Ugrás a tartalomhoz

„MTK Budapest FC” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pancser75 (vitalap | szerkesztései)
86 szerkesztés
Zolipedia (vitalap | szerkesztései)
229 szerkesztés
122. sor: 122. sor:


===Feloszlatás évei (1940-1945)===
===Feloszlatás évei (1940-1945)===
Az MTK hegemóniájának elvesztése szempontjából a húszas évek közepe vízválasztónak bizonyult. A labdarúgó csapatnak ugyan még sikerült három alkalommal bajnokságot nyernie, de a harmincas években már egyértelmű volt a visszaesés. A kék-fehérek négyszer végeztek a második helyen, hatszor a harmadikon, és egy negyedik helyezés is becsúszott. A világháború közeledtével a politikai beavatkozás is egyre közvetlenebbé vált. Csapatokat tiltottak be, illetve futtattak hatalmi szóval a bajnoki tabella tetejére.<ref name="auto_atiFSipK6VB5A2mZL30vlw"/> Az 1936. őszén hatalomra került Darányi-kormány elméletileg fékezni igyekezett az előtérbe kerülő szélsőjobboldali áramlatokat, de törekvéseit kevés siker koronázta. A kedvezőtlen politikai folyamatok egyenes következménye volt az 1938. évi zsidótörvény, amely kimondta a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezkedésének korlátozását. Az ezt követő 1939. évi zsidótörvény értelmében pedig intézkedéseket kellett foganatosítani a zsidó sportvezetők leváltására.<ref name="auto_atiFSipK6VB5A2mZL30vlw"/> Az egyre inkább jobbra haladó sportpolitika egyenes következménye volt a kék-fehér klubot ért sérelmek sora. A csapaton belüli egység is megbomlani látszott. Kikezdték a zsidó vezetőket és egyik-másik játékos hangos megjegyzéseket tett zsidó játékostársára. Megtörtént az is, hogy egy játékos nem akarta tudomásul venni az edző utasításait, mondván, hogy neki zsidó ne parancsoljon. A klub alkalmazottai között is voltak olyanok, akik a negatív politikai változások hatására ellenségei, rosszakarói lettek annak a klubnak, amelynek sok esetben évtizedekig alkalmazottai voltak. Olyan mérkőzések is voltak, ahol a labdarúgók számára életveszélyes volt a játék.<ref>Sebes Gusztáv: Örömök és csalódások, Gondolat, Budapest, 1981, pp. 78-86</ref> Ebben az időszakban jelentek meg a lelátókon az első 'szavalókórusok', nyílt szélsőjobboldali és fasiszta megnyilvánulások. A bírói csalással elvesztett 1940-es bajnokság, valamint a második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott, keserű hangulatú klubértekezleten úgy döntöttek, hogy - miután mást úgysem tehetnek - a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását. Voltak játékosok, akiknek sikerült átigazolniuk az 'árja' klubokhoz. Vidor és Bíró újpestiek lettek, Dudás és Szabó a Csepel színeiben kergette tovább a bőrt, Szabó III. a Beszkártba került, Turay a WMKA-hoz szerződött, Béky az Elektromosba, Kardos a Törekvésbe, míg Sebes Gusztáv Szegeden lett edző. Titkos a Vasasba ment, és ide került a későbbi emblematikus angyalföldi, a Hungária FC szétverésekor még csak tizennyolc esztendős Illovszky Rudolf is. A Hungária volt vezetőség arra kérte a szurkolókat, hogy ezen túl a Vasast támogassák. A profi labdarúgó szakosztály tehát megszűnt, de a labdarúgás még létezett. Voltak, akik hittek abban, hogy a hatalom beéri ennyivel. Brüll Alfréd azonban rosszabbtól tartott, és így Svájcba emigrált. A Magyar Labdarúgó Szövetség – kifogásolva, hogy a továbbra is MTK néven jegyzett amatőrcsapatnál egy Jan Burko nevű lengyel zsidó menekült játszik – felfüggesztette az MTK játékjogát, majd a Hungária körúti létesítményt a Magyar Országos Véderő Egylet elnevezésű náci szervezet kezére játszották. Mindezen lépések ellen úgy a Ferencváros, mint az Újpest vezetősége tiltakozott – teljesen eredménytelenül.<ref>Rákócza Richárd: Örökrangadó, Az MTK és a Fradi párviadalának száz esztendeje, Internet, 2008. 03. 05, http://orokrangado.blogspot.com/2008/03/rkcza-richrd-rkrangad.html</ref> A kék-fehér klub, amely az elmúlt közel négy évtizedben a magyar labdarúgás egyik élcsapatává nőtte ki magát és válogatottak sorát adta, öt évre megszűnt létezni. Az elnök, Brüll Alfréd sorsa is szomorúan alakult. Az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán 1943-ban hazatért Magyarországra, ahol a nyilasok elfogták és meggyilkolták.<ref name="auto_atiFSipK6VB5A2mZL30vlw"/>
Az MTK hegemóniájának elvesztése szempontjából a húszas évek közepe vízválasztónak bizonyult. A labdarúgó csapatnak ugyan még sikerült három alkalommal bajnokságot nyernie, de a harmincas években már egyértelmű volt a visszaesés. A kék-fehérek négyszer végeztek a második helyen, hatszor a harmadikon, és egy negyedik helyezés is becsúszott. A világháború közeledtével a politikai beavatkozás is egyre közvetlenebbé vált. Csapatokat tiltottak be, illetve futtattak hatalmi szóval a bajnoki tabella tetejére.<ref name="auto_atiFSipK6VB5A2mZL30vlw"/> Az 1936. őszén hatalomra került Darányi-kormány elméletileg fékezni igyekezett az előtérbe kerülő szélsőjobboldali áramlatokat, de törekvéseit kevés siker koronázta. A kedvezőtlen politikai folyamatok egyenes következménye volt az 1938. évi zsidótörvény, amely kimondta a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezkedésének korlátozását. Az ezt követő 1939. évi zsidótörvény értelmében pedig intézkedéseket kellett foganatosítani a zsidó sportvezetők leváltására.<ref name="auto_atiFSipK6VB5A2mZL30vlw"/> Az egyre inkább jobbra haladó sportpolitika egyenes következménye volt a kék-fehér klubot ért sérelmek sora. A csapaton belüli egység is megbomlani látszott. Kikezdték a zsidó vezetőket és egyik-másik játékos hangos megjegyzéseket tett zsidó játékostársára. Megtörtént az is, hogy egy játékos nem akarta tudomásul venni az edző utasításait, mondván, hogy neki zsidó ne parancsoljon. A klub alkalmazottai között is voltak olyanok, akik a negatív politikai változások hatására ellenségei, rosszakarói lettek annak a klubnak, amely sok esetben évtizedekig foglalkoztatta őket. Olyan mérkőzések is voltak, ahol a labdarúgók számára életveszélyes volt a játék.<ref>Sebes Gusztáv: Örömök és csalódások, Gondolat, Budapest, 1981, pp. 78-86</ref> Ebben az időszakban jelentek meg a lelátókon az első 'szavalókórusok', nyílt szélsőjobboldali és fasiszta megnyilvánulások. A bírói csalással elvesztett 1940-es bajnokság, valamint a második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott, keserű hangulatú klubértekezleten úgy döntöttek, hogy - miután mást úgysem tehetnek - a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását. Voltak játékosok, akiknek sikerült átigazolniuk az 'árja' klubokhoz. Vidor és Bíró újpestiek lettek, Dudás és Szabó a Csepel színeiben kergette tovább a bőrt, Szabó III. a Beszkártba került, Turay a WMKA-hoz szerződött, Béky az Elektromosba, Kardos a Törekvésbe, míg Sebes Gusztáv Szegeden lett edző. Titkos a Vasasba ment, és ide került a későbbi emblematikus angyalföldi, a Hungária FC szétverésekor még csak tizennyolc esztendős Illovszky Rudolf is. A Hungária volt vezetőség arra kérte a szurkolókat, hogy ezen túl a Vasast támogassák. A profi labdarúgó szakosztály tehát megszűnt, de a labdarúgás még létezett. Voltak, akik hittek abban, hogy a hatalom beéri ennyivel. Brüll Alfréd azonban rosszabbtól tartott, és így Svájcba emigrált. A Magyar Labdarúgó Szövetség – kifogásolva, hogy a továbbra is MTK néven jegyzett amatőrcsapatnál egy Jan Burko nevű lengyel zsidó menekült játszik – felfüggesztette az MTK játékjogát, majd a Hungária körúti létesítményt a Magyar Országos Véderő Egylet elnevezésű náci szervezet kezére játszották. Mindezen lépések ellen úgy a Ferencváros, mint az Újpest vezetősége tiltakozott – teljesen eredménytelenül.<ref>Rákócza Richárd: Örökrangadó, Az MTK és a Fradi párviadalának száz esztendeje, Internet, 2008. 03. 05, http://orokrangado.blogspot.com/2008/03/rkcza-richrd-rkrangad.html</ref> A kék-fehér klub, amely az elmúlt közel négy évtizedben a magyar labdarúgás egyik élcsapatává nőtte ki magát és válogatottak sorát adta, öt évre megszűnt létezni. Az elnök, Brüll Alfréd sorsa is szomorúan alakult. Az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán 1943-ban hazatért Magyarországra, ahol a nyilasok elfogták és meggyilkolták.<ref name="auto_atiFSipK6VB5A2mZL30vlw"/>


===Államosított sikerek (1945-1963)===
===Államosított sikerek (1945-1963)===

A lap 2009. július 19., 10:19-kori változata

MTK Budapest FC
MTK Budapest
MTK Budapest
Csapatadatok
Teljes csapatnévMagyar Testgyakorlók Köre Budapest Futball Club
Mottóbátorság, buzgalom, barátság
BecenévMTK
SzékhelyMagyar Budapest, Magyarország
Alapítva1888. november 16.
Klubszínekkék-fehér
StadionHidegkuti Nándor stadion,
12700 férőhely (5000 használaton kívül)
VezetőedzőMagyar Garami József
ElnökMagyar Domonyai László
BajnokságSoproni Liga
Nemzeti sikerek
Magyar Bajnok23 alkalommal
Magyar Kupagyőztes12 alkalommal
Magyar Szuperkupa-győztes2 alkalommal
Nemzetközi sikerek
KK győztes2 alkalommal
KK döntős1 alkalommal
KEK döntős1 alkalommal
VVK elődöntős1 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzésSándor Károly - 379
Legtöbb gólHidegkuti Nándor - 222
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
MTK Budapest FC honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz MTK Budapest FC témájú médiaállományokat.

A Magyar Testgyakorlók Köre magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat. Az MTK a XX. század elejétől fogva a budapesti nagy klubok egyikeként mindig meghatározó szerepet játszott a magyar labdarúgásban. A kék-fehér színekben játszó alakulat úgy a bajnoki, mint a kupa aranyérmek számát tekintve a Ferencvárosi TC után és az Újpest FC előtt a második legeredményesebb szereplője az 1901 óta működő magyar labdarúgó bajnokságnak.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Elnevezés

Névválasztás

Az 1888-as alapítás előzménye az volt, hogy az atletizálást nem kifejezetten preferáló Nemzeti Torna Egylet atletizálni vágyó, főként zsidó származású sportolóinak nem volt lehetőségük a keresztény és arisztokratikus szellemiséget árasztó Magyar Athletikai Clubba belépni.[1] Az alternatívaként, részben kényszerből alapított 'Magyar Testgyakorlók Köre' elnevezés azonban még a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy a klubnak valamiféle köze lenne a főváros zsidó közösségéhez. A 'Magyar' jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon. A XIX. század végén, amikor a sportéletben még a német torna és az angol atlétika dominált, egyedülálló volt a 'Testgyakorlók' és a 'Köre' szavak használata. Ezek után nem csoda, hogy a profi labdarúgó bajnokság 1926-os bevezetésekor az MTK hivatásos labdarúgó szakosztálya a Hungária FC nevet vette fel. A kényszerszülte alapítás, félelem az antiszemitizmustól, a deklarált zsidó háttér hiánya, a nem homogén felekezeti jelleg miatt az MTK mindig tabuként kezelte és igyekezett eliminálni annak jelentőségét, hogy a klub által hordozott jelentéstartalmak a főváros zsidóságához kapcsolódnak. Jellemző, hogy a klub történetét feldolgozó könyvek is igyekeznek e ténynek minél kisebb jelentőséget tulajdonítani és többnyire – kétségkívül helytállóan – az MTK demokratikus, befogadó és kozmopolita jellegét emelik ki.[2]

Névváltozások

Az alapítás óta bekövetkezett névváltoztatások okai sokrétűek. Szerepet játszott a már említett profi/amatőr labdarúgás szétválasztása, az 1950-es évek államosítási törekvései, a társadalmi bázis kiszélesítése, a bennmaradás fúzió általi lehetővé tétele, a rendszerváltás, tulajdonos váltás, anyagi megfontolások és még sorolhatnánk a végtelenségig. Az alábbi összeállítás is csak megközelítően és valószínűleg pontatlanul tudja a nagymúltú egyesület különböző elnevezéseit visszaadni.[3]

  • 1888-1926: Magyar Testgyakorlók Köre
  • 1926-1940: Hungária Futball Club/Magyar Testgyakorlók Köre
  • 1940-1945: feloszlás
  • 1945-1949: Magyar Testgyakorlók Köre
  • 1949-1950: Budapesti Textiles Sport Egyesület
  • 1950-1952: Budapesti Bástya Sport Egyesület
  • 1952-1956: Budapesti Vörös Lobogó Sport Egyesület
  • 1956-1975: Magyar Testgyakorlók Köre
  • 1975-1992: Magyar Testgyakorlók Köre-Vörös Meteor Sport Klub
  • 1992-1996: Magyar Testgyakorlók Köre Futball Club
  • 1996-2004: Magyar Testgyakorlók Köre Hungária Futball Club
  • 2004-  : Magyar Testgyakorlók Köre Budapest Futball Club

Színváltozások

Az MTK és a Hungária FC is alapvetően kék-fehér színekben játszott és játszik ma is. A hazai mérkőzéseken viselt kék harántcsíkos fehér mez benne a klub címerével, a kék nadrág és a kék szegélyű fehér sportszár sajátos, más csapatokkal össze nem téveszthető megjelenést biztosít a labdarúgóknak. Ennek ellenére nincs dokumentum arról, hogy miért éppen kék-fehér selyemzászló készült az MTK megalakulásának tízéves jubileumára, amely egyben a klub színeit is meghatározta.[4] Érdekes velejárója volt az 1950-es évek névváltoztatási hullámának a klub színének megváltoztatása is. Az addigi kék-fehér színösszetétel az 1949-1956 közötti időszakra piros-fehérre módosult. Mind Textilesként, mind az ÁVH alá sorolt (nem véletlen) Bp. Bástyaként, majd ismét textilipari Vörös Lobogóként a labdarúgók piros-fehér összeállításban játszották mérkőzéseiket.[5]

Sikerek

Magyar Bajnokság

Magyar Kupa

Magyar Szuperkupa

Közép-európai Kupa

Kupagyőztesek Európa Kupája

  • 1 ezüstérem – 1964

Vásár Városok Kupája

  • elődöntő – 1962

Egyéb

  • Brüll serleg – 1906
  • Pünkösdi Torna serleg – 1933
  • Bajnokok Tornája serleg – 1978
  • Centenáriumi Torna serleg – 1989

Hazai porondon

Az MTK az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete. Történelme sajnos együtt mozgott Magyarország viharosan változó XX. századi történelmével. Az elmúlt 120 év során a szurkolóknak bőven volt okuk örülni és búsulni is. Bár az MTK több egy labdarúgó csapatnál, az alábbi adatok – amelyek zömében a klub hivatalos honlapjáról, illetve a klub történelmét bemutató különböző kiadványokból származnak – a labdarúgókra vonatkoznak.

Alapítás és kezdetek (1888-1902)

A Magyar Testgyakorlók Köre alakuló közgyűlésére 1888. november 16-án került sor egy budapesti kávézóban. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből kerültek ki. A feljegyzések Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tóth Lajos, valamint id. Weisz Dezső nevét őrízték meg az utókornak. Titkárnak Donáth Sándort választották.[6] Fontos megjegyezni, hogy az alapítók és az első komoly társadalmi súlyú pártfogók között nem csak zsidók találhatók meg. Százhúsz év távolából visszanézve megállapítható, hogy az egyesület elsősorban a fővárosi középpolgárság körében keresett és talált híveket. A századforduló előtti sport- és közéletben szokatlan volt az MTK-isták demokratikus felfogása, új iránti nyitottsága és a szélsőségekkel szembeni kiállása.[7] A Magyar Testgyakorlók Köre, kifejezve a magyarosodás útjára lépő zsidóság asszimilációs késztetéseit, egyértelműen a partikularizmusoktól és a helyi patriotizmusoktól mentes univerzalitás, a torna szellemiségének visszautasítása, valamint az elit 'club' és a konzervatív légkört árasztó 'egylet' elutasításaként jött létre. Elmondható, hogy az MTK tekinthető az első polgári sportegyesületnek, amely a modern és szabad atlétika gyakorlását tekintette legfontosabb céljának. Az egyesületet részben alapító és finanszírozó budapesti belvárosi, zömében hatodik-hetedik kerületi liberális zsidó polgárság hangsúlyozottan egy olyan egyesületet kívánt létrehozni, amelyben bárki, mindenfajta diszkrimináció nélkül, magas szinten űzhette az akkori idők legújabb sportjait.[8] Ez a szellemiség továbbra ís jellemző az egyesületre. A klub megalapításának 115. évfordulójára 2003-ban kiadott ünnepi nyomtatványában is az állt, hogy "Az MTK megalakulása óta következetesen demokratikus sportegyesület, amelyben vallásra, nemzetiségre, iskolai végzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül mindig otthonra leltek a tehetséges sportolók".[9] Minden nyitottság ellenére a labdarúgás klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen. Amikor az MTK 1897-ben belépett a Millenáris pálya megmentésére alakult Versenypálya Szövetség részvényeseinek táborába, a Millenárison folyó tréningek során a klubtagok egy része közelebbről megismerkedhetett a labdarúgással. A labdarúgó szakosztály megalakítására tett első javaslatot az elnökség 1897. február 28-án elvetette, aminek következtében az új sportág iránt nyitott tagok egy része elkezdett átszivárogni a labdarúgást már folytató BTC-be. Ez a folyamat 1900-ban nyílt szakításhoz vezetett és részben az MTK létét is veszélybe sodorta. A klub taglétszáma 62 főre csökkent és a válságos helyzetben az egyetlen ésszerű megoldásnak a labdarúgó szakosztály megalakítása látszott. A klub alapszabályának módosításával 1901. március 12-én a BTC-ből visszatérő Kertész Sándor vezetésével megalakult az új szakosztály. Az MTK labdarúgásának életében a következő mérföldkő 1901. október 20-a volt, amikor az első mérkőzést játszotta a BTC vegyes csapata ellen. A Révész – Auerbach, Weisz – Frank, Róz, Ságody – Freund, Tausz, Kertész, Herquett, Káldor összeállításban felálló MTK első mérkőzése döntetlennel végződött.[10]

Amatőr sikerkorszak (1903-1926)

Az MTK-t az 1902-es bajnoki idényben a II. osztályba sorolták be, ahol második lett a Postás mögött. Az egyre népszerűbbé váló magyar labdarúgás szervezeti átalakítása következtében az MTK az 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el. A tavaszi-őszi rendszerben lebonyolított bajnokság rögtön szép sikert hozott. Az MTK harmadik lett az FTC és a BTC mögött, május 10-én pedig már 3:1 arányban legyőzték az addig veretlen BTC-t. A kék-fehérek I. osztályú tagságával egy olyan versengés kezdődött a magyar labdarúgásban, ami azóta sem ért véget. A hagyományokat illetően az MTK és az FTC a magyar labdarúgás legrégibb és legnagyobb presztízsű párharca. Egy évvel a bajnoki bronzérem után 1904-ben megszületett az első bajnoki cím, amelyet azóta még 22 további követett. A klub kezdeti sikerei mögött már ott állt az a Brüll Alfréd, aki alelnökként majd 1905-től elnökként a klub soron következő közel négy évtizedes történetének meghatározó személyiségeként legendássá vált. Sportszerető elnökként sokszor saját magánvagyonát áldozta fel a kék-fehér klub sportsikerei érdekében. A második bajnoki címet az MTK 1908-ban veretlenül szerezte a nagy rivális FTC és a MAC előtt. A következő diadalt a Magyar Kupa megszerzése jelentette 1910-ben. Az MTK mindenkit legyőzve jutott az elődöntőbe, ahol az FTC-t 4:0 arányban ütötte ki. A döntőben a BTC volt az ellenfél. Az első meccs döntetlen lett, a másodikon azonban már 3:1-re az MTK diadalmaskodott. Az 1914-es harmadik bajnoki cím megnyerése után, amely egy összesen tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett, új edző az angol Jimmy Hogan érkezett a csapathoz. Az MTK-nál eltöltött hét év alatt összesen hat bajnoki címet szerzett a klubnak(1916-22). A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzőjének tekinthető. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében. Az 1920-as évekre az MTK játéka világszínvonalú volt és Európa egyik legjobb klubcsapatával rendelkezett. Az akkori MTK erejéről legjobban az osztrák futball-szakíró Willy Meisl egy 1922-ben megjelent cikke árulkodik, amelyben azt állította, hogy a kontinensen három nagy csapat van: a Barcelona, a Sparta Praha és a budapesti MTK. Meisl azt is hozzátette, hogy az „MTK egész Európát elözönlötte a legjobb játékosokkal és sokat, nagyon sokat tett nemcsak nemzetének, hanem a kontinens futballsportjának érdekében is.” Tény, hogy az MTK 1919 és 1922 között 71 nemzetközi mérkőzést játszott, ebből 51-et megnyert, 11-et elveszített, 222 gólt rúgott és csak 86-ot kapott. Ráadásul e találkozók túlnyomó többségét idegenben, vendégként játszotta. A legyőzöttek között találkozhatunk a Bayern München, vagy a Real Madrid nevével is. Az 1913 és 1925 között minden alkalommal bajnokságot nyerő MTK azzal tudott a világ élvonalába kerülni, hogy az 1922-ig a Hungária körúton edzősködő Hogan új játékstílust teremtett meg a csapatnál. Neki köszönhetően az MTK nem pusztán megtanulta, de tovább is fejlesztette az eredetileg a skót futballra jellemző taktikai és technikai sajátosságokat. A látványos stílust játszó MTK a többi csapattal ellentétben a labdát rövid és lapos passzokkal járatta, játékát a sok improvizálás, a cselezgetés, és a finom technikai megoldások jellemezték.[11] Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917-1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és emellett mindössze csak 10-et kapott a 22 bajnoki mérkőzés során. Abban az évben az MTK két legendás világklasszis csatára összesen 87 gólt szerzett. Schaffer Alfréd 46, míg Schlosser Imre 41 góllal zárta a bajnoki szezont. Sajnos az MTK páratlan sorozata 1926-ban megszakadt. A bécsi Amateure elleni mérkőzésen a durvaságáról hírhedt osztrák hátvéd, Tandler szétrúgta Orth György térdét, aki egy évre harcképtelenné vált. Orth soha többé nem tudta sérülését kiheverni és mivel Kertész II. is ekkor távozott, az FTC-nek 10 év várakozás után sikerült visszahódítani a bajnoki címet az MTK-tól.[6]

Professzionális futball (1927-1940)

Az 1920-as évek közepén, a közép-európai professzionális labdarúgás bevezetésével nagy változások történtek a magyar labdarúgásban is. A csehszlovák és osztrák mintát követő profi ligát 1926. július 14-én alakították meg nyolc budapesti egyesület részvételével. A létszám augusztus elején a Szeged és Szombathely csapatával tízre bővült. A kék-fehér klub labdarúgóit Hungária FC néven nevezte a profi bajnokságba, míg az MTK a budapesti amatőr I. osztályban szerepelt. A kor sajátosságait tükrözi, hogy a Hungária FC néven szerepelt labdarúgó csapat szabályzatilag önálló, ám lényegében az MTK egy szakosztályaként működő szervezet volt. AZ MTK megtartotta amatőr labdarúgó szakosztályát is, döntően a fiatalok és a labdarúgást szerető tömegek számára.[12] A profizmus első évében a kék-fehérek fennállásuk eddigi legszerényebb teljesítményét nyújtva csak a harmadik helyet szerezték meg. A második profi év kezdete előtt sokan reménykedtek az aranyéremben, de a megerősödött csapat a korábbi sikeredző Hogan vezetésével csak egyet tudott előrelépni a bajnokságban és második lett. A következő idényre új edző, a modernebb játékmódot bevezető Révész Béla vezetésével készült fel a csapat. A siker érdekében a vezetők lemondtak az idősebb és sérülékenyebb játékosokról és a helyükbe fiatalabb, sikerre éhes játékosokat építettek be. A számítás bevált, ugyanis a Hungária FC egy vereséggel és öt döntetlennel, egy pont előnnyel a Ferencváros FC előtt első lett a bajnokságban. A következő bajnokság előtt úgy nézett ki, hogy a kék-fehérek képesek megvédeni bajnoki címüket. Sajnos a szezon csalódást hozott a Hungária FC rajongóinak, ugyanis klasszis csatáruk Kalmár Jenő 1929 őszén súlyosan megsérült. Az idényközben elszenvedett öt vereség és hét döntetlen a bajnokság végén csak a harmadik helyre volt jó.[13] A kor magyar labdarúgásának sajátossága lett, hogy a profi bajnokság élmezőnyében a kezdetektől fogva egyetlen kivételtől eltekintve egészen 1940-ig a Hungária, a Ferencváros FC és az Újpest FC végzett az élen, változó sorrendben. A bajnoki jó szereplés mellett a klubnak 1932-ben sikerült megnyernie Magyar Kupát is, méghozzá a 100%-os teljesítménnyel bajnokságot nyerő FTC ellen. A következő bajnoki aranyra egészen 1936-ig várni kellett. A Hungária úgy kezdte a bajnokságot, hogy edzőnek hazajött korábbi legendás játékosa Schaffer Alfréd, a népszerű Spéci. A korábbi játékosokat fegyelemre tanító és csak egy játékost, a jobbszélsőként mindkét lábbal jól focizó Sas Ferencet beépítő Spéci alatt öt pont előnnyel nyerték meg a bajnokságot a kék-fehérek. A következő bajnokságot is sikerült aranyéremmel zárni, de már csak egy pont előnnyel a második helyezett Ferencváros FC előtt. Az 1937/38-as bajnokság úgy indult, hogy a Hungária és a Ferencváros FC külön versenyt fut a bajnoki címért. Az őszi szezonban két döntetlent leszámítva csak győztek a kék-fehérek, tavasszal azonban már fájó vereségek is becsúsztak. A labdarúgók közötti ellentétek, főleg Kalmár és Cseh között oda vezettek, hogy a két csoportra szakadt Hungária csak a csalódást keltő harmadik helyen fejezte be a bajnokságot. A következő szezon őszén a Hungária a másik két riválissal megegyező pontszámmal zárta az őszi szezont. Bár tavasszal sikerült az újpestieket 6:1-re megverni, a Hungária leszakadt az élcsoporttól és ismét a harmadik helyen fejezte be a bajnokságot. Az 1939-1940-es bajnoki esztendő a Hungária FC működésének utolsó évét hozta. A Feldmann Gyula vezette Hungária hatalmas iramban tört előre a tavaszi fordulók során és úgy látszott, hogy el sem lehet venni tőle a bajnoki aranyérmet. Sajnos a Ferencváros FC elleni, vereséggel végződött rangadón Feldmann agyvérzést kapott. A következő két fordulóban elszenvedett egy-egy vereség és döntetlen azt eredményezte, hogy két fordulóval a vége előtt ismét nyílttá vált a bajnokság. Az utolsó előtti fordulóban az Újpest FC ellen elért döntetlent csalás miatt a kék-fehérek megóvták, de az óvást elutasították. Maradt a csalódást jelentő második hely, amit nemsokára követett a feloszlás.[14]

Feloszlatás évei (1940-1945)

Az MTK hegemóniájának elvesztése szempontjából a húszas évek közepe vízválasztónak bizonyult. A labdarúgó csapatnak ugyan még sikerült három alkalommal bajnokságot nyernie, de a harmincas években már egyértelmű volt a visszaesés. A kék-fehérek négyszer végeztek a második helyen, hatszor a harmadikon, és egy negyedik helyezés is becsúszott. A világháború közeledtével a politikai beavatkozás is egyre közvetlenebbé vált. Csapatokat tiltottak be, illetve futtattak hatalmi szóval a bajnoki tabella tetejére.[6] Az 1936. őszén hatalomra került Darányi-kormány elméletileg fékezni igyekezett az előtérbe kerülő szélsőjobboldali áramlatokat, de törekvéseit kevés siker koronázta. A kedvezőtlen politikai folyamatok egyenes következménye volt az 1938. évi zsidótörvény, amely kimondta a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezkedésének korlátozását. Az ezt követő 1939. évi zsidótörvény értelmében pedig intézkedéseket kellett foganatosítani a zsidó sportvezetők leváltására.[6] Az egyre inkább jobbra haladó sportpolitika egyenes következménye volt a kék-fehér klubot ért sérelmek sora. A csapaton belüli egység is megbomlani látszott. Kikezdték a zsidó vezetőket és egyik-másik játékos hangos megjegyzéseket tett zsidó játékostársára. Megtörtént az is, hogy egy játékos nem akarta tudomásul venni az edző utasításait, mondván, hogy neki zsidó ne parancsoljon. A klub alkalmazottai között is voltak olyanok, akik a negatív politikai változások hatására ellenségei, rosszakarói lettek annak a klubnak, amely sok esetben évtizedekig foglalkoztatta őket. Olyan mérkőzések is voltak, ahol a labdarúgók számára életveszélyes volt a játék.[15] Ebben az időszakban jelentek meg a lelátókon az első 'szavalókórusok', nyílt szélsőjobboldali és fasiszta megnyilvánulások. A bírói csalással elvesztett 1940-es bajnokság, valamint a második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott, keserű hangulatú klubértekezleten úgy döntöttek, hogy - miután mást úgysem tehetnek - a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását. Voltak játékosok, akiknek sikerült átigazolniuk az 'árja' klubokhoz. Vidor és Bíró újpestiek lettek, Dudás és Szabó a Csepel színeiben kergette tovább a bőrt, Szabó III. a Beszkártba került, Turay a WMKA-hoz szerződött, Béky az Elektromosba, Kardos a Törekvésbe, míg Sebes Gusztáv Szegeden lett edző. Titkos a Vasasba ment, és ide került a későbbi emblematikus angyalföldi, a Hungária FC szétverésekor még csak tizennyolc esztendős Illovszky Rudolf is. A Hungária volt vezetőség arra kérte a szurkolókat, hogy ezen túl a Vasast támogassák. A profi labdarúgó szakosztály tehát megszűnt, de a labdarúgás még létezett. Voltak, akik hittek abban, hogy a hatalom beéri ennyivel. Brüll Alfréd azonban rosszabbtól tartott, és így Svájcba emigrált. A Magyar Labdarúgó Szövetség – kifogásolva, hogy a továbbra is MTK néven jegyzett amatőrcsapatnál egy Jan Burko nevű lengyel zsidó menekült játszik – felfüggesztette az MTK játékjogát, majd a Hungária körúti létesítményt a Magyar Országos Véderő Egylet elnevezésű náci szervezet kezére játszották. Mindezen lépések ellen úgy a Ferencváros, mint az Újpest vezetősége tiltakozott – teljesen eredménytelenül.[16] A kék-fehér klub, amely az elmúlt közel négy évtizedben a magyar labdarúgás egyik élcsapatává nőtte ki magát és válogatottak sorát adta, öt évre megszűnt létezni. Az elnök, Brüll Alfréd sorsa is szomorúan alakult. Az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán 1943-ban hazatért Magyarországra, ahol a nyilasok elfogták és meggyilkolták.[6]

Államosított sikerek (1945-1963)

A világháború utáni kábulatból az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért. Ekkoriban vette fel a kapcsolatot a vezetőség a Jugoszláviában élő Bukovi Mártonnal. Az 1946-1947-es idényben már ő irányította az MTK futballcsapatát. A fejlődés az 1948-1949-es évadban már a második helyet jelentette az MTK-nak, és a nemzetközi porondon is elődeihez méltó eredményeket produkált a csapat. A következő két idényben a Budapesti Bástya névre keresztelt MTK előbb harmadik lett, majd 1951-ben - 14 év után - bajnok. 1953-ban a Textiles Szakszervezethez került vissza az MTK. A változatosság kedvéért ekkor Budapesti Vörös Lobogó néven szerepelt, és még abban az évben ismét bajnok lett, mindkétszer a nagyhírű Honvéd előtt. Az 1956-os bajnoki idény félbeszakadt a harcok miatt és a következő 1957-es szezonban már újra MTK néven szerepelt a csapat és visszatért a kispadra Bukovi Márton edző is. Ebben a "tavaszi" bajnokságban második helyen végeztek a kék-fehérek. Hidegkuti Nándor, a klub legendás labdarúgója ekkor már az edzőségre készült és Bukovi segítőjeként dolgozta végig a szezont. Az 1957-58-as bajnokságban, az MTK - végre saját néven - ismét megnyerte a bajnokságot. Hidegkuti az MTK-ban kezdhette el edzői pályafutását is, az 1959-1960. évben negyedik, rá egy évre pedig harmadik helyezést ért el a csapattal. Az 1962-1963-as idényben Kovács Imre vette át a csapatot és egy remek szezon lezárásaként ezüstérmet nyert a csapattal. Ez az évad egy másik, talán az előbbinél is nagyobb sikert hozott. Az MTK könnyed játékkal került be a KK döntőjébe, ahol a Vasas volt az ellenfél. Mindkét mérkőzést a Népstadionban játszották- az első mérkőzés 2:1-es MTK diadallal, míg a második 1:1-es döntetlennel végződött. Így az 1955-ös győzelem után immár másodszor lett a Közép-Európa Kupa győztese az MTK! A következő évadban majdnem sikerült a KEK-győzelem is, de a döntőben a portugál Sporting-al az első mérkőzés 3:3-mal, míg a megismételt döntő 1:0-s portugál győzelemmel végződött. Ám ennek a kupasorozatnak volt egy, még a döntőnél is sokkal emlékezetesebb párharca, a híres Celtic elleni összecsapás. Az elődöntő első mérkőzésén a Celtic sima 3:0-s győzelmet aratott, ekkor már mindenki lefutottnak tekintette a továbbjutás kérdését.Kivéve azt a 15 ezer szurkolót, aki végigbiztatta az első perctől oroszlánként harcoló 'emtékásokat'. A Népstadionban lejátszott visszavágón csodaszámba menő eredmény született – MTK-Celtic 4:0!!![6]

Középszerűség évtizedei (1963-1986)

Az MTK pangása és hanyatlása jó húsz éven át tartott. Egy ezüstérem és három bronz – no meg az 1981-es első kiesés – a labdarúgó csapat periódusbeli mérlege. A bajnokságban elért helyezések azt mutatják, hogy az MTK a negyediktől a tizenhetedik, azaz a kiesést jelentőig helyig szinte minden helyet megjárt és leggyakrabban a középmezőnyben, a nyolcadik-tizedik hely környékén tud csak végezni. Voltak nemzetközi bravúrok, de ezek már csak egy valamikori nagy klub hattyúdalát jelentették.[17] Az 1965-ös idénytől Lakat Károly vezette az MTK futballcsapatának edzéseit. A korábbi sikerek elmaradása miatt Hidegkuti Nándor tért vissza a csapat kispadjára. Az 1971-1972-es bajnokságban a csapat éppen hogy bent tudott maradni az első osztályban. A következő két idényben Kalocsay Géza dr. irányította a csapatot, de neki sem sikerült kitörnie a középszerűségből.[6] A Hungária körúton hosszú évekre szomorú csend állt be. A kék-fehérek már csak döglődtek, és valami – sokak szerint épp a híres MTK-stílus – kezdett eltűnni a pályákról. A hanyatlásra jellemző, hogy 1975-ben leginkább már csak azért foglalkozott a közvélemény az MTK-val, mert mindenféle suskust sejtett a bajnokságból egyszer korábban már kiesett, s visszatérte után is az alsóházban kóválygó VM Egyetértéssel történt fúzió mögött. Az egyesülés nem tett rosszat a kék-fehéreknek, ugyanis az 1977/78-as bajnoki idényben mindenki meglepetésére harmadik helyezést szereztek.[17] Erre az időszakra tehető az MTK labdarugó-szakosztályának egyik legcsúfosabb kudarca, amely az 1980/81-es kiesés volt. A csapat 17. helyet megszerezve története során először esett ki a labdarúgás első osztályából. A klub vezetői Sárosi Lászlót, a Vasas egykori hátvédjét kérték fel edzőnek. Az egyéves kitérő után 1982/83-as bajnokságot újra az első osztályban kezdhette a csapat, ahol a 12. helyen zárta az idényt. A következő évben Palicskó Tibor lett az edző, akinek vezetésével a csapat a 8. helyen végzett. Az 1985/86-os szezonban a váci sikeredző, Both József vezette a csapat edzéseit. A következő évben sikerült edzőnek szerződtetni a Rába ETO-val két bajnoki címet szerző Verebes Józsefet.[6]

Hullámvasutazás időszaka (1986-1995)

Stabil lábakon (1995- )

Az 1980-as évekbeli kiesést sajnos egy másik követte 1994-ben. Az egyik legpatinásabb magyar klubként az MTK másodszor járta meg a másodosztályt a 1994-1995-ös szezonban. A kék-fehérek kiesése hatalmas meglepetésnek számított, hiszen az előző évben a negyedik helyen végzett a Gellei Imre vezette csapat, melytől játékosállománya alapján szurkolói joggal vártak el még eredményesebb szereplést az új bajnokságban. A válogatott játékosokat - Híres, Pölöskei, Horváth, Jován, Hámori - is felvonultató együttes ehhez képest úgy lett utolsó, hogy a riválisok a bajnokság vége felé botlásaikkal fordulóról fordulóra tálcán kínálták fel a lehetőséget bennmaradásra. Ekkor esett meg a Hungária körúton egy futballtörténeti kuriózum is. Az MTK a Sopron elleni mérkőzés első percében úgy került hátrányba, hogy ellenfél még hozzá sem ért a labdához. A kezdőrúgás után Turbék hazaadása gurult el Piel kapus talpa alatt.[18] A kényszerű NB II-es tagság megújulást és egy fényes sikerkorszak kezdetét is jelentette. Ebben az időben érkezett Sándor Károly közvetítésével a csapathoz a milliárdos üzletember Várszegi Gábor, akinek jóvoltából az MTK Magyarországon egyedülálló anyagi pozícióba került.[19] A csapat már a másodosztályban szinte teljesen kicserélődött, és Bicskei Bertalan irányításával nagy fölénnyel lett bajnok, hogy aztán megkezdődjön az igazi nagy bevásárlás. Csak a csatárposzton például rövidesen öt olyan támadót - Csertői, Füle, Hamar, Kenesei, Orosz - is keretében tudhatott a klub, akik mindegyike biztos kezdő lehetett volna bármely másik magyar csapatban, de ekkor érkezett többek között Illés, Kuttor és Babos is a Hungária körútra. Idény közben Bicskeit Kisteleki István, majd Kistelekit Garaba Imre váltotta a kispadon, az MTK pedig újoncként az ötödik helyen végzett. Az áttörést az 1996-1997-es szezon hozta meg, Garami József vezetésével 15 meccset nyert zsinórban az MTK, ami a magyar bajnokság 1945 utáni történelmében példátlan sorozat. Az általában Babos - Kuttor, Lőrincz, Szekeres - Farkasházy, Molnár Z., Illés, Halmai, Zsivóczky - Orosz, Kenesei összeállításban szerepelt csapat utcahosszal megnyerte a bajnokságot, begyűjtötte a Magyar Kupát, a Bajnokok Ligájában, majd az UEFA-kupában pedig két-két körön jutott túl. Az MTK azóta még háromszor, 1999-ben, 2003-ban és 2008-ban ünnepelhetett bajnoki címet. Bár hivatalosan ma már nem Várszegi Gábor a klub tulajdonosa, az öt évvel ezelőtt létrehozott és az ország első számú utánpótlás-nevelő bázisának számító agárdi Sándor Károly Futballakadémia sikeresen működik. Az onnan kikerülő technikás fiatalokra építő, idegenlégiósokat alig foglalkoztató MTK pedig a hagyományos 'emtékás' stílust felelevenítve, magabiztos labdatartással párosuló lapos rövid passzos futballt játszva továbbra is meghatározó erőt képvisel a magyar mezőnyben.[20] Az MTK az elmúlt 25 év magyar bajnoki szereplését tekintve a ranglistán az első helyen van. Az egy év másodosztályú tagság miatt csak 24 év első osztályú szereplés alatt szerzett 5 bajnoki cím, három-három ezüst- és bronzérem, valamint három kupagyőzelem és két szuperkupa győzelem önmagáért beszél. A 752 mérkőzésen szerzett 1299 ponttal a kék-fehér klub valamivel megelőzi a két ősi riválist, az 1276 pontos Ferencvárosi TC-t és az 1266 pontos Újpest FC-t.[21]

Nemzetközi porondon

Az első KK győzelem

Az 1955-ös döntő hoszú idő után ismét magyar győzelmet hozott. Az MTK ugyan nem úgy kezdte a sorozatot, hogy a végén sikert ér el. A bécsi Wackerrel szemben csak a harmadik mérkőzésen tudta kiharcolni a továbbjutást (3:3, 2:2, 5:1). A spliti Hajdukot itthon azonban már 6:0-al kiütötte a csapat. Ugyan a visszavágón kikaptak Hidegkutiék (2:3), de a jobb gólarányukkal tovább jutottak. A legjobb négy között a félelmetes hírű Bp. Honvéd volt az ellenfél. Az első mérkőzés végeredméye 2:5 volt az MTK szemszögéből, de az egy héttel későbbi visszavágón mutatott pazar játékkal (5:1) sikerült a továbbjutást kiharcolni. A döntőben a prágai UDA volt az ellenfél. Az első mérkőzést a Népstadionban rendezték 70.000 néző előtt és az MTK 6:0 arányú fölényes győzelmet aratott. A prágai visszavágó (1:2) már csak formalitás volt. Ezzel a világraszóló teljesítménnyel sikerült az MTK-nak megnyernie a hosszú évek után újra kiírt Közép-európai Kupát.[22]

A második KK győzelem

Az 1963. évi Közép-európai Kupa sorozat már ez első körben nagyhírű ellenféllel hozta össze az MTK labdarúgóit. Az ellenfél az akkori olasz labdarúgás egyik kirakatcsapata, a háromszoros KK-győztes Bologna FC volt. A budapesti találkozó eredménye (1:1) nem adott sok reményre okot. A bolognai visszavágó (1:0) azonban meglepetésre a kék-fehérek győzelmét hozta. A következő ellenfél a szarajevói Zseljeznicsar volt és az első kint lejátszott mérkőzés eredménye (1:1) biztató volt. Bár a budapesti visszavágón sovány MTK győzelem született (1:0), az MTK ismét bejutott a rangos kupa döntőjébe, ahol az ellenfél a nemzetközi szinten is erős játékos állománnyal rendelkező, háromszoros KK-győztes Vasas volt. A döntő első mérkőzésén a Sándort és Sipost is nélkülöző MTK soványka, 2:1-es győzelmet aratott. Az egy héttel később lejátszott második mérkőzésen szintén tartalékosan kiálló kék-fehérek által hallatlan izgalmak közepette kiharcolt döntetelen (1:1) azt jelentette, hogy az MTK másodszor nyerte meg a Közép-európai Kupát.[23]

A legendás KEK döntő

Az 1964-ben lejátszott Kupagyőztesek Európa Kupája döntő magyar szempontból különös fontossággal bírt. A finálé egyik résztvevője az MTK volt, amely így - a Közép-európa Kupát nem számítva - a magyar labdarúgás történetének első hivatalos európai kupadöntőse lett. A kék-fehérek érdekes módon nem kupagyőztesként indultak a sorozatban, hiszen az MNK akkoriban éppen szünetelt, így az MLSZ a bajnoki ezüstérmest nevezte a KEK-re. Az MTK pedig remekül szerepelve a bolgár Szlavia Szófia (1:0, 1:1), a keletnémet Motor Zwickau (2:0, 0:1), a török Fenerbahce (2:0, 1:3, 1:0), majd a skót Celtic Glasgow (0:3, 4:0) búcsúztatásával bejutott a döntőbe, ahol a portugál Sporting várt rájuk. A döntőre Brüsszelben került sor és nehéz volt megmondani, hogy a meccsnek melyik gárda az esélyese. A lisszaboniaknál öt válogatott labdarúgó szerepelt és a portugál klubfutball a 1960-as években már nagyon erősnek számítot. Az MTK-nál is szerepeltek válogatott labdarúgók és akkor még a magyar klubfutball is nagyon erősnek számított. Két évvel korábban az MTK az akkori VVK sorozatban egészen az elődöntőig menetelt. A találkozó magyar szempontból kiválón kezdődött, hiszen a vezetést az MTK szerezte meg a legendás csatár, Sándor Károly révén. Csikar természetesen Sándor-szögből, vagyis az alapvonal közeléből talált be. A Sporting azonban Mascarenhos fejesével kevéssel a szünet előtt egyenlített, majd a második játékrész elején Figueirdeo a portugálokat juttatta előnybe. A fordulatoknak azonban ezzel még nem volt vége, mivel az MTK két perc alatt fordítani tudott. A 70. percben Kuti István egalizált, majd a 72. percben Sándor megint a magyar gárdának szerzte meg a vezetést. Csupán nyolc perc hiányzott ahhoz, hogy a kék-fehérek megszerezzék a magyar labdarúgás első kupagyőzelmét, ám a 82. minutában Figueirdeo beletette a lábát egy szabadrúgásba és a labda a hálóba került. A rendes játékidő végeredménye (3:3) után következett a kétszer tizenöt perces hosszabbítás. Több gól azonban már nem született a mérkőzésen, így az akkori kiírás értelmében nem tizenegyesek következtek, hanem a megismételt mérkőzés, amelyet két nappal később Amszterdamban a Sporting nyert meg egy góllal (1:0).[24]

A VVK menetelés

Az 1955-től évente kiírásra kerülő és egyre rangosabbá váló európai kupák egyike volt a Vásár Városok Kupája. Az 1961-ben indult sorozatban az MTK elismerésre méltóan menetelt és csak a későbbi győztes, a Valencia állította meg a kék-fehéreket az elődöntőben. Az MTK labdarúgói három fordulón keresztül mérték össze tudásukat francia, kelet-német és jugoszláv csapatokkal. Az első fordulóban az ellenfél a Racing Strasbourg volt, amely a franciaországi 3:1-re elvesztett mérkőzés után Budapesten is hatalmas, 10:2-es vereséget szenvedett. A következő ellenfél a Lipcse együttese volt. Egy 3:0-s vereség és egy 3:0-s győzelem azt jelentette, hogy az akkori kiírásnak megfelelően a továbbjutást egy harmadik meccsen kellett eldönteni. A pozsonyi mérkőzésen az MTK Sándor és Bödör góljaival 2:0-ra nyerve bebizonyította, hogy melyik a jobb csapat. A következő ellenfél az újvidéki Vojvodina volt. Az MTK a vajdasági, magabiztosan kiharcolt 4:1-es győzelem után Budapesten is nyert 2:1-re és ezáltal a legjobb négy közé jutott. A döntőbe jutásért a nagyhírű Valenciával kellett megmérkőzni. A spanyolországi 3:0 után még reménykedtek egyesek, de a budapesti visszavágón elért 7:3-as valenciai győzelem egyértelművé tette a kiesést. A kiesés ellenére az MTK labdarúgói dicséretet érdemelnek a mutatott játékért és a látványos győzelmekért.[25]

Stadion

Múlt

A nagy rivális FTC 1911-ben felavatta Üllői úti sporttelepét, amelynek hatására az MTK vezetősége is pályaépítésbe fogott. Még az év tavaszán Bárczy István budapesti polgármester támogatásával a klub megkapta a Temető dűlő és a Hungária körút mentén elterülő hét kataszteri holdnyi területet, ahol az új stadiont 1912. március 31-én avatták fel. A sikeres stadionavató kezdőrúgását, amelyen az MTK 1:0-ra legyőzte az FTC-t, Bárczy István végezte el.[26] A stadionavató óta az MTK labdarúgócsapata – kisebb-nagyobb megszakításokat leszámítva – ugyanazon a helyen, a Hidegkuti Nándor nevét viselő Hungária körúti stadionban játssza a mérkőzéseit. Az egykor szebb napokat látott, válogatott mérkőzéseknek is helyet adó létesítmény 95 esztendeje szolgál az MTK otthonaként. A második világháború során a stadiont bombatalálatok érték, ezért 1945-47 között a kék-fehér alakulat a két rivális stadionjában, Újpesten és Ferencvárosban játszotta le a hazai meccseit. A kétéves vendégség után 1947-től ismét a Hungária körúton kerül sor a hazai mérkőzések lebonyolítására. A stadion életében további kisebb változásokat hozott az Orth szobor 1974. május 8-i felavatása, a kosárlabda csarnok 1978. május 21-i befejezése, valamint a villanyvilágítás 1987. szeptember 26-i átadása egy Bp. Honvéd elleni bajnoki mérkőzés keretén belül.[27]

Jelen

A Hidegkuti stadion jelenlegi állapotára jellemző, hogy a 2005/06-os bajnoki szezonban az ORFK jogerős döntése értelmében a 18. fordulóban zárt kapuk mögött kellett megrendezni a vasárnapi, Debreceni VSC elleni kiemelt kockázatúnak minősített bajnoki mérkőzést. A kifogások között szerepelt a szurkolók elkülöníthetőségének nem megoldott volta, a palánkok elhelyezése, és a zártláncú kamerarendszer hiánya is.[28] Az MTK esetében érdekesen alakult az Orbán kormány által meghirdetett stadionrekonstrukció. Annak ellenére, hogy az MTK az egyik legnagyobb múltú labdarúgó csapat és a stadion jócskán megérett a rekonstrukcióra, a Hungária körúti létesítmény csak a C kategóriába került. Mivel a klub 1997-ben saját költségén - részben - felújította a Hungária körúti pályát, az egyesület vezetői tárgyalásokat kezdeményeztek Deutsch Tamás sportminiszterrel, hogy a stadionra szánt 340 millió forintot inkább az utánpótlás-játékosok által használt létesítményekre fordítsák. Ezt az ISM ezt nem engedélyezte, így a tárgyalások 2002 áprilisában megszakadtak. Az MTK vezetése 2002 novemberében tudta meg, hogy az akkori kormány sportminisztere egy májusi rendelettel visszavonta a klubnak megítélt támogatást. Az MTK tehát egy forintot sem látott a rekonstrukciós programból.[27]

Jövő

Az 1995-ös tulajdonos váltás óta a stadion felújítása/állagmegőrzése folyamatos. Saját beruházásként, állami támogatás nélkül megtörtént a lelátók betonozása, új műanyag ülések felszerelése, VIP páholyok kialakítása. A kosárlabdapályát műfüves sportcsarnokká alakították át, modernizálták az erősítő termet, és kiépítették az öntözőberendezést. Ennek ellenére elmondható, hogy a Hidegkuti stadion az Albert és a Szusza stadionokkal összehasonlítva lehangoló képet mutat. A beinduló budapesti stadionbiznisz keretén belül várható, hogy a KVI pályázatot ír ki a területre. A kiírás után kezdődhet az építkezés, hogy az elkészült terveknek megfelelően a mostani, elméletileg 12700, gyakorlatilag 7700 néző befogadására alkalmas stadion helyén egy kisebb de korszerűbb, 6-8000 férőhelyes létesítmény épüljön. A tervek szerint a mostani stadiont részlegesen zárnák le az építkezés idejére, és annak befejeztével egy teljesen új, kisebb, de korszerű pályát avatnának, akár két éven belül. A fedett lelátójú, multifunkcionális stadion különböző események befogadására, például koncertek megrendezésére is alkalmas lenne.[29]

Nézőszám

Ma már nehezen hihető el, hogy az MTK stadionja valamikor több tízezres tömegeket vonzott és a labdarúgók tömött lelátók előtt játszottak. Még az 1980-as évek végén sem volt ritka a 10.000-es nézőszám a Hungária körúton. Sajnos különböző okok miatt csak az elmúlt húsz évben 2/3-dal csökkent az MTK mérkőzéseit látogatók száma. Míg az 1987/88-as bajnoki szezonban - amely egy váratlanul, de nem érdemtelenül megnyert bajnokság után következett - még átlag 6233 néző tekintette meg a mérkőzéseket, addig ez a szám 1992/93-ban már csak 2880 volt. A nézőszám az elmúlt szűk tizenöt évben az alábbiak szerint alakult: 1993/94 - 2533, 1994/95 - másodosztály, 1995/96 - 2867, 1996/97 - 2853, 1997/98 - 3035, 1998/99 - 3647, 1999/2000 - 2701, 2000/2001 - 2211, 2001/02 - 1659, 2002/03 - 1875, 2003/04 - 2225, 2004/05 - 1447, 2005/06 - 1223, 2006/07 - 1087.[30] Általános bizakodásra adhat okot, hogy a múlt évhez képest a 2007–2008-as szezon első néhány mérkőzésén a hazai labdarúgó-élvonal helyszíni nézettsége jelentősen megugrott. Míg tavaly átlagosan alig több mint 2400-an látogattak ki egy első osztályú labdarúgó mérkőzésre, addig ebben a szezonban eddig közel háromezren. A nézettség még így is jelentősen elmarad nemcsak a legnagyobb futballnemzetek, de még a környező országok ligáinak átlagos látogatottságától is, ám a magyar klubok bízhatnak benne, hogy megfordul az évek óta tartó kedvezőtlen tendencia.[31]

Örökös Bajnokok


Jelenlegi játékosok

2009. január 14-én:

* a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.

Kapusok
26 magyar Horváth András
29 magyar Szatmári Zoltán
32 magyar Pokorni Péter
Hátvédek
3 magyar Szekeres Adrián
4 magyar Vadnai Dániel
7 magyar Hidvégi Sándor
18 magyar szerb Bajúsz Endre
22 magyar Rodenbücher István
23 montenegró Marko Radulovics
27 magyar Pintér Ádám
Középpályások
2 magyar Pátkai Máté
6 magyar Szabó Ádám
8 magyar Kecskés Tamás
11 magyar Melczer Vilmos
17 magyar Zsidai László
19 magyar Kanta József
25 magyar Nikházi Márk
30 magyar Gosztonyi András
Csatárok
9 magyar Pál András
12 magyar Lencse László
15 magyar Könyves Norbert
28 magyar Urbán Gábor
31 magyar Molnár Marcell


Források

  1. ↑ Krausz Péter: AZ MTK labdarúgó szakosztályának rövid története, in: Galla Miklós/Krausz Tamás/Szántó András: Hajrá MTK!, Ágnes-Press Bt., Csobánka, 1999, pp. 7-9
  2. ↑ Szegedi Péter: Rajta magyarok! Előre Izrael! Pilpul, Internet, 2006. 01. 01, http://pilpul.net/komoly.shtml?x=27410
  3. ↑ A magyar labdarúgás története, a kezdetektől napjainkig, Internet, http://www.mafoci.extra.hu/mafoci/disa/index.html#
  4. ↑ Krausz P., p. 9
  5. ↑ Szegedi Péter: Pálya a magasban, Kinizsi, Dózsa, Bástya meg a Textilfestők, Magyar Narancs, XVIII. évf. 14. szám, Internet, 2006. 04. 06, http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12973
  6. ↑ a b c d e f g h http://www.mtkhungaria.hu/index.php?action=history
  7. ↑ Szántó András: Ria, ria, Hungária - zsidóság és futball Magyarországon, Szombat, 1998 November, Internet, http://www.szombat.com/archivum/regi/h9811f.htm
  8. ↑ Hadas Miklós/Karády Viktor: Futball és társadalmi identitás, Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmainak történelmi vizsgálatához, Internet, http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/1718/hadas.htm
  9. ↑ 115 éve alakult az MTK, Internet, 2003. 11. 12, http://www.origo.hu/sport/20031112115eve.html
  10. ↑ Barcs Sándor (szerk.): Száz éves az MTK-VM Sportklub, Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1988, p. 29
  11. ↑ Szegedi Péter: Pozíciók és oppozíciók: a futballmező kialakulása, struktúrája és dinamikája, az 1945 előtti debreceni labdarúgás történetszociológiai elemzése, Ph.D. értekezés, Budapest, 2005, pp. 87-88, Internet, http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/szegedi_peter.pdf
  12. ↑ Vedres József (szerk.): A Magyar Testgyakorlók Köre 75 éve, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1963, p. 42
  13. ↑ Barcs, pp. 164-165
  14. ↑ Hoppe László: Labdarúgó-bajnokságaink 1901-1969, Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1969, pp. 182-258
  15. ↑ Sebes Gusztáv: Örömök és csalódások, Gondolat, Budapest, 1981, pp. 78-86
  16. ↑ Rákócza Richárd: Örökrangadó, Az MTK és a Fradi párviadalának száz esztendeje, Internet, 2008. 03. 05, http://orokrangado.blogspot.com/2008/03/rkcza-richrd-rkrangad.html
  17. ↑ a b http://orokrangado.blogspot.com/2008/03/rkcza-richrd-rkrangad.html
  18. ↑ Elrajtolt az NB II: Fradi volt, Fradi lesz? Internet, 2006. 08. 12., http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20060811indul.html?pIdx=5
  19. ↑ Nincs annyi pénz, amennyiért elhagynám a hazámat! Internet, http://www.pano-rama.hu/csikar.htm
  20. ↑ http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20060811indul.html?pIdx=5
  21. ↑ http://www.european-football-statistics.co.uk/league.htm
  22. ↑ Vedres, pp. 73-74
  23. ↑ Vedres, pp. 76-77
  24. ↑ 1964: KEK-döntőt játszott az MTK, Internet, 2005. 05. 13, http://www.origo.hu/sport/focivilag/200505131964.html
  25. ↑ Barcs, p. 178
  26. ↑ Rejtő László: Kilenc klub krónikája, Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1969, pp. 38-40
  27. ↑ a b http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20031117stadion.html
  28. ↑ Zárt kapuk a Hungária körúton és Kispesten, Internet, 2006. 03. 10, http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20060310zart.html
  29. ↑ MTK: multifunkcionális pálya épülhet a Hidegkuti Stadion helyén, Internet, 2007. 07. 17, http://www.nemzetisport.hu/cikk.php?cikk=145175&
  30. ↑ http://www.european-football-statistics.co.uk/attn.htm
  31. ↑ Kevés néző, rossz foci: melyik az ok és az okozat? Internet, 2007. 07. 25, http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&ci190031
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MTK_Budapest_FC&oldid=5860379”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy