Falu Tamás
Falu Tamás | |
Az 1910-es években (Székely Aladár felvétele) | |
Született | Markbreiter Lajos 1881. november 10. Kiskunfélegyháza |
Elhunyt | 1977. július 13. (95 évesen) Ócsa |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Falu Tamás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Falu Tamás (született Markbreiter Lajos, 1898-tól Balassa Lajos,[1] 1911-ben vette fel a Falu Tamás nevet) (Kiskunfélegyháza, 1881. november 10.[2] — Ócsa, 1977. július 13.) magyar jogász, költő és regényíró. Sógora Bér Dezső festő, grafikus.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Markbreiter Adolf kereskedő és Fuchs Laura fia.[2] Kecskeméten érettségizett, felsőfokú tanulmányokat a Budapesti Tudományegyetem jogtudományi karán folytatott. 1907-ben ügyvédi vizsgát tett. Monoron helyezkedett el közjegyző-helyettesi állásba, majd 1918-tól Nagyrőcén ő lett a közjegyző, a vesztes háború után 1922-ben Nagyrőcéről kiutasította a csehszlovák hatóság. A csonka ország határain belül 1924-től az ócsai járásban nyerte el a közjegyzői állást, nyugdíjba vonulásáig ezt az állást töltötte be.
Már jogász hallgató korában érdekelte az irodalom, humoros írásai jelentek meg Az Üstökös és a Borsszem Jankó című korabeli élclapokban. Költemények címen 1900-ban publikálta első verses kötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg, ezeket még Balassa Lajos néven jegyezte. Kiss József fedezte fel Balassa írói tehetségét, s verseit gyakran közölte A Hét c. lapban, ettől kezdve a Hétben változtatta nevét Falu Tamásra, s a továbbiakban szépirodalmi műveit ezen a néven jegyezte.
Házastársa Bér Jolán polgári iskolai tanárnő volt, Behr Mór és Pirnitzer Zsófia lánya, akivel 1907. augusztus 18-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[3] Szeretetben, megbecsülésben éltek, sokat utaztak együtt.
1914-1940-ig az Új Időkben is publikált, 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugat c. folyóiratnak. Napilapokba is publikált, például tárcáit a Pesti Hírlap közölte vasárnaponként. Mintegy kilenc verskötete és tíz regénykötete került nyomdába még életében. Írásaiban a falu és a kisváros eseményeiről számolt be, ezzel kapcsolatos érzéseit, gondolatait öntötte formába. A vidék békéjét és csendjét nagyon kedvelte.
Mécses és Alázatosság című verseit Tarnay Lajos zenésítette meg 1930 körül.[4]
Ócsán érte a halál, az ócsai temetőben helyezték örök nyugalomra.
Emlékezete
[szerkesztés]A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban emlékkiállítást tartottak a tiszteletére 1981. október 11-től 1982. január 31-ig. A kiállítást Fazekas István rendezte Zalatnai Pál közreműködésével, illusztrált tájékoztató füzetet jelentettek meg az eseménnyel összefüggésben.[5]
Művei (válogatás)
[szerkesztés]Versek
[szerkesztés]- Költemények (Budapest, 1900)
- Csipke (Budapest, 1917)
- A lélek mindenütt kihajt (Budapest, 1924)
- Évek illata (Budapest, 1929)
- A délutánból este lesz (Budapest, 1935)
- Kikötő (Budapest, 1941)
- Térzene (Budapest, 1948)
- Téli kikötő (Budapest, 1967)
- Vidéki állomások: összegyűjtött versek[6] (Budapest, 1974)
Regények
[szerkesztés]- Hajnali mise (Budapest, 1905)
- Majális (Budapest, 1913)
- Küszöb (Budapest, 1920)
- Kicsinyesek (Berlin, 1926)
- Nyolcvanas évek (Budapest, 1927)
- Jánoska (Budapest, 1929)
- A halottak is élnek (Budapest, 1931)
- Öregek (Budapest, 1932)
- Tiszta víz (Budapest, 1938)
- Járásbíróék (Budapest, 1941)
Novellák
[szerkesztés]- Három novella a gyorsírásról (Budapest, 1940)
Társasági tagság
[szerkesztés]Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Az Athenaeum regénypályázatának nyertese Küszöb c. regényével (1920)
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1966)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1971)[7]
- Ócsa nagyközség díszpolgára (2001)
Irodalom
[szerkesztés]- Sin Edit, G.: Falu Tamás : (1881-1977). Szentendre, 1981. (Ser. Pest Megyei Téka. 1.) ISBN 963-01-3382-2
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 73618/1898. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 1231. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 95. oldal 56. sor
- ↑ a b Születési bejegyzése a kiskunfélegyházai izraelita hitközség születési akv. 20/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 980/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Tarnay Lajos: Új dalok. 6. [Kotta]. Budapest : Bárd, 1930. 1- db partitúra Vaszy Viktor hagyatékából: 1. Ajánlás / Reichard Piroska verse. - 2. Mécses / Falu Tamás verse. - 3. Tiszapart / Szép Ernő verse. - 4. Alázatosság / Falu Tamás verse. - 5. Idők fordulásában való bizakodásunk éneke. Lelőhely: Somogyi-könyvtár, Szeged.
- ↑ Falu Tamás emlékkiállítás a Kiskun Múzeumban : [1981. október 11-től 1982. január 31-ig] / [rendezte Fazekas István Zalatnai Pál közreműködésével]. Kiskunfélegyháza, 1981. ISBN 963-01-3575-2
- ↑ Szerkesztette, utószót írta Csanádi Imre.
- ↑ Magyar Közlöny, 1971. november 13. (86. szám)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 550. o. ISBN 963-05-6804-7