Property Value
dbo:PopulatedPlace/area
  • 1.71252E7
dbo:abstract
  • Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (Oroszországi SZSZSZK vagy OSZSZSZK; oroszul: Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика; másként Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, OSZFSZK, Oroszországi Szovjetköztársaság, Oroszországi Föderáció, Szovjet-Oroszország vagy egyszerűen Oroszország) a leghosszabb ideig fennállt kommunista állam volt. 1917 és 1922 között független, majd a Szovjetunió legnagyobb és legnépesebb tagállama 1991-ig. 1990 és 1991 között az Oroszországban hozott törvények elsőbbséget élveztek, mint a Szovjetunióban hozottak. A fentebb említett ok miatt az utolsó két évben igen nehéz volt a végrehajtó és az ítélkező hatalom működése. Az Oroszországi SZSZSZK területén 1989 végén 16 kisebb-nagyobb autonóm köztársaság, 5 autonóm terület, 10 autonóm körzet, 6 határterület és 49 terület. A legnagyobb etnikai csoportot az oroszok alkották. Az Oroszországi SZSZSZK fővárosa Moszkva volt, jelentős városai voltak még Leningrád, Novoszibirszk, Jekatyerinburg, Nyizsnyij Novgorod, Kazán és Ufa.Az Oroszországi SZSZSZK gazdasága a nehéziparra koncentrálódott, a Szovjetunió áramtermelésének több mint 60%-át adta. 1961-re a világ harmadik legnagyobb kőolajtermelő nagyhatalma lett, köszönhetően az új Volga-uráli és szibériaiolajmezők felfedezésének. Termelésében csupán az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia előzték meg. 1974-ben 475 felsőoktatási intézmény működött az országban, ahol 23 941 000 diák 47 nyelven tanulhatott. A területileg szervezett közegészségügyi szolgáltatások hálózata egészségügyi ellátást biztosított. 1985 után, a Gorbacsov-féle "peresztrojka" kormányzás alatt az ország gazdaságát sikerült talpra állítani, amely az 1970-es évek vége óta, Leonyid Brezsnyev kormányzása alatt a stagnálás jeleit tudta csak kimutatni. Az Oroszországi Szovjetköztársaság 1917. november 7-én (régi naptár szerint október 25-én), az októberi forradalom alatt jött létre, mint szuverén állam és a világ első, kommunista ideológiájú szocialista köztársasága. Az első alkotmány 1918-ban adták ki. 1922-ben, az Orosz SZSZSZK, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK megalapították a Szovjetuniót. Az 1977-es szovjet alkotmány kimondja, hogy "a tagköztársaságok szuverén [...] államok, amelyek egyesültek [...] a Szovjetunióban" és "minden tagköztársaságnak joga van következmények nélkül kiválni az Unióból". 1990. június 12-én a Népbiztosok Kongresszusa elfogadta az állami szuverenitás nyilatkozatát, meghatározták a hatalmi ágak szétválasztását (a szovjet kormányzási forma helyett), létrehozták az orosz állampolgárságot és utat nyitottak a szovjetunióból való kiválásra. 1991. június 12-én Borisz Jelcint (1931–2007) választották meg az Oroszországi Föderáció első elnökének. Az 1991-es augusztusi puccs volt az utolsó lépés a Szovjetunió megszűnését illetően. 1991. december 8-án, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország államfői aláírták a Szovjetunió megszüntetéséről szóló nyilatkozatot. A megszűnést az a három utódállam kiáltotta ki, amelyek eredetileg alapító tagköztársaságok voltak (a Kaukázusontúli SZSZSZK 1936-ban megszűnt, a helyén létrejött Grúz, Örmény és Azerbajdzsáni SZSZK nem lettek hivatalos alapító tagköztársaságok), helyette létrehozták a Független Államok Közösségét (FÁK). 1991. december 12-én a Legfelsőbb Szovjet (az Oroszországi SZSZSZK parlamentje) is elfogadta a döntést. Ugyanekkor az Oroszországi SZSZSZK hatályon kívül helyezte a Szovjetunió létrehozásáról szóló szerződést és de facto kikiáltotta Oroszország függetlenségét a Szovjetuniótól és megszakította a kapcsolatot a többi szovjet szocialista köztársasággal. 1991. december 25-én Gorbacsov, mint a Szovjetunió elnökének (és a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárának), lemondását követően az Orosz SZSZSZK-t átnevezték Oroszországi Föderációvá, amivel Borisz Jelcin ismét létrehozott egy független Oroszországot. Éjfélkor levonták a Szovjetunió zászlaját a moszkvai Kreml tornyairól, másnap, december 26-án formálisan is megszűnt a Szovjetunió. A Legfelsőbb Szovjet, amely akkor a Szovjet parlament egyetlen működő kamarája volt (a másik kamara, a Szovjetek Uniója már akkor elveszítette működési lehetőségét, amikor a kiváló tagköztársaságok visszahívták képviselőik többségét) felfüggesztette a működését. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország bejelentette, hogy átveszi a felbomlott központi szovjet kormány jogait és kötelezettségeit, ideértve az ENSZ-tagságot és a Biztonsági Tanácsban való állandó tagságot, de eredetileg nem kívánta átvenni a Szovjetunió külföldi adósságait és eszközeit (az egykori A Szovjet Vörös Hadsereg és a nukleáris fegyverek a kormány kezében maradtak. Az 1978-as orosz alkotmányt többször módosították, hogy tükrözze a demokráciára, a magántulajdonra és a piacgazdaságra való áttérést. Az alkotmányos válság után 1993. december 25-én hatályba lépő új orosz alkotmány teljesen eltörölte a szovjet kormányzati formát, és azt egy félig elnöki rendszerrel váltotta fel. (hu)
  • Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (Oroszországi SZSZSZK vagy OSZSZSZK; oroszul: Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика; másként Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, OSZFSZK, Oroszországi Szovjetköztársaság, Oroszországi Föderáció, Szovjet-Oroszország vagy egyszerűen Oroszország) a leghosszabb ideig fennállt kommunista állam volt. 1917 és 1922 között független, majd a Szovjetunió legnagyobb és legnépesebb tagállama 1991-ig. 1990 és 1991 között az Oroszországban hozott törvények elsőbbséget élveztek, mint a Szovjetunióban hozottak. A fentebb említett ok miatt az utolsó két évben igen nehéz volt a végrehajtó és az ítélkező hatalom működése. Az Oroszországi SZSZSZK területén 1989 végén 16 kisebb-nagyobb autonóm köztársaság, 5 autonóm terület, 10 autonóm körzet, 6 határterület és 49 terület. A legnagyobb etnikai csoportot az oroszok alkották. Az Oroszországi SZSZSZK fővárosa Moszkva volt, jelentős városai voltak még Leningrád, Novoszibirszk, Jekatyerinburg, Nyizsnyij Novgorod, Kazán és Ufa.Az Oroszországi SZSZSZK gazdasága a nehéziparra koncentrálódott, a Szovjetunió áramtermelésének több mint 60%-át adta. 1961-re a világ harmadik legnagyobb kőolajtermelő nagyhatalma lett, köszönhetően az új Volga-uráli és szibériaiolajmezők felfedezésének. Termelésében csupán az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia előzték meg. 1974-ben 475 felsőoktatási intézmény működött az országban, ahol 23 941 000 diák 47 nyelven tanulhatott. A területileg szervezett közegészségügyi szolgáltatások hálózata egészségügyi ellátást biztosított. 1985 után, a Gorbacsov-féle "peresztrojka" kormányzás alatt az ország gazdaságát sikerült talpra állítani, amely az 1970-es évek vége óta, Leonyid Brezsnyev kormányzása alatt a stagnálás jeleit tudta csak kimutatni. Az Oroszországi Szovjetköztársaság 1917. november 7-én (régi naptár szerint október 25-én), az októberi forradalom alatt jött létre, mint szuverén állam és a világ első, kommunista ideológiájú szocialista köztársasága. Az első alkotmány 1918-ban adták ki. 1922-ben, az Orosz SZSZSZK, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK megalapították a Szovjetuniót. Az 1977-es szovjet alkotmány kimondja, hogy "a tagköztársaságok szuverén [...] államok, amelyek egyesültek [...] a Szovjetunióban" és "minden tagköztársaságnak joga van következmények nélkül kiválni az Unióból". 1990. június 12-én a Népbiztosok Kongresszusa elfogadta az állami szuverenitás nyilatkozatát, meghatározták a hatalmi ágak szétválasztását (a szovjet kormányzási forma helyett), létrehozták az orosz állampolgárságot és utat nyitottak a szovjetunióból való kiválásra. 1991. június 12-én Borisz Jelcint (1931–2007) választották meg az Oroszországi Föderáció első elnökének. Az 1991-es augusztusi puccs volt az utolsó lépés a Szovjetunió megszűnését illetően. 1991. december 8-án, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország államfői aláírták a Szovjetunió megszüntetéséről szóló nyilatkozatot. A megszűnést az a három utódállam kiáltotta ki, amelyek eredetileg alapító tagköztársaságok voltak (a Kaukázusontúli SZSZSZK 1936-ban megszűnt, a helyén létrejött Grúz, Örmény és Azerbajdzsáni SZSZK nem lettek hivatalos alapító tagköztársaságok), helyette létrehozták a Független Államok Közösségét (FÁK). 1991. december 12-én a Legfelsőbb Szovjet (az Oroszországi SZSZSZK parlamentje) is elfogadta a döntést. Ugyanekkor az Oroszországi SZSZSZK hatályon kívül helyezte a Szovjetunió létrehozásáról szóló szerződést és de facto kikiáltotta Oroszország függetlenségét a Szovjetuniótól és megszakította a kapcsolatot a többi szovjet szocialista köztársasággal. 1991. december 25-én Gorbacsov, mint a Szovjetunió elnökének (és a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárának), lemondását követően az Orosz SZSZSZK-t átnevezték Oroszországi Föderációvá, amivel Borisz Jelcin ismét létrehozott egy független Oroszországot. Éjfélkor levonták a Szovjetunió zászlaját a moszkvai Kreml tornyairól, másnap, december 26-án formálisan is megszűnt a Szovjetunió. A Legfelsőbb Szovjet, amely akkor a Szovjet parlament egyetlen működő kamarája volt (a másik kamara, a Szovjetek Uniója már akkor elveszítette működési lehetőségét, amikor a kiváló tagköztársaságok visszahívták képviselőik többségét) felfüggesztette a működését. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország bejelentette, hogy átveszi a felbomlott központi szovjet kormány jogait és kötelezettségeit, ideértve az ENSZ-tagságot és a Biztonsági Tanácsban való állandó tagságot, de eredetileg nem kívánta átvenni a Szovjetunió külföldi adósságait és eszközeit (az egykori A Szovjet Vörös Hadsereg és a nukleáris fegyverek a kormány kezében maradtak. Az 1978-as orosz alkotmányt többször módosították, hogy tükrözze a demokráciára, a magántulajdonra és a piacgazdaságra való áttérést. Az alkotmányos válság után 1993. december 25-én hatályba lépő új orosz alkotmány teljesen eltörölte a szovjet kormányzati formát, és azt egy félig elnöki rendszerrel váltotta fel. (hu)
dbo:anthem
dbo:area
  • 17125200000000.000000 (xsd:double)
dbo:capital
dbo:currency
dbo:foundingYear
  • 0007-01-01 (xsd:gYear)
dbo:motto
  • Világ proletárjai, egyesüljetek!
dbo:populationTotal
  • 147000000 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageID
  • 1583202 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 47251 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23801399 (xsd:integer)
prop-hu:beszéltNyelvek
  • orosz, autonómiák nyelvei (hu)
  • orosz, autonómiák nyelvei (hu)
prop-hu:címer
  • Coat_of_arms_of_the_Russian_Soviet_Federative_Socialist_Republic.svg (hu)
  • Coat_of_arms_of_the_Russian_Soviet_Federative_Socialist_Republic.svg (hu)
prop-hu:címerSzócikke
  • Oroszország címere (hu)
  • Oroszország címere (hu)
prop-hu:előd
  • Orosz Köztársaság (hu)
  • Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság (hu)
  • Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság (hu)
  • Tuvai Népköztársaság (hu)
  • Távol-Keleti Köztársaság (hu)
  • Orosz Köztársaság (hu)
  • Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság (hu)
  • Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság (hu)
  • Tuvai Népköztársaság (hu)
  • Távol-Keleti Köztársaság (hu)
prop-hu:előd1Zászló
  • Flag of Russia.svg (hu)
  • Flag of Russia.svg (hu)
prop-hu:előd2Zászló
  • Flag_of_Russia_.svg (hu)
  • Flag_of_Russia_.svg (hu)
prop-hu:előd3Zászló
  • Flag_of_the_Far_Eastern_Republic.svg (hu)
  • Flag_of_the_Far_Eastern_Republic.svg (hu)
prop-hu:előd4Zászló
  • Flag_of_the_Tuvan_People%27s_Republic_.svg (hu)
  • Flag_of_the_Tuvan_People%27s_Republic_.svg (hu)
prop-hu:előd5Zászló
  • Flag_of_the_Karelo-Finnish_SSR.svg (hu)
  • Flag_of_the_Karelo-Finnish_SSR.svg (hu)
prop-hu:főváros
  • Moszkva (hu)
  • Moszkva (hu)
prop-hu:himnusz
  • Internacionálé , (hu)
  • Szovjet himnusz (hu)
  • Internacionálé , (hu)
  • Szovjet himnusz (hu)
prop-hu:hivatalosNyelvek
  • orosz, autonómiák nyelvei (hu)
  • orosz, autonómiák nyelvei (hu)
prop-hu:megalakulásÉve
  • --11-07
prop-hu:megnevezése
  • Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság (hu)
  • Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság (hu)
prop-hu:megszűnésÉve
  • --12-26
prop-hu:mottó
prop-hu:népesség
  • 147000000 (xsd:integer)
prop-hu:pénznem
prop-hu:sajátNév
  • Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика (hu)
  • Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика (hu)
prop-hu:terület
  • 1.71252E7
prop-hu:térkép
  • Soviet_Union_-_Russian_SFSR.svg (hu)
  • Soviet_Union_-_Russian_SFSR.svg (hu)
prop-hu:térképaláírás
  • Az Oroszországi SZSZSZK területe a Szovjetunión belül 1956-tól 1991-ig (hu)
  • Az Oroszországi SZSZSZK területe a Szovjetunión belül 1956-tól 1991-ig (hu)
prop-hu:törvényhozás
  • Legfelsőbb Tanács (hu)
  • Legfelsőbb Tanács (hu)
prop-hu:utód
  • Szovjetunió (hu)
  • Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság (hu)
  • Icskeriai Csecsen köztársaság (hu)
  • Oroszországi Föderáció (hu)
  • Szovjetunió (hu)
  • Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság (hu)
  • Icskeriai Csecsen köztársaság (hu)
  • Oroszországi Föderáció (hu)
prop-hu:utód1Zászló
  • Flag of the Soviet Union .svg (hu)
  • Flag of the Soviet Union .svg (hu)
prop-hu:utód2Zászló
  • Flag of the Karelo-Finnish SSR .svg (hu)
  • Flag of the Karelo-Finnish SSR .svg (hu)
prop-hu:utód3Zászló
  • Flag_of_Chechen_Republic_of_Ichkeria.svg (hu)
  • Flag_of_Chechen_Republic_of_Ichkeria.svg (hu)
prop-hu:utód4Zászló
  • Flag_of_Russia_.svg (hu)
  • Flag_of_Russia_.svg (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:zászló
  • Flag_of_the_Russian_Soviet_Federative_Socialist_Republic.svg (hu)
  • Flag_of_the_Russian_Soviet_Federative_Socialist_Republic.svg (hu)
prop-hu:zászlóSzócikke
  • Oroszország zászlaja (hu)
  • Oroszország zászlaja (hu)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (hu)
  • Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:deathPlace of
is dbo:sourceCountry of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:születésiHely of
is prop-hu:születésiOrszág of
is prop-hu:születésiVáros of
is foaf:primaryTopic of
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy