Székesegyház

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 8. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A székesegyház (vagy katedrális, latinul: ecclesia cathedralis, olasz (duomo) és német nyelvterületen (Dom), valamint néha Magyarországon is dóm) a katolikus, ortodox és anglikán egyházakban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök (vagy érsek) trónja (görögül: καθέδραkathedra, azaz „trónszék”) található. Genfben katedrálisnak nevezik a Kálvin János székét őrző református templomot is. A katedrális egyházszervezeti rendszerhez kapcsolódó, lényegében rangfokozatot jelentő funkcionális fogalom. Az ilyen templom általában a püspök rezidenciájához közel áll.

A középkorban a bazilikákkal ellentétben a székesegyházak nem feltétlenül voltak a települések legnagyobb, legdíszesebb templomai. Csak a 18. századtól vált jellemzővé a monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből.

Felépítése, részei

szerkesztés

A székesegyháznak nem jellemző ismérve se az építmény kora, se épülettípusa, se mérete, se stílusa; kötelező tartozéka viszont a püspök széke (trónja) és a székesegyházi vagy főszékesegyházi káptalan ülésterme.

A székesegyház főépületében a következő részeket szokás elkülöníteni:

  • a püspök trónja;
  • szentély a főpapok, kanonokok stallumaival (ülőpadjaival);
  • templomhajó(k) a hívek befogadására.

Az elnevezés eredete

szerkesztés

A katolikus egyházban a székesegyház hivatalos latin neve ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először 516-ban, a tarragonai zsinaton jelent meg. Magyar neve, a székesegyház a latin név hű fordítása. A székesegyház az a templom, ahol a püspök trónja áll, a főszékesegyház pedig az, ahol az érseké (bár az érsek is püspök). A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja. Rómában, a pápának, mint Róma püspökének, a Vatikán területén kívül is vannak székesegyházai (pl.: Santa Maria Maggiore, vagy Lateráni bazilika stb).

Az ortodox egyházakban ez az elnevezés többnyire ismeretlen, bár Magyarországon előfordul. Ott a püspöki templomot általában egyszerűen templomnak vagy nagytemplomnak nevezik. A román ortodox egyházban azonban nyugati hatásra beépült ez a fogalom a köznyelvbe. (Pl: Kolozsvár - Caterdrala Ortodoxă - ortodox katedrális. A Román Ortodox Egyház jelenlegi legnagyobb építkezési terve hivatalos nevén is a nemzeti megváltás katedrálisának felépítése Bukarestben.)

Általában a protestáns egyházak sem ismerik a székesegyház fogalmát: nincs kitüntetett címe annak a templomnak, amelynek a püspök a lelkésze. Az egyes templomokat legfeljebb méretük vagy koruk alapján különböztetik meg jelzőkkel (nagy-, kis-, ó-, új- vagy öregtemplom).

A dóm elnevezés a latin domus (ház) szóból származik. A franciában a dôme kifejezés egyúttal kupolát is jelent.

A székesegyház a katolikus egyházban

szerkesztés

Egy templomot a Római Szentszék nevezhet ki katedrálissá, ha ez egyházmegye alapítása vagy egy püspöki székhelyének más városba helyezése miatt szükségessé válik. Ennek alapvető oka az, hogy a püspöki cím magában foglalja az egyházmegye székesegyházának helyt adó város nevét.

Egy új egyházmegye alapításakor a Szentszék az egyházmegye nevét adó városban a székesegyházat, a püspök trónjának helyet adó templomot is megnevezi. Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának.

Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek egyházmegyéjük megszűnése után vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy püspök trónja ma már nem áll bennük.

Olaszországban a katedrálisokat duomo-nak („dóm”) nevezik, és ez az elnevezés a katedrálishoz (cattedrale) hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban a Dom (például a kölni dóm) vagy Skandináviában Domkirke.

Magyarul a dóm jelentése szűkebb: kupolával fedett főtemplom. Magyarországon leginkább a szegedi dómot hívják így, de a budapesti Szent István-társszékesegyházat (a „bazilikát”) is gyakran nevezik Szent István-dómnak.

Társszékesegyházak

szerkesztés

A társszékesegyház kettős központú egyházmegyékben (Magyarországon ilyen az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, a Szeged-Csanádi egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye) a másodrendű egyházmegyei központban található fontos épület, mely kiemelkedik a többi templom közül azzal, hogy a megyés püspöknek ott is van egy széke, de a templom ettől még nem emelkedett teljes jogú székesegyházi rangra. Társszékesegyház például a budapesti Szent István-bazilika és a kecskeméti nagytemplom is.

Előszékesegyházak

szerkesztés

Az előszékesegyházak jellemzően missziós területeken, kialakulófélben lévő, egyházmegyei rangot még el nem ért egyházkormányzati egységek (például apostoli adminisztratúra) vezető templomai.

Magyarországi széktemplomok

szerkesztés

Római katolikus székesegyházak

szerkesztés

Római katolikus társszékesegyházak

szerkesztés

Görögkatolikus székesegyházak

szerkesztés

Ortodox székesegyházak

szerkesztés

Néhány ismert katedrális a világból

szerkesztés
Nézd meg a székesegyház címszót a Wikiszótárban!
  • Művészeti lexikon /Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Dóm szócikket ld. 186. o.
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 583. o. ISBN 963-9257-15-X  

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesegyház témájú médiaállományokat.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy