Pilisszentkereszt

magyarországi község Pest vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 21.

Pilisszentkereszt (szlovákul: Mlynky = malmocska) község Pest vármegye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban. A község része Dobogókő. Lakóinak száma 2171 fő, ebből 415 szlovák és 46 fő német (a 2022-es népszámlálás szerint). Népszerű kirándulóhely, illetve kirándulások kiindulási pontja.

Pilisszentkereszt
Plébániatemplom
Plébániatemplom
Pilisszentkereszt címere
Pilisszentkereszt címere
Pilisszentkereszt zászlaja
Pilisszentkereszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállásközség
PolgármesterPeller Márton (független)[1]
Irányítószám2098
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség2147 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség122,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′, k. h. 18° 54′47.700000°N 18.900000°EKoordináták: é. sz. 47° 42′, k. h. 18° 54′47.700000°N 18.900000°E
Pilisszentkereszt (Pest vármegye)
Pilisszentkereszt
Pilisszentkereszt
Pozíció Pest vármegye térképén
Pilisszentkereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisszentkereszt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
A település környéke

Budapest északi határától 26 km-re, a Dunazug-hegyvidék, azon belül a Pilis és a Visegrádi-hegység határán, a a Dera-patak és a Kanyargós-patak völgyében fekszik, a Dobogó-kő és a Pilis csúcsai alatt.

Történelem

szerkesztés

A település határában található a 11. századi királyi vadászkastély, amelyet III. Béla király az általa 1184. május 27-én alapított pilisi ciszterci apátságnak adott. Gerecze Péter kezdte meg a romok feltárását 1913-ban, majd az 1960-as1970-es években Gerevich László tárta fel az apátság maradványait teljes egészében. Ebben a monostorban temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.

A helység újratelepítése Mária Terézia idején kezdődött meg. Ekkor felvidéki szlovákok, és német telepesek érkeztek ide. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt Pilisszentkereszt lett. A ma is látható barokk stílusú templom a pálos atyák vezetésével 1766-ra épült fel, és a Szent Kereszt titulust kapta. 22 méter magas tornya csak 1803-ra készült el.

1945. január 9-én több, más irányból indított sikertelen kísérlet után a németek páncélosok támogatásával megkíséreltek a szovjet csapatok által körülzárt Budapestre bejutni Esztergom irányából Pilisszentlélek–Pilisszentkereszt–Pomáz irányában. 11-én véres harcok közben elfoglalták Pilisszentkeresztet és tovább nyomultak Pomáz felé, ahol végül is Hitler parancsa visszavonulásra utasította a támadókat. A páncélos ék a támadás leállításakor 17 kilométerre közelítette meg a fővárost.

2008-ban a képviselő-testület a szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának elköltöztetéséről döntött a Szlovák Házból a szlovák iskola épületébe, ami diplomáciai vihart kavart Szlovákia és Magyarország között. Végül 2008 júniusában megállapodás született a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Szlovák Önkormányzat között Pilisi Szlovákok Központja felépítéséről, amely a magyar és a szlovák kormány támogatásával valósult meg, és 2012. október 2-án adták át Orbán Viktor és Robert Fico részvételével.[3]

 
Pilisszentkereszt, Ciszterci Apátság légi fotón
 
Pilisszentkereszt, Ciszterci Apátság légi felvételen
 
Pilisszentkereszt, Ciszterci Apátság látképe madártávlatból

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Telek Pál (független)[4]
  • 1994–1998: Havelka József (független szlovák kisebbségi)[5]
  • 1998–2002: Havelka József (független szlovák kisebbségi)[6]
  • 2002–2006: Havelka József (független szlovák kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Lendvai József János (SZPKE)[8]
  • 2010–2011: Lendvai József János (független)[9]
  • 2011–2014: Lendvai József János (független)[10]
  • 2014–2019: Peller Márton (független)[11]
  • 2019–2024: Peller Márton (független)[12]
  • 2024– : Peller Márton (független)[1]

A településen 2011. november 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és megerősítette pozícióját.[10]

Népesség

szerkesztés

Lakóinak száma 2259, a 2011-es népszámlálás szerint, ebből 547 lakos (24,2%) szlovák, 77 fő német.

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 19,1% szlováknak, 2,1% németnek, 0,3% szerbnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek és románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,2% volt római katolikus, 4,9% református, 0,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,1% izraelita, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[14]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2193
2167
2127
2206
2194
2181
2147
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

Infrastruktúra

szerkesztés

Közlekedés

szerkesztés

Budapest felől Pomázon, Esztergomból Pilisszentléleken keresztül közelíthető meg, mindkét irányból az 1111-es úton. A főváros felől megközelíthető még Pilisvörösváron és Pilisszántón keresztül is a 11 108-as úton. A szintén Pilisszentkereszthez tartozó Dobogó-kőre a 11 115-ös út vezet.

Látnivalók

szerkesztés
 
A romok légifotója
  1. a b Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Pilisszentkereszten találkozik Orbán és Fico (magyar nyelven). Index, 2012. október 2. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  4. Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  6. Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. a b c Pilisszentkereszt települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  12. Pilisszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  13. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  14. Pilisszentkereszt Helységnévtár

További információk

szerkesztés

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy