatt szükségessé válik. Ennek alapvető oka az, hogy a püspöki cím magában foglalja az egyházmegye székesegyházának helyt adó város nevét.
Egy új egyházmegye alapításakor a Szentszék az egyházmegye nevét adó városban a székesegyházat, a püspök trónjának helyet adó templomot is megnevezi. Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának.
Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek egyházmegyéjük megszűnése után vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy püspök trónja ma már nem áll bennük.
Olaszországban a katedrálisokat duomo-nak („dóm”) nevezik, és ez az elnevezés a katedrálishoz (cattedrale) hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban a Dom (például a kölni dóm) vagy Skandináviában Domkirke.
Magyarul a dóm jelentése szűkebb: kupolával fedett főtemplom. Magyarországon leginkább a szegedi dómot hívják így, de a budapesti Szent István-társszékesegyházat (a „bazilikát”) is gyakran nevezik Szent István-dómnak.
Társszékesegyházak
szerkesztésA társszékesegyház kettős központú egyházmegyékben (Magyarországon ilyen az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, a Szeged-Csanádi egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye) a másodrendű egyházmegyei központban található fontos épület, mely kiemelkedik a többi templom közül azzal, hogy a megyés püspöknek ott is van egy széke, de a templom ettől még nem emelkedett teljes jogú székesegyházi rangra. Társszékesegyház például a budapesti Szent István-bazilika és a kecskeméti nagytemplom is.
Előszékesegyházak
szerkesztésAz előszékesegyházak jellemzően missziós területeken, kialakulófélben lévő, egyházmegyei rangot még el nem ért egyházkormányzati egységek (például apostoli adminisztratúra) vezető templomai.
Magyarországi széktemplomok
szerkesztésRómai katolikus székesegyházak
szerkesztés
Római katolikus társszékesegyházak
szerkesztés
Görögkatolikus székesegyházak
szerkesztés
Ortodox székesegyházak
szerkesztés
Néhány ismert katedrális a világból
szerkesztés-
-
-
-
-
A lateráni főszékesegyház, a pápa címtemploma -
-
-
-
-
-
-
Helsinki székesegyház -
-
-
-
Szent Pál-katedrális, São Paulo -
Miasszonyunk-székesegyház, Brazíliaváros -
Saltai katedrális, Argentína
Források
szerkesztés
- Művészeti lexikon /Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Dóm szócikket ld. 186. o.
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 583. o. ISBN 963-9257-15-X
További információk
szerkesztés
