„Falu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzés folyamatban]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 10., 15:28-kori változata

A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott. A falu településföldrajzi kifejezés, nem jelent egyet a község jogi fogalmával, ennél fogva egy városi jogállású települést is lehet falunak nevezni. Ugyanakkor lehet falunak nevezni egy saját önkormányzattal nem rendelkező, közigazgatásilag másik községhez vagy városhoz tartozó településrészt is, amennyiben településföldrajzilag valóban annak tekinthető.

Falvak népességszám alapján

A népességszám alapján a falvakat a következő csoportokba soroljuk:

törpefalu (100 fő alatt); Iborfia, Bakonyság, Kékkút
aprófalu (100–500 fő); Kám, Apácatorna, Pula
kisfalu (500–1000 fő); Takácsi, Tapsony, Káva
középfalu (1000–2000 fő); Lovászpatona, Lesencetomaj, Palotás
nagyfalu (2000–5000 fő); Monorierdő, Cece, Pér
óriásfalu (5000 fő fölött); Üröm, Páty, Solymár

Különbség falu és község között

A falut a községtől az különbözteti meg, hogy a falu településföldrajzi fogalom, míg a község jogi és közigazgatási kategória. A két kifejezés nem ugyanazt jelenti. Magyarországon a kettő a közbeszédben gyakran összemosódik, mert a magyar önkormányzati rendszerben a két hagyományos településforma (város és falu) a helyi kormányzás legalsó szintjével (város és község) nagymértékben egybeesik. Ráadásul a városi típusú településeknél az elnevezésnek semmi jelentősége sincs, csak statisztikai.

Falvak Magyarországon

A magyar településszerkezetre jellemző, hogy míg Észak-Magyarországon, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, tehát a hegyvidékes területeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az Alföldre inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a tanyák jellemzők. Ebből következik, hogy míg például Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya vármegyékben a települések száma 300 fölött van, addig például Hajdú-Biharban és Csongrád-Csanád vármegyében 100 alatt. (Lásd: Magyarország me

Falvak szerkezetük szerint

Alaprajzuk, szerkezetük szerint a falvak a következő típusokba tartozhatnak:

egyutcás: az országút két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll

A falvak lakosságának alakulására több folyamat is hatással van, úgymint: urbanizáció (a népesség – többnyire a kedvező munkalehetőségek miatt – a falvakból a városokba vándorol), dezurbanizáció (a városi népesség falvakba vándorlása, melyet főként a békésebb életmód iránti vágyódás válthat ki), agglomerálódás (a nagyvárosokhoz közeli falvak agglomerációs gyűrűvé alakulása), szuburbanizáció (a városi népesség agglomerációba költözése.) Magyarországon jelenleg az urbanizáció és a szuburbanizáció a legjellemzőbb.

A falusi élet előnyei közé tartozik a jelentősen olcsóbb telekár (kivéve a felkapottabb agglomerációs településeken, bár a belvárosi lakásárakhoz viszonyítva még azok is olcsóak), az állattartási és növénytermesztési, kertészkedési lehetőség. Hátrányai közé tartozik a munkalehetőségek és szolgáltatások kevésbé széles köre. A munkanélküliség mellett a falvak egyik legnagyobb problémája a fokozatos elöregedés.

További információk

Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a néphagyományról vagy néprajzról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 [[Fájl:Juhász Gyula utca, Zichyújfalu.jpg|220px|bélyegkép|jobb|[[Zichyújfalu]]i utcakép]]
-A '''falu''' nem zárt építkezésű csoportos [[település]], a [[város]]nál rendszerint kisebb településforma. A [[történelem]] folyamán a falvak lakossága főként [[mezőgazdaság]]gal foglalkozott. A falu településföldrajzi kifejezés, nem jelent egyet a [[község]] jogi fogalmával, ennél fogva egy [[város]]i jogállású települést is lehet falunak nevezni.
+A '''falu''' nem zárt építkezésű csoportos [[település]], a [[város]]nál rendszerint kisebb településforma. A [[történelem]] folyamán a falvak lakossága főként [[mezőgazdaság]]gal foglalkozott. A falu településföldrajzi kifejezés, nem jelent egyet a [[község]] jogi fogalmával, ennél fogva egy [[város]]i jogállású települést is lehet falunak nevezni. Ugyanakkor lehet falunak nevezni egy saját [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzattal]] nem rendelkező, közigazgatásilag másik községhez vagy városhoz tartozó településrészt is, amennyiben településföldrajzilag valóban annak tekinthető.
 == Falvak népességszám alapján ==
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 * aprófalu (100–500 fő); [[Kám (település)|Kám]], [[Apácatorna]], [[Pula (Magyarország)|Pula]]
 * kisfalu (500–1000 fő); [[Takácsi]], [[Tapsony]], [[Káva]]
-* középfalu (1000–2000 fő); [[Lovászpatona]], [[Lesencetomaj]], [[Sárszentágota]]
+* középfalu (1000–2000 fő); [[Lovászpatona]], [[Lesencetomaj]], [[Palotás (település)|Palotás]]
 * nagyfalu (2000–5000 fő); [[Monorierdő]], [[Cece]], [[Pér]]
-* óriásfalu (5000–10000 fő); [[Üröm (település)|Üröm]], [[Páty]], [[Solymár]]
+* óriásfalu (5000 fő fölött); [[Üröm (település)|Üröm]], [[Páty]], [[Solymár]]
 == Különbség falu és község között ==
@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 == Falvak Magyarországon ==
-A magyar településszerkezetre jellemző, hogy míg [[Észak-Magyarország]]on, a [[Nyugat-Dunántúl|Nyugat]]- és [[Dél-Dunántúl]]on, tehát a hegyvidékes területeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az [[Alföld]]re inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a [[Tanya|tanyák]] jellemzők. Ebből következik, hogy míg például [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén]] és [[Baranya megye|Baranya]] megyékben a települések száma 300 fölött van, addig például [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Biharban]] és [[Csongrád-Csanád megye|Csongrád-Csanád megyében]] 100 alatt. (Lásd: [[Magyarország megyéi]].) Az óriásfalvak a [[Budapesti agglomeráció]]ra is jellemzőek. Például a legnagyobb lakónépességű nem városi jogállású település, Solymár, ahol több mint 10&nbsp;000-en laknak, ezzel egy kisváros népességével egyezik meg lakónépessége. Budapest vonzáskörzetében egyébként sem ritkák a 7000 fölötti lélekszámú falvak (pl. [[Csömör]], [[Erdőkertes]], [[Nagykovácsi]], Páty, [[Szada]], [[Tárnok (település)|Tárnok]]).
+A magyar településszerkezetre jellemző, hogy míg [[Észak-Magyarország]]on, a [[Nyugat-Dunántúl|Nyugat]]- és [[Dél-Dunántúl]]on, tehát a hegyvidékes területeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az [[Alföld]]re inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a [[Tanya|tanyák]] jellemzők. Ebből következik, hogy míg például [[Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye|Borsod-Abaúj-Zemplén]] és [[Baranya vármegye|Baranya]] vármegyékben a települések száma 300 fölött van, addig például [[Hajdú-Bihar vármegye|Hajdú-Biharban]] és [[Csongrád-Csanád vármegye|Csongrád-Csanád vármegyében]] 100 alatt. (Lásd: [[Magyarország megyéi|Magyarország me]]
 == Falvak szerkezetük szerint ==
@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 [[Fájl:károlyfalva utcakép.jpg|220px|bélyegkép|jobbra|[[Károlyfalva]]i utcakép]]
 Alaprajzuk, szerkezetük szerint a falvak a következő típusokba tartozhatnak:
-* ''egyutcás falu:'' az országút két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll;
+* ''egyutcás:'' az országút két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll
-* ''orsós alaprajzú falu:'' szintén egyutcás, de a település közepén térré szélesedik;
-* ''körfalu:'' központi főtér körül helyezkednek el a telkek, szinte [[kör (geometria)|kör]] alakban;
-* ''sakktábla-alaprajzú falu:'' szabályos alaprajz, párhuzamos utcák jellemzik;
-* ''halmazfalu:'' szabálytalan alaprajzú;
-* ''széttördelt falu:'' a házak utak mentén, egymástól távolabb állnak.
-== A falvak átalakulása ==
 A falvak lakosságának alakulására több folyamat is hatással van, úgymint: ''urbanizáció'' (a népesség – többnyire a kedvező munkalehetőségek miatt – a falvakból a városokba vándorol), ''dezurbanizáció'' (a városi népesség falvakba vándorlása, melyet főként a békésebb életmód iránti vágyódás válthat ki), ''agglomerálódás'' (a nagyvárosokhoz közeli falvak agglomerációs gyűrűvé alakulása), ''szuburbanizáció'' (a városi népesség agglomerációba költözése.) Magyarországon jelenleg az urbanizáció és a [[szuburbanizáció]] a legjellemzőbb.
@@ 45. sor: / 38. sor: @@
 == További információk ==
-* [http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tartalom.html A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve (2007)]
+* [http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tartalom.html A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve (2007)]{{Halott link|url=http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tartalom.html |date=2022-11 }}
-* [http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.helysegnevtar A Magyar Köztársaság Helységnévtára]
+* [http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.helysegnevtar A Magyar Köztársaság Helységnévtára]{{Halott link|url=http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.helysegnevtar |date=2022-01 }}
-{{csonk-dátum|csonk-település|2008 novemberéből}}
+{{csonk-dátum|csonk-építészet|2008 novemberéből}}
+{{csonk-néprajz}}
 {{Nemzetközi katalógusok}}