Ugrás a tartalomhoz

„Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→Története: ha valaki megmagyarázza, mit jelent, hogy "ahol ... a világon a legtöbb gabonát termelték", az írja majd be ide (forrással)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
 
(15 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Történelmi ország infobox
{{Történelmi ország infobox
| megnevezése = Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
| megnevezése = Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
5. sor: 6. sor:
| előd 1 = Ukrán Népköztársaság
| előd 1 = Ukrán Népköztársaság
| előd 1 zászló = Flag of the Ukranian State.svg
| előd 1 zászló = Flag of the Ukranian State.svg
| előd 2 = Ukrajnai Birodalmi Kormányzóság
| előd 2 =
| előd 2 zászló = Flag of the German Reich (1935–1945).svg
| előd 2 zászló =
| utód 1 = Ukrajna
| utód 1 = Ukrajna
| utód 1 zászló = Flag of Ukraine.svg
| utód 1 zászló = Flag of Ukraine.svg
| utód 2 = Ukrajnai Birodalmi Kormányzóság
| utód 2 =
| utód 2 zászló = Flag of the German Reich (1935–1945).svg
| utód 2 zászló =
| megalakulás éve = 1919. március 10.
| megalakulás éve = 1919. március 10.
| megszűnés éve = 1991. december 1.
| megszűnés éve = 1991. december 1.
21. sor: 22. sor:
| térképméret =
| térképméret =
| térképaláírás =
| térképaláírás =
| főváros = [[Harkov]] (1919–1934)<br>[[Kijev]] (1934–1991)
| főváros = [[Harkiv (település)|Harkov]] (1919–1934)<br>[[Kijev]] (1934–1991)
| terület = 603700
| terület = 603700
| népesség =
| népesség =
39. sor: 40. sor:
| törvényhozás = Legfelsőbb Tanács
| törvényhozás = Legfelsőbb Tanács
}}
}}
Az '''Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság''', röviden '''Ukrán SZSZK''' ([[ukrán nyelv|ukránul]]: ''УРСР – Українська Радянська Соціалістична Республіка''; [[orosz nyelv|oroszul]]: ''УССР – Украинская Советская Социалистическая Республика'') a [[Szovjetunió]] tagállama volt [[1922]]–[[1991]] között.
Az '''Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság''', röviden '''Ukrán SZSZK''' ([[ukrán nyelv|ukránul]]: ''УРСР – Українська Радянська Соціалістична Республіка''; [[orosz nyelv|oroszul]]: ''УССР – Украинская Советская Социалистическая Республика'') a [[Szovjetunió]] egyik tagállama volt [[1922]]–[[1991]] között.


Északon a [[Belorusz SZSZK]], északkeleten és keleten az [[Oroszországi SZSZSZK]], délnyugaton a [[Moldovai SZSZK]] és [[Románia]], nyugaton [[Magyarország]], [[Csehszlovákia]] és [[Lengyelország]] határolta. Délen a [[Fekete-tenger|Fekete-]] és az [[Azovi-tenger]] határolta. Fővárosa [[Kijev]] volt. Az 1960-as évektől közigazgatásilag 25 területből és 2 területi jogú városból állt.
Északon a [[Belorusz SZSZK]], északkeleten és keleten az [[Oroszországi SZSZSZK]], délnyugaton a [[Moldáv SZSZK]] és [[Románia]], nyugaton [[Magyarország]], [[Csehszlovákia]] és [[Lengyelország]], délen a [[Fekete-tenger|Fekete-]] és az [[Azovi-tenger]] határolta. Fővárosa előbb [[Harkiv (település)|Harkov]], majd 1934-től [[Kijev]] volt. Az 1960-as évektől közigazgatásilag 25 területből és 2 területi jogú városból állt.


== Története ==
== Története ==
Az [[Orosz Birodalom]] széthullása idején, [[1917]] végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet [[1920]]-ra a [[Vörös Hadsereg]] elfoglalt, így [[1922]]-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a [[Szovjetunió]] egyik alapító tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött [[Lengyelország]] részévé váltak. A [[Magyarország]]tól elcsatolt [[Kárpátalja]] ugyanakkor [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] került.
Az [[Orosz Birodalom]] széthullása idején, [[1917]] végén megalakult az első ukrán állam, az [[Ukrán Népköztársaság]], amelyet [[1920]]-ra a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] elfoglalt, így [[1922]]-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a [[Szovjetunió]] egyik alapító tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött [[Lengyelország]] részévé váltak. A [[Magyarország]]tól elcsatolt [[Kárpátalja]] ugyanakkor [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] került.


A [[kollektivizálás]] csúcsán, 1932–1933-ban mintegy 3,5–4 millió ember halt meg a Szovjetunió más tájaira is kiterjedő, ukránul [[holodomor]]nak nevezett éhínség miatt az országban.
A [[kollektivizálás]] csúcsán, 1932–1933-ban mintegy 3,5–4 millió ember halt meg a Szovjetunió egészére (nemcsak Ukrajnára!) kiterjedő, ukránul [[holodomor]]nak nevezett éhínség során az országban.


A [[második világháború]] kitörésekor, [[1939]]-ben a [[Szovjetunió]] megszállta [[Lengyelország]] keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. [[1941]]-től a [[Barbarossa hadművelet]] szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a [[Vörös Hadsereg|szovjetek]] [[1942]] és [[1944]] között tartó támadásáig. [[1945]]. [[február 4.|február 4]]-[[február 11.|11]] között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a [[második világháború]] utáni rendezés egyik találkozója, a [[jaltai konferencia]]. A háború lezártával [[Lengyelország]] délkeleti része és [[Kárpátalja]] is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve [[1954]]-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól hozzá csatolták a [[Krím-félsziget]]et.
A [[második világháború]] kitörésekor, [[1939]]-ben a [[Szovjetunió]] megszállta [[Lengyelország]] keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. [[1941]]-től a [[Barbarossa hadművelet]] szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjetek]] [[1942]] és [[1944]] között tartó támadásáig. [[1945]]. [[február 4.|február 4]]-[[február 11.|11]] között a később Ukrajnához csatolt Jaltán került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a [[második világháború]] utáni rendezés egyik találkozója, a [[jaltai konferencia]]. A háború lezártával [[Lengyelország]] délkeleti része és [[Kárpátalja]] is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve [[1954]]-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól hozzá csatolták a [[Krím]] félszigetet.


Az Ukrán SZSZK (a Belorusz SZSZK-val együtt) önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.
Az Ukrán SZSZK (a Belorusz SZSZK-val együtt) önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.
56. sor: 57. sor:
''Ukrajna'' [[1991]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy [[december 1.|december 1-jén]] megtartott választáson az ukránok többsége támogatott.
''Ukrajna'' [[1991]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy [[december 1.|december 1-jén]] megtartott választáson az ukránok többsége támogatott.


== Lásd még ==
== Zászlaja ==
<gallery>
Flag of Ukrainian SSR (1919-1929).svg|Az USZSZK zászlaja 1919 és 1929 között
Flag of Ukrainian SSR (1929-1937).svg|Az USZSZK zászlaja 1929 és 1937 között
Flag of Ukrainian SSR (1937-1949).svg|Az USZSZK zászlaja 1937 és 1949 között
Flag of the Ukrainian Soviet Socialist Republic (early variant).svg|Az USZSZK zászlaja 1949 és 1955 között
Flag of Ukrainian SSR.svg|Az USZSZK zászlaja 1955 és 1991 között
</gallery>

==További információk==
{{CitLib|szerző=Dolmányos István |cím=A Szovjetunió története II. |alcím=1917-1961 |hely=Budapest |kiadó=ELTE BTK (egyetemi jegyzet) |év=1965 }}

== Kapcsolódó szócikk ==
* [[Ukrajna története#Ukrajna a Szovjetunión belül|Ukrajna a Szovjetunión belül]]
* [[Ukrajna története#Ukrajna a Szovjetunión belül|Ukrajna a Szovjetunión belül]]
{{Szovjetunió tagállamai}}
{{Szovjetunió tagállamai}}
{{Ukrajna története}}
{{Ukrajna története}}
{{Nemzetközi katalógusok}}


[[Kategória:Ukrajna történelme]]
[[Kategória:Ukrajna történelme]]

A lap jelenlegi, 2023. augusztus 4., 14:22-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Українська Радянська Соціалістична Республіка
1919. március 10. – 1991. december 1.
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság címere		 Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaHarkov (1919–1934)
Kijev (1934–1991)
Terület603700 km²
Beszélt nyelvekorosz, ukrán
Pénznemszovjet rubel
Kormányzat
ElődállamUtódállam
← Ukrán NépköztársaságUkrajna →
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, röviden Ukrán SZSZK (ukránul: УРСР – Українська Радянська Соціалістична Республіка; oroszul: УССР – Украинская Советская Социалистическая Республика) a Szovjetunió egyik tagállama volt 1922–1991 között.

Északon a Belorusz SZSZK, északkeleten és keleten az Oroszországi SZSZSZK, délnyugaton a Moldáv SZSZK és Románia, nyugaton Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország, délen a Fekete- és az Azovi-tenger határolta. Fővárosa előbb Harkov, majd 1934-től Kijev volt. Az 1960-as évektől közigazgatásilag 25 területből és 2 területi jogú városból állt.

Története

[szerkesztés]

Az Orosz Birodalom széthullása idején, 1917 végén megalakult az első ukrán állam, az Ukrán Népköztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik alapító tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

A kollektivizálás csúcsán, 1932–1933-ban mintegy 3,5–4 millió ember halt meg a Szovjetunió egészére (nemcsak Ukrajnára!) kiterjedő, ukránul holodomornak nevezett éhínség során az országban.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között a később Ukrajnához csatolt Jaltán került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország délkeleti része és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól hozzá csatolták a Krím félszigetet.

Az Ukrán SZSZK (a Belorusz SZSZK-val együtt) önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.

1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőműbaleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárszennyezettek.

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott.

Zászlaja

[szerkesztés]
  • Az USZSZK zászlaja 1919 és 1929 között
    Az USZSZK zászlaja 1919 és 1929 között
  • Az USZSZK zászlaja 1929 és 1937 között
    Az USZSZK zászlaja 1929 és 1937 között
  • Az USZSZK zászlaja 1937 és 1949 között
    Az USZSZK zászlaja 1937 és 1949 között
  • Az USZSZK zászlaja 1949 és 1955 között
    Az USZSZK zászlaja 1949 és 1955 között
  • Az USZSZK zászlaja 1955 és 1991 között
    Az USZSZK zászlaja 1955 és 1991 között

További információk

[szerkesztés]

Dolmányos István: A Szovjetunió története II: 1917-1961. Budapest: ELTE BTK (egyetemi jegyzet). 1965.  

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ukrán_Szovjet_Szocialista_Köztársaság&oldid=26338070”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy