Cliff Robertson

amerikai színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 22.

Clifford Parker "Cliff" Robertson III (La Jolla, Kalifornia, 1923. szeptember 9.Stony Brook, New York, 2011. szeptember 10.) Oscar-díjas amerikai színész.

Cliff Robertson
SzületettClifford Parker Robertson III
1923. szeptember 9.[1][2][3][4][5]
La Jolla, Kalifornia
Elhunyt2011. szeptember 10. (88 évesen)[6][2][3][4][5]
Stony Brook, New York
Állampolgárságaamerikai
Házastársa
Gyermekeikét gyermek:
  • Stephanie Robertson
  • Heather Robertson
SzüleiAudrey Winningham
Clifford Parker Robertson II
Foglalkozásafilmszínész
Iskolái
Kitüntetései
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Theatre World Award (1957)[8]
  • Emmy-díj a legjobb férfi főszereplőnek (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) (1966)
  • Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek (1969)
  • National Aviation Hall of Fame (2006)[9]
Színészi pályafutása
Aktív évek1943–2007
Műfajokwestern
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb férfi főszereplő
Charly – Virágot Algernonnak (1969)
Emmy-díjak
Legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm)
Bob Hope Presents the Chrysler Theatre (1966)

A Wikimédia Commons tartalmaz Cliff Robertson témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Utolsó filmszerepét 2007-ben, a Pókember-trilógia harmadik részében játszotta, amelyben Ben Parkert formálta meg.

Élete és pályája

szerkesztés

Robertson 1923. szeptember 9-én született a kaliforniai La Jollában. Apja a texasi születésű Clifford Parker Robertson, Jr. (1902-1968), anyja Audrey Olga Willingham (1903-1925). A szülei hamar elváltak. Anyja 21 éves korában meghalt hashártyagyulladás következtében, Texasban. Így az anyai nagyanyjához, Mary Eleanor "Eleonora" Willinghamhoz került (1875-1957), Kaliforniába, ahol ő és az apja csak ritkán látták egymást. 1941-ben diplomázott a La Jolla Highi Iskolában, ahol ő volt az úgynevezett "The Walking Phoenix". A második világháború idején az Egyesült Államokban, az Egyesült Államok kereskedelmi flottájánál szolgált. Ezt követően az Antioch College-ben tanult, Ohioban, ahol rövid ideig újságíróként dolgozott.

Pályáját az 1940-es évek elején kezdte. Először New York-i színpadi szerepekkel, majd később a filmes munkákkal folytatta. A filmes áttörést az 1963-as PT 109 c. film hozta el számára, amelyben a fiatal John Fitzgerald Kennedyt formálhatta meg, mert Warren Beatty visszautasította a szerepet. Párhuzamosan játszott további tévé- és mozifilmekben. Legjelentősebb főszerepéért, amit az 1968-as Charly – Virágot Algernonnak c. filmben nyújtott, elnyerte a legjobb férfi alakításnak járó Oscar-díjat.

Robertson kétszer is kipróbálta magát rendezőként, az 1971-es R.W. Coop, A rodeó királyával és az 1980-as The Pilot c. filmekben, amelyeknek a főszereplője is volt egyben. Emlékezetes filmjei közé tartozik A Keselyű három napja és Brian de Palma Megszállottságának a főszerepe is. Később szerepelt a Reneszánsz emberben, és a Menekülés Los Angelesből c. filmekben.

Majd a 2000-es években pedig Sam Raimi 3 részes Pókember-filmjében is szerepelt mint, Ben Parker, aki a főszereplő Peter Parker bácsikáját alakította. A film 1. része szerint meghal egy gyilkosságban, de a film 2. és a 3. részében is feltűnik, mint ritkán megjelenő mellékszereplő, Peter emlékében. A 2007-es Pókember 3. c. film volt a legutolsó filmes munkája. Ezután véglegesen visszavonult a filmes pályától.

Columbia Pictures-féle botránya

szerkesztés

1977-ben, Robertson, annak ellenére, hogy nem végzett el semmilyen munkát, kapott egy 10.000 dolláros csekket, amelyen felfedezte, a saját aláírásán, a hamisításra utaló jeleket. Ezért egy teljes vizsgálatot indított ez ügyben. És rájött, hogy a Columbia Pictures akkori vezetője David Begelman volt a hamisító. Továbbá, kiderült a vezetőről, hogy már nem ez volt az első ilyen hollywoodi botránya az 1970-es évek idején. Ennek eredményeként a vezetőt sikkasztásért megvádolták. Emiatt később ki rúgták a Columbia Picturestől, mivel még két hamisított csekket találtak nála (összesen 60.000 dollárt), majd elítélték. Robertson ezek után néhány évig nem játszhatott hollywoodi filmekben, mert a producerek feketelistára tették, mivel nem vették jó néven, hogy ő és a felesége az ügyről beszélt a sajtónak.[10]

Magánélete

szerkesztés

1957-ben házasodott először, amikor feleségül vette Cynthia Stone színésznőt, aki Jack Lemmon színész felesége volt. És akitől született egy fia Chris Lemmon, aki Robertson mostohafia volt. Mielőtt elvált volna 1959-ben, született egy lánya, Stephanie.

1966-ban nősült meg újra, amikor is feleségül vette Dina Merrill színésznőt, akitől született egy fia, Stanley M. Rumbough, Jr. és egy lánya, Heather (1969-2007). Ez a házasság több mint 20 évig tartott. Azután 1989-ben végérvényesen elváltak.

Az egyik fő hobbija a repülés volt.

2011. szeptember 10-én természetes halállal halt meg, Stony Brook, New Yorkban. Mindössze egy nappal a 88. születésnapja után. Halála után elhamvasztották.

Filmográfia

szerkesztés
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. http://latimesblogs.latimes.com/movies/2011/09/oscar-winning-actor-cliff-robertson-dies-at-88.html
  7. a b p70294.htm#i702940, 2020. augusztus 7.
  8. http://www.theatreworldawards.org/past-recipients.html
  9. clifford-cliff-parker-robertson-iii
  10. Cliff Robertson”, The Telegraph , 2011. szeptember 11. 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cliff Robertson című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Cliff Robertson témájú médiaállományokat.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy